Deseő Csaba, Bágyi Balázs, Borbély Mihály és Binder Károly a Gonda-esten – fotó: Dessewffy Zsolt Szóba került a magyar jazz 1950-es '60-as évekbeli hőskora, a tiltás, majd a tűrés időszaka is, amikor csak nagyon nehezen lehetett hozzájutni hangfelvételekhez, kottákhoz, jazziskolákhoz. Berkes Balázs, Kőszegi Imre és Berki Tamás is beszélt arról, hogy a zenészek saját találékonyságukra és egymásra voltak utalva, "fű alatt" vagy éppen a szó szoros értelmében a föld alatt, pinceklubokban tartották életben a műfajt. Sokszor autodidakta módon és egymástól tanultak, vagy éppen az Amerika Hangja Willis Conover vezette Jazz Hour című műsorát hallgatva a jazz külföldi sztárjaitól. Nagy dolog volt, amikor 1962-ben a budapesti Dália eszpresszóban megnyílhatott az első hivatalos magyar jazzklub, és ezzel a műfaj a tiltottból a tűrt kategóriába került. Binder Károly a Gonda-esten – fotó: Dessewffy Zsolt Ebben a nem éppen jazzbarát történelmi környezetben kell értékelnünk Gonda János távlatos gondolkodását és intézményszervező munkásságát.
1963 és 1999 közt tíz albumot vett fel. A nyolckötetes Modern Jazz antológiával a műfaj hazai elfogadtatása, népszerűsítése volt a célja. Az avantgárd stílusú Sámánének című albumot 1980-ban a Vonzások és választások című szólózongora-lemez, öt évvel később pedig a Keyboard Music követte. Az 1999-es Képek, Emlékek szóló- és Berkes Balázzsal közös duódarabokat tartalmaz. Amellett, hogy mindvégig aktívan zenélt, Gonda János megszervezte a konzervatórium jazztanszakát, amelyet 1965-ben hozott létre – az állami zeneoktatásban ez volt az első alkalom, hogy helyet kapott a jazz műfaja –, és több mint harminc éven át, egészen 1998-ig vezetett. Eközben a tanszak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékévé alakult át: Gonda tevékenységének köszönhetően 1990 óta lehet felsőfokú képzésben jazzt tanulni Magyarországon. Gonda János íróként is rengeteget tett a jazz népszerűsítéséért. Nyolc könyvet adott ki. 1965-ben jelent meg az első: Jazz. Történet, elmélet, gyakorlat első kiadása, és azonnal nem várt, nagy sikert aratott.
"Elsősorban muzsikusnak vallom magam; a zenéről mégsem kívánok másként, mint egzakt módon írni" – vallotta Jazz c. könyvében Gonda János zenepedagógus, zongoraművész, zeneszerző, a magyar jazzélet meghatározó alakja. Ő írta az első magyar nyelvű jazzelméleti- és történeti munkát, két évtizeden át szerkesztette a Jazz című szaklapot. "Zenével kapcsolatban pusztán a szavak vajmi keveset mondanak. Reális kép csak úgy alakulhat ki, ha zenét hallgatunk. Ha meghallgatunk egy zenekart élőben vagy felvételről, ha megfigyeljük a szólistát és az együttest, véleményt alkotunk annak játékáról, előadásmódjáról, stílusáról. Így már valós benyomásokkal, konkrét elképzelésekkel és esetleg élményekkel is rendelkezünk afelől, hogy milyen zene a jazz. S akkor – de csak akkor! – a szavak is elnyerik, visszanyerik értelmüket: így már sok minden elmondható a zenéről, annak eredetéről, történetéről, környező világáról. A szerző és az olvasó között kapcsolat létesül, hiszen van közös témájuk, vannak közös emlékeik, "van miről beszélgetni". "
(1975, Maár Gyula). Számos dzsesszzenei könyvet publikált/szerkesztett, ezek közé tartozott a Jazz. Történet, elmélet, gyakorlat (1965), a Mi a jazz? (1982), A populáris zene antológiája. Tanári segédkönyv az iskolai ének és a zeneiskolai oktatáshoz (1992), valamint a Jazzvilág (2004). Gonda Jánost 1974-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992), valamint középkeresztje (2002) kitüntetést, a Szabó Gábor-díjat, a Budapestért Díjat, 2011-ben vehette át a Pernye András-díjat, 2012-ben pedig a Széchenyi-díjat. (MTI) gyász meghalt elhunyt dzsesszlegenda jazz-zenész zeneszerző zongoraművész súlyos betegség
1972–1984 között a Nemzetközi Jazz Föderáció alelnöke volt, 1984-től az oktatási ügyeket intézte. Létrehozta, majd vezette az 1990-től 2000-ig működő tatabányai Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetet. 1990–1991 között a Magyar Jazz Szövetség elnöke, 1991 óta örökös tiszteletbeli elnöke volt. 1994–1998 között a Zenetanárok Társaságának elnöke volt. Nyugdíjba vonulását követően, alkalomszerűen adott hangversenyeket szólóban vagy trióban, Berkes Balázs és Kőszegi Imre közreműködésével, komponált, tanulmányokat és szakcikkeket írt, valamint az egyetem doktori iskoláján tartott kurzusokat. A Gonda Sextett tagjai [ szerkesztés] Gonda János – zongora Balázs Gábor – basszusgitár Berki Tamás – ének, gitár, dob Kántor Péter – szaxofon Dely István – ütőhangszerek Kovács Gyula – dob Albumai [ szerkesztés] Modern jazz I (1963) Modern jazz IV-V. – Anthology 64 (1964) Modern jazz VI. – Anthology 67 (1967) Modern jazz VII. – Anthology 68 (1968) Modern jazz VIII.
volt. "Akkor már a magyar értelmiség tudta, hogy a jazzt bigott módon kozmopolita, dekadens amerikai valaminek kiáltották ki. Mivel féltem, hogy nem mindenki tudja, miről van szó, a végére beletettem három kislemezt. Ezek jogdíjokokból másfél percesek voltak csak, de delikát módon voltak kiválogatva. A könyv mind egy szálig elkelt" – mesélte egy interjúban, amelyet Kerekes György és Pallai Péter készített vele 2008-ban. Önmagát ugyanitt a jazz apostolaként említi: missziójának tekintette, hogy a jazzt gyanakodva méregető klasszikus zenészek számára is ablakot nyisson a stílus iránt, és megértesse velük, hogy ugyanolyan komplex művészetről van szó, mint a klasszikus zene esetében. Gyakran hasonlította a jazzt a barokk zenéhez, ahol – a későbbi zenetörténeti korszakokkal, például a klasszikával ellentétben – szintén nagy teret kapott a szabad improvizáció, a kötött és kötetlen elemek kapcsolata, és ahol a zeneszerzés, a rögtönzés és az előadás elválaszthatatlan egységet alkottak. "Ferencsiket is felhívtam, hogy mutassak neki valamit.
Ám ezek megszerzése is jelentős pénzbe kerül. Még akkor is, ha hatékonyságuk – mint ahogy látható – a pályázat szempontjából a nullához konvergál. A beszélgetés ezen pontján jutunk el oda, hogy tulajdonképpen megnézzük, mi különbözteti meg az akkreditált és nem akkreditált tanúsító szervezeteket egymástól? A válasz röviden: sok-sok idő és rengeteg pénz! Az egyik "olcsó", a másik hasznos A tanúsító szervezetekre is vonatkozik egy szabvány, amely arra hivatott, hogy ezek működését egységessé és szabályszerűvé tegye a világ minden pontján. Az ennek való megfelelést rendszeres időközönként ellenőrzi az adott ország nemzeti akkreditáló szervezete. Sikeresen zárultak a Nemzeti Akkreditáló Hatóság Akkreditációs Hatósági Eljárást Támogató Rendszer adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló fejlesztései. A hosszú procedúra során a dokumentáció hiánytalanságát éppúgy értékelik, mint a foglalkoztatott auditorok kompetenciáját vagy az elvégzett projektek minőségét. Természetesen az akkreditált státusz megszerzése nem ingyenes. Komoly tőkét igényel, amelyet a tanúsítások árában érvényesít az érintett vállalkozás. Ez a magyarázata annak, hogy miért lehet jóval olcsóbb az a tanúsítás, amelyet egy nem akkreditált szervezet állít ki.
a napraforgó, a repce, a szójabab szennyezőanyag, nedvesség, olaj, szabadzsírsav (FFA) tartalmat is megbízható módon képesek kimutatni. Lényeges paraméter a zsírsavösszetétel meghatározása, így a magas olajsavtartalmú napraforgóknál az olajsav, repcénél az erukasav tartalom vizsgálata, mely gázkromatográfiás műszerrel történik. A repcénél fontos paraméter a glükozinolát tartalom meghatározása, mely spektrofotomérrel illetve folyadék kromatográffal történik. A laboratórium műszerparkjának fejlesztése évről évre megtörténik, s a közeli jövőben a takarmány- és élelmiszerbiztonságot tovább szolgálva a fejlesztés során lehetővé válik egyrészt a növényvédőszer maradékok tömeg-spektrometriás vizsgálata (LC/MS/MS), valamint az olajos magvak olajtartalmának NMR készülékkel történő mérése is. A laboratórium célja, hogy a megbízók részére mindig magas színvonalú kiváló minőségű vizsgálati szolgáltatást nyújtsanak, és a hazai és a nemzetközi elvárásoknak megfeleljenek. FVSZ | Felnőttképzők Szövetsége. Az akkreditált státuszuk 2016-óta folyamatos, mivel 5 év elteltével, 2021-ben a Nemzeti Akkreditáló Hatóság a státuszt megújította.
Ennek köszönhetően a Sportvizsgaközpont a TF humántőkéjére és infrastruktúrájára alapozva a sport minden területén, minden sportágban az ország vezető vizsgaközpontjává válhat a következő években. "Az akkreditáció a lehető leggyorsabban történt meg: ez év április 14-én helyszíni szemlét tartott nálunk az akkreditáló hatóság, és mindent a legnagyobb rendben talált – tájékoztatott az igazgató. – Talán természetesnek tűnik, hogy elsőre akkreditáltak bennünket, a gyakorlatban azonban ez közel sem volt ilyen egyszerű, mivel több nemzetközi szabvány és azon alapuló nemzeti jogszabályok hosszas sora szerinti szigorú elvárásoknak kellett megfelelnünk, az új vizsgáztatási rendszerben azonban mint személytanúsító szervezet sikerrel vettünk minden akadályt. Az akkreditált tanúsító szervezetekről a réven át a vámig - CertUnion. " Jelenleg a leendő vizsgáztatók a jogszabály által előírt, de a Sportvizsgaközpont szervezte belső képzésén vesznek részt, amelynek során mélyebben megismerkednek az új vizsgarendszerrel. Ezt követően, csak a képzés sikeres elvégzése után lesznek jogosultak arra, hogy vizsgáztathassanak.
2022. 05. 20. (Dr. Borbás Beatrix – vizsgaközpont igazgató)
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. december 28. kedd 21:10 A fejlesztéseknek köszönhetően az akkreditációs eljárásrend korszerűvé és ügyfélbaráttá válik. A még 2017-ben indított KÖFOP-1. 0. 0-VEKOP-15-2017-00048 kiemelt projekt célja a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése volt. A fejlesztéseknek köszönhetően az akkreditációs eljárásrend korszerűvé és ügyfélbaráttá válik, az eljárás lefolytatásának átfutási ideje csökken, valamint a jelenleg elsősorban bürokratikus eszközökkel koordinált és főként hatósági szemléletű akkreditációs eljárás hatékonyabbá, eredményesebbé és jóval átláthatóbbá válik. A projekt az Európai Unió által nyújtott 1, 630 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg. Az akkreditálás annak a hivatalos elismerése, hogy egy szervezet, személy alkalmas és megfelelően felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, tanúsítás, ellenőrzés, hitelesítés) meghatározott feltételek szerinti végzésére.
A rendszer fő feladata az akkreditálási eljárások és az ezekhez kapcsolódó folyamatok támogatása, valamint a NAH tudástárának elektronikusan kezelhetővé tétele. Ezeknek köszönhetően az akkreditáció folyamata mind a magán- és mind a vállalati szektorban leegyszerűsödik: gyorsabb és problémamentesebb lehet az ügyfélkiszolgálás folyamata. 2019-ben az elért fejlesztési eredmények tükrében a NAH egyébként a projekt bővítése mellett döntött, melynek során honlapjának tartalmi-technológiai megújítása, a mesterséges intelligenciára épülő tudásbázis-elemző rendszer bevezetése, illetve a hatósági szolgáltatási díjakban megjelenő, ügyféloldali, adminisztratív költségek kontrollmodelljének kialakítása is megvalósult.
Ami a laboratóriumi vizsgálatokat illeti, fizikai, kémiai, műszeres analitikai és reológiai jellegűek lehetnek, fogalmazott a laboratórium vezetője. Hogy miért fontosak a vizsgálatok élelmiszerbiztonsági szempontból? A hazai gabonatermés egy részét belföldön értékesítik, a fennmaradó mennyiséget pedig exportálják. Úgy a belföldi feldolgozók, mind a külföldi vevők számára kiemelkedő fontosságú a közvetlen felhasználásra, valamint értékesítésre szánt gabona minősége, melyet számos biológiai, agrotechnikai, ökológiai tényező befolyásol. A vizsgálatok a gabonaféléknél igen sokrétűek, kiterjednek a hektolitertömegre, az idegenanyag tartalom és nedvességtartalom mérésre, a sikér, a sütőipari érték az alveográfos érték, az esésszám, és a nyersfehérje tartalom meghatározására is. A gabonafélék vizsgálatakor rendkívül lényeges paraméter a mikotoxinok vizsgálata, mivel a jelenlétük komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján búzánál főként a Don toxin, kukoricánál az Aflatoxin okozott problémát.