Szerencsére a játékidő felére már kevésbé zavaró ez a tempó, talán Goddard is visszavett egy kicsit a zsonglőrködésből és mire vége lett, majdnem megszerettem a Húzós éjszaka az El Royale-ban t. Merthogy egy El Royal nevű szállodában járunk, és már itt kissé túlspiláztak mindent. A két állam, Kalifornia és Nevada határvonalára épített létesítmény ugyanis különös, és semmiképpen sem indokolt keveréke a filmekből oly jól ismert lepukkant autós moteleknek, minden szobája ilyen, a hall és a recepció viszont valamiféle luxushotel designer túlburjánzását mutatja fel. Ide érkezik gyors egymásutánban a nagypofájú porszívóárus utazóügynök ( Jon Hamm), a kissé zavartan viselkedő pap ( Jeff Bridges), a megviselt színes bőrű énekesnő ( Cynthia Erivo) – abban a korban járunk, amikor a többi szereplő még négernek nevezheti őt -, és az ideges csinibaba ( Dakota Johnson), akikhez aztán mások is csatlakoznak a későbbiekben. Hogy heten legyenek, mint a gonoszok. És ahogy halad előre a történet, egyre több dolog derül ki minden egyes szereplőről, sőt, magáról a hotelről is - utóbbinál a rendező mellesleg saját ötleteit hasznosítja újra a Ház az erdő mélyén ből.
Ezzel pedig nem is lövünk nagyon mellé, a végkifejlet ugyanis bántóan egyszerű. Egy ilyen felvezetéshez és fennköltnek beállított összképhez nagyobb durranás dukált volna zárás gyanánt. A színészekkel nincs probléma, Cynthia Erivo és Jeff Bridges játéka kiemelkedik a mezőnyből, de John Hamm, Dakota Johnson, Lewis Pullman és Chris Hemsworth is hozzák a kötelezőt, rajtuk nem múlott semmi. Goddardon azonban annál inkább, aki ahelyett, hogy egy rendezőlegendát próbálna kétségbeesetten másolni, inkább hozhatta volna a saját stílusát. A Húzós éjszaka az El Royale-ban ettől függetlenül messze nem rossz film, érdekes próbálkozás, szintén érdekes karakterekkel, tele váratlan fordulatokkal és szuper atmoszférával. Egyszerűen csak nem tud felnőni a saját komplexitásához, túlmisztifikálttá válik, és azt hiszi, hogy a megválaszolatlan kérdésektől egyből misztikus lesz. Egyszer azért érdemes vele tenni egy próbát, mert nem egy átlagos kaland ez, de aki bejelentkezik a szóban forgó hotelba, készüljön, hogy nem egy laza kiruccanásra váltott jegyet.
Húzós éjszaka az El Royale-ban (Bad Times at the El Royale) - 16 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai krimi, thriller, 141 perc, 2018. Hét titkokkal terhelt idegen találkozik a kaliforniai Tahoe-tó mellett az El Royale-ban, egy sötét múltú, lelakott hotelben. Egy végzetes éjszaka folyamán mindenkinek jut egy utolsó esély a megváltására… mielőtt végleg elszabadul a pokol. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!
A legtöbben élnek is ezzel, és ekkor már nem a túlságosan is rafináltnak gondolt sztori az elsődleges, végre más is szóhoz juthat. És ezért nézhető a film, ezért vannak szerethető részei, és a végére már kezd kifejezetten jól állni az elején még idegesítő túlstilizáltság. És amennyire idegesített az elején, annyira szórakoztatott a végén, mert akkor már nem éreztem, hogy okosabbnak akar látszani, mint ami. Értékelés. 7/10
(MNV) - mondta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke.
Cselovszki megkeresésünkre annyit mondott, hogy értesülésünket nem kívánja kommentálni. Cselovszki 2000-től 2002-ig egyébként már vezette a hivatalt. Tevékenységéhez köthető a KÖH létrehozása, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Kulturális Örökség Igazgatósága összevonásával. A műemlékvédelmi szervezetet két éve kezdték leépíteni. Előbb a műemléki felügyelőket helyezték át a megyei és kerületi kormányhivatalokhoz, mondván ezzel egyszerűsítik az építkezések ügymenetét. Mivel a felügyelők így már nem a KÖH alá tartoztak, munkáltatójuk a helyi szerv lett, könnyebbé vált az ingatlanfejlesztői érdekek érvényesítése a műemlékvédelemmel szemben, érveltek a kritikusok. A hivatal súlyát egy júliusi döntéssel tovább csökkentették. Magazin - Élet a KÖH után. A törvény elvette a KÖH és a Kormányhivatalok Kulturális Örökségvédelmi Irodái építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonta be őket az építési engedélyezési folyamatba. A Borkai Zsolt (Fidesz), Habis László és Michl József (KDNP) által beterjesztett, és július 1-jén hatályba lépő módosítása súlytalanná tette a KÖH-öt az ingatlanos érdekekkel szemben, ezért lemondott a hivatal elnöke, Tamási Judit.
A szakmában senkit nem lepett meg igazán a döntés, hogy megszüntetik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Többen már a tavasz során is annak a félelmüknek adtak hangot, hogy az egyre sorvadó KÖH végül egy minisztériumi főosztályi pozícióba kerül. Legfeljebb a megszüntetés hirtelensége okozott megdöbbenést, hiszen alig több mint két hónapja nevezték ki a hivatal új elnökét, akinek az elődje is éppen a sorvadó jogkörökre hivatkozva mondott le pozíciójáról. ORIGO CÍMKÉK - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Miközben általában mindenki szereti a műemlékeket – elvégre aligha találhatnánk politikust, közéleti szereplőt, országos, vagy helyi döntéshozót, aki verbálisan nem állna ki az épített örökség mellett – a KÖH mint hivatal (nem tanácsos a műemlékvédelem, örökségvédelem szinonimájának tekinteni, hiszen annak csak az egyik, ugyan a legnagyobb intézményesült formája volt) vergődése már évekkel ezelőtt megkezdődött. Szinte magában hordozta a végzetét: már a megalakulásakor, miután magába olvasztotta a műemlékvédelmet, a régészetet és a műtárgyvédelmet, annak tudományos és hatósági jogköreivel együtt, többek számára egy túlhatalmú szervnek tűnt, amely szükségszerűen konfliktusokat vállal fel – miután sok volt a jogkör –, talán a kelleténél többet.
Ezek elsikkadhatnak az új szervezeti keretekben. Vannak, akik szerint a műemlékvédelem lényege, miszerint a közösségi érték védelme nevében beavatkozhat a magántulajdon szabad gyakorlásába, sérül azáltal, hogy akik ezt a kivételes jogot gyakorolják, más érdekektől való függésbe kerülnek. A műemlékvédelem bekerül a helyi érdekek szövevényébe, s munkájuk oly hatástalan lesz, mint a hasonló viszonyok közt működő helyi főépítészeké. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal | hvg.hu. Műemlékesek szerint a munkájuk rideg elvárások alkalmazásává válhat, holott a műemlékvédelem a kormányhivatalok alá kerülő többi szakhatóságénál érzékenyebb, nehezen szabályokba foglalható elvárásrendszer. Sérülhet a műemléki érdek a kormányhivataloknál elvárt rövidebb ügyintézési határidő miatt is: a rengeteg adminisztrációval járó engedélyezési ügyeket nehéz lesz néhány napos határidővel lebonyolítani, a minőség sérelme nélkül. A műemléki szempontból hibás döntéseket pedig másodfokon sem lehet majd igazán orvosolni – habár a másodfok maga a KÖH lesz –, mert ez csak törvényességi felülvizsgálatot jelent majd, nem műemlékit.
Sokat mondó, hogy a hivatalt ellehetetlenítő módosítást három polgármester, Győr (Borkai), Eger (Habis) és Tata (Michl) polgármestere terjesztette be. A jelentős műemléki ingatlanvagyonnal rendelkező városok ingatlanügyeit a könnyítések révén egyszerűbben lehet lebonyolítani. Kulturális örökségvédelmi hivatalos. Bár elvileg a örökségvédelmi munka nem szűnik meg, forrásaink szerint a téma a minisztériumokhoz szétosztva súlytalanná válik. A műemlékvédelmi és régészeti munka ugyanis nagy szakértelmet, és azt kiszolgáló hivatali rendszert igényel, hiszen az új építkezésektől eltérően a feladat nem uniformizálható. Minden egyes műemléki épület egyedi vizsgálatot és egyedi elbírálást igényel.
És a hivatal e jelenség ellen szinte semmit sem tett. Míg hajdanában a KÖH elődjének, az OMF-nek voltak mindenki előtt nyitva álló műemléki albizottságai, utcai újságárusoknál kapható lapja, volt rendszeresen megjelenő évkönyve és voltak olyan televízió és rádióműsorok, ahol a hivatásos műemlékvédők kifejthették véleményüket, illetve szembesíthették azt más nézetekkel, a KÖH-nél fokozatosan elsorvadt a nyilvánosság. Az új média, az internet pedig igazán már fel sem került az eszköztárába. Az egyre inkább hivatallá váló szervezet jobban bízott a hatalmi szó erejében, mint az értelmes meggyőzésben és kompromisszumok keresésében, így elhanyagolta azokat az eszközöket, amelyekkel maga mellé állíthatta volna a vele szemben egyre ellenségesebbé váló társadalmat. A haldoklás első látványos mozzanata a regionális irodák kormányhivatalokhoz való csatolása volt 2011 januárjától. A helyi ügyek így jórészt helyben dőlhettek el, arra a "központnak" már alig volt befolyása. Idén nyáron az elsőfokú építési engedélyezési eljárást utalták a helyi önkormányzatok hatáskörébe (erre hivatkozva mondott le a korábbi elnök), így a műemléki projektek elbírálása jegyzői feladat lett.