Rózsavölgyi Márk eredetileg Rosenthal (Balassagyarmat, 1787 v. 1789- Pest, 1848. jan. 23. ): zeneszerző, hegedűművész, a csárdás "atyja". - Gyula apja. Kereskedő családból származott. Korán megkezdett tanulmányait Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát, 1808-ban Pestre került, ahol mint első hegedűs működött a m. színjátszó társulatnál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819-i tűzvészig. Ekkor Pécsre ment, majd Temesváron a színházi zenekar hegedűse volt. 1821-33 között ismét Baján élt. Közben majd az egész országot bejárta mint hegedűművész. Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (Magyar Nóták Veszprém Varmegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) zenekarának koncertmestere. Hangversenyeket adott Pápán, Győrben, Debrecenben, Pozsonyban. Első magyar Társastánc c., utóbb"- körmagyar"-ként ismertté vált műve 1842-ben jelent meg.
After the death of the trained musicians Márk Rózsavölgyi (1789–1848) and Béni Egressy (1814–1851) the verbunkos as a genre had no outstanding figures. Although the general Hungarian musical idiom had developed, it had no musically trained, committed representatives ready to renew it. A képzett muzsikus Rózsavölgyi Márk (1789–1848) és Egressy Béni (1814–1851) halála utáni időben a verbunkos műfajnak nem volt kiemelkedő személyisége: a magyar zenei köznyelv kialakult, de hiányzott zeneileg képzett, elkötelezett megújítója. This town is the birthplace of Márk Rózsavölgyi, the "father of csárdás", the Hungarian folk dance and it is also in the local music school that 14-year-old Valentin Magyar, a young virtuoso musician discovered in the classical music talent scout programme of the public television, began his career. Innen származik Rózsavölgyi Márk, a magyar társastánc, "a csárdás atyja" is, de a helyi zeneiskolában kezdte pályafutását nemrégiben a közszolgálati televízió klasszikus zenei tehetségkutató versenyének egyik ifjú virtuóza, a 14 éves Magyar Valentin is.
Emlékét a halálára írott "Vén muzsikus, mit vétettem én neked" kezdetű költeményében örökítette meg Petőfi. A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás-komponistánk. Közel 200 eredeti "magyar hangművet" írt, ahogy emlegette dalszerzeményeit. Dalai száma valószínűleg ennél jóval több lehetett, de 1813-ban háza leégett, kéziratainak ott lévő részei elpusztultak. [1] A "Víg szeszély" című csárdás dalának dallamvilágát Liszt Ferenc feldolgozta a VIII-ik rapszódiájában. Eredeti daljátéka a "Visegrádi kincskeresők" 1939. április 16-án debütált a Nemzeti Színház színpadán. [2] Fia, Rózsavölgyi Gyula, társalapítója volt Grinzweil Norberttel együtt a Rózsavölgyi Zeneműkiadónak 1850-ben. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon, IV. Kötet - Az Országos Színészegyesület kiadása, Budapest, 1931. ↑ Torday Lajos: Dalművek könyve - Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, 1936. Források [ szerkesztés] Rózsavölgyi Márkról a bajai Csillagvizsgáló Intézet honlapján Rózsavölgyi Márk – Magyar életrajzi lexikon Rózsavölgyi emlékére: Baján 2010 a csárdás éve Magyar zsidó lexikon.
Ebből következően a Szabolcs utcai telephely megszűnése közvetlenül növelné a járvány kellős közepén egyébként is a kapacitása végén járó fekvőbeteg-ellátás terhelését, emellett pedig a fedél nélkül, közterületen éjszakázok számát is. A komplett egészségügyi rendszernek fájni fog, ha bezárják a Szabolcs utcai hajléktalankórházat « Mérce. "A Szabolcs utca kulcsszerepet játszik mind a kórházakból kikerülő, mind a közterületekről beszállított idős, beteg, ápolást-gondozást, egészségügyi odafigyelést igénylő hajléktalan emberek ellátásában" – fogalmaznak a hajléktalanellátó-szervezetek. A nyílt levél változtatás nélkül, teljes egészében a BMSZKI Facebook-oldalán nyilvánosan elérhető: Mint ismert, a napokban derült ki, hogy május 1-jéig ki kell ürítenie a fővárosnak a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez tartozó Szabolcs utcai hajléktalankórházat, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felmondta a szerződést a 13. kerületi önkormányzattal, mert központi költségvetési szervet szeretne működtetni az épületben. A Fővárosi Önkormányzat által önként működtetett hajléktalan kórházban az orvosok és ápolók 50 férőhelyen krónikus belgyógyászatot, 23 férőhelyen ápolási osztályt, 18 férőhelyen pedig 24 órás háziorvosi szolgálathoz kapcsolódó lábadozót tartanak fenn, illetve éjszakai szálláslehetőséget biztosítanak a legkiszolgáltatottabb embereknek.
Egy hónapja a főpolgármester és a belügyi államtitkár jelenlétében adták át ünnepélyesen az egykori Szabolcs utcai kórház területén létesített vadonatúj hajléktalangondozó központot. A 345 millió forintból kialakított, belgyógyászati részleggel rendelkező létesítmény azóta üresen áll, mert nem kapta meg XIII. kerülettől a működési engedélyt. Szabolcs utcai kórház. A kerület már a tavasszal jelezte, eddig is a fővárosi átlag felett vették ki részüket a hajléktalangondozásból, aránytalan terhet róna a környék lakosságára egy újabb 250 fős szálló. Tarlós István az október elején tartott megnyitón európai szinten is kivételes teljesítményként méltatta a Szabolcs utcai hajléktalangondozó központ létrehozását. A főpolgármester október 5-én adta át hivatalosan az egykori kórház felújított épületét, amelyben a főváros és kormány 345 millió forintos támogatásából 250 férőhelyes szállót alakítottak ki. A közel 4000 négyzetméteres intézmény különlegessége, amire főpolgármester is célzott, hogy a régi egészségügyi ingatlanban 50 ágyas krónikus belgyógyászati osztályt, 23 ágyas ápolási osztályt, 20 ágyas úgynevezett lábadozót, és éjjel-nappal működő orvosi centrumot is létrehoztak.