Az asztma kezelésénél a célunk, hogy a betegeknél tünetmentességet érjünk el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzunk létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ehhez fontos jól beállítani a gyógyszeres kezelést, a gyermeknek elsajátítani az inhalátor használatát, és az is lényeges, hogy a szülőkkel együtt ő is ismerje az állapotromlás jeleit, az asztmás roham kezdeti tüneteit. A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával, jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is. Az asztma rosszabbodását jelezheti, ha a gyermeknél az alábbiak közül egy vagy több is fennáll: - éjszakai köhögés - légúti fertőzés - láz - eldugult vagy náthás orr - tüsszögés, viszketés a torokban - szokatlan fáradtság - étvágytalanság - sápadtság - karikás szemek - mellkasi szorító érzés, nehézlégzés - fejfájás Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy emellett egyéntől függően más tünetek is jelentkezhetnek.
Emiatt akár gombás fertőzés is kialakulhat a szájüregben, ezért is fontos mindig a szájöblítés a készülék használata után. Fontos az életkornak megfelelő maszk vagy szájcsutora használat, és a helyes használat begyakorlása a rendelőben. Mi történik, ha nem használja a szteroid készítményt? A szteroidokat a fenntartó kezelésben alkalmazzuk, ezek hosszú távon fejtik ki a hatásukat, vagyis az előírt adagolásban és rendszerességgel kell a légutakba juttatni. Ha ez elmarad, mert tartunk az esetleges mellékhatásoktól, ha az asztma pipát kevesebbszer, például csak minden másnap használja a gyermek, akkor idővel az asztmás tünetei erősödni fognak. Ha huzamosabb időn át elmarad a gyógyszerelés, akkor megjelennek az asztmás tünetek, a fokozódó köhögés, nehézlégzés, fulladás érzés és asztmás roham is kialakulhat. Ez különösen veszélyes most, a téli időszakban, amikor a légúti fertőzések hatására is fellángolhat az asztma. Forrás: Valóban okozhat változást a növekedésben? Fontos egyértelműen különbséget tenni az inhalációs és a szájon át szedett szteroidok között.
Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés vagy nehézlégzés futás, kerékpározás vagy ugrálás közben. Lelki, érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat. Mi történik az asztmás roham során? Az asztmás betegeknél bizonyos ingerek – házipor, virágpollen, állati szőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés, izgalom – hatására beszűkülnek a légutak. Az asztmás rohamban a hörgők simaizomzata összehúzódik, a légutakat borító nyálkahártya a gyulladás következtében megduzzad, és fokozott nyáktermelés indul, így a légutak jelentős mértékben beszűkülnek. A beteg ennek hatására erőteljesebben próbál, illetve kényszerül lélegezni. A tünetek súlyosságukat tekintve különbözőek lehetnek. Néhány asztmás beteg alkalmanként jelentkező rövid, enyhe nehézlégzési epizódtól eltekintve többnyire tünetmentes. Mások szinte állandóan köhögnek, sípolva veszik a levegőt, és súlyos rohamokat élnek át addig, amíg szakszerű megelőző kezelést nem kapnak.
Ezeket jegyezzük fel és beszéljük meg a gyermek kezelőorvosával. Tünetek, amelyek esetén azonnali sürgősségi ellátásra van szükség Ha már kialakult az asztmás roham, akkor kórházi ellátásra is szüksége lehet. Ebben az esetben is alkalmazzuk az asztma akciótervben leírtakat, ezzel együtt pedig hívjunk mentőt, vagy az ügyeletet. Erre az alábbi tünetek észlelésekor van szükség: - a gyermek légzése megváltozik: zihál, kapkodja, felületesebben veszi a levegőt, mint egyébként, - nehézlégzése nem szűnik, köhögési roham jelentkezik, - az ujjvégei és/vagy az ajkai kékes színezetűek. Ez az állapot már súlyos oxigénhiányra utal. Hogyan segíthetek gyermekemnek megelőzni az asztmás rohamot? 1. Jegyezzük fel, hogy korábban mitől rosszabbodtak a tünetei és változtassunk! Ha például a dohányfüsttől, akkor ne dohányozzunk a gyermek környezetében. Ha a háziállat szőre okozta, akkor első a takarítás! A továbbiakban tartsuk a házi kedvencet lakáson kívül, a kertben, ha ez nem megoldható, akkor a gyermek szobájába ne engedjük be, és figyeljük meg, hogy így is okoz-e panaszokat!
Éppen ez a nyelvi és kulturális rétegzettség dolgoztatja meg a regényolvasót. A könyvben első pillantásra Lasztocska életútjában csupán egy felemelkedés történetét látjuk, mégis, a kelet-európai történetek azon kevés szövegéhez kapcsolódik, amely tematizálja a keleti blokk rendszerváltásainak veszteségeit. Hasonlóan például Michał Witkowski Kéjpart című kötetéhez, mely a lengyel mélyszegény homoszexuálisok közösségéről beszél, itt is egy olyan kiszolgáltatott csoport tagjai, egy háztömb különc alakjai kerülnek középpontba, akiknek megvolt a maguk jól felépített rendje a rendszerváltásig. A zsidó asszony a rendszerváltás után azonnal Izraelbe költözött, az évtizedek óta vegetáló, béna vénasszony meghalt, Tamara Pavlova megbolondult, a panelek között játszó gyerekek felnőttek, és ha sikerült is kiemelkedniük a környezetükből, a traumáik évtizedekig kibeszéletlenek maradtak. Lasztocska egy új karakter A fehér király vagy A hóhér háza gyerekszereplői mellett, hiszen az Üvegkert túllép a két említett könyv hagyományos kelet-európai elbeszéléstechnikájának (ártatlan gyermeki pozíció egy diktatúrában vagy egy, a diktatúra erőszakosságát újratermelő, frusztrált gyereklétben rekedtség) keretein, egyszerűen azzal, hogy történetét nem a diktatúra rendszerében meséli el, főszereplőjét pedig nem a diktatúra rendszere bénítja meg, hanem a hosszúra nyúlt átalakulás bizonytalansága.
Tompa Andrea Márai-, és Libri-díjas író a magyar vallomásos széppróza-irodalom folytatója, egy olyan epikai hagyományé, melynek a beszédmódja közvetlen, áradó, a történetek mögöttesének feltárására vállalkozik, miközben a témával, a tanult nyelvekkel és az anyanyelvvel való kapcsolatát folyamatosan keresi és újradefiniálja. Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről Bethlen Miklós Emlékiratai és Rákóczi Vallomásai mellett Bethlen Kata Önéletírása a távoli előzménye ennek az epikának, melynek első regénye modern korrajz a 80-as évektől a romániai forradalomig Kolozsvárról és az "erdélyiségˮ-ről: nemzedéki körkép, benne egy fiatal lány saját történetével. A hóhér háza (Kalligram Kiadó, 2010; második, javított kiadás: Libri Kiadó, 2015) a romániai diktatúrában eszmélkedő, értelmiségi családban felnövekvő és saját szellemi útján elinduló nőalak nevelődési regénye, a címben megjelölt hellyel is utalva a félelem titokzatos légkörére. A négyféle munkát vállaló anya és a folyamatosan disszidáló nemzedéktársak alakján keresztül a Ceaușescu-rendszer kisvárosi lakóinak létharca tárul az olvasó elé, melyben a fő szólam a túlélésé, az ennek kettős (anyagi és lélektani) értelemben megfelelni kényszerülő – ezért korán felnőtté érő – lányalakkal.
A hóhér dala I-II. Ulpius-ház 2008, Budapest Fordító: Szíjgyártó László
Egy árvaházból kivett kislányból a moldáv rendszerváltás éveiben orvos lett, Tatiana Țîbuleac Üvegkert című regényében ezzel mégsem egy nagy, klasszikus felemelkedéstörténetet mesél el. A 2019-ben Európai Unió Irodalmi Díjjal kitüntetett regény Moldova függetlenné válásának kevésé ismert, ám megkérdőjelezhetetlenül kelet-európai történetét mondja el úgy, hogy a történelem látszólag mindvégig háttér marad. "Meg tudom fogalmazni, milyen volt számomra, de ennek nem lenne köze sem az újjászületés éveihez, sem a függetlenséghez, sem a háborúhoz" (221. ) – vall Lasztocska, a regény főszereplője felnőttként egy kollégájának arról, hogy sem a mindennapok megélése nem a történelem távlataiból elképzelt módon zajlott a kamaszéveiben, sem a változások politikai motiváltsága nem volt ekkor még látható számára. A rövid regény 167 egy-kétoldalas fejezetből áll, melyek mind a panelbéli élet és a moldáv világ érzéketlenségéről tanúskodó történetek. Lasztocska felnőtt nőként, anyaként, az egyik bukaresti kórház szülészeti osztályának vezetőjeként fiktív önéletrajzi levelet ír az őt elhagyó szüleinek, az olvasó ezt a levelet olvassa fejezetről fejezetre.
Tóth Szabolcs Töhötöm Voltam riporter a Boston Globe-nál, országos napilap főszerkesztő-helyettese, hírportál vezetője, az írott sajtó fortélyairól pedig megírtam az Első leütés – Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek című könyvet (amiből sok helyen tanítják az újságírást Magyarországon). Ám rádiózni, sosem rádióztam – az első felvételek után még a saját hangomtól is megijedtem. Szóval ez az egész podkaszt dolog nekem is új volt. Kalandtúra, ahová veletek együtt indultam el. HOZZÁSZÓLÁSOK Hozzászólás disqus-profillal.