A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik. Ez esetben a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba. A követelés átruházása tehát nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb. ) szerez a társaságban. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv. ) 11. § (1) bekezdés c) pont szerint az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja szerint vagyoni értékű jog: a földhasználat, haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat – továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá az ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.
Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor. A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel ÁFA tartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni. Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját. A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett, vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10% társasági adót kell fizetni. Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül 18% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, úgy 50-200% adóbírságra, mulasztási bírságra, és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A tagi kölcsön bármilyen céllal a társaság rendelkezésére bocsátható, összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg, nyújtása pedig nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé. Tekintve, hogy a tagi kölcsönt a magánszemély az adózott jövedelméből adja, így őt a kölcsönnyújtás után őt ismételten nem terheli szja kötelezettség – derül ki az Adó szaklap 2011/16. számából. A tagi kölcsön alapvető célja, hogy a forráshiánnyal küzdő gazdasági társaságok, szövetkezetek tulajdonosai vagy tagjai külső forrásbevonás nélkül is segítséget tudjanak nyújtani saját jövedelmük igénybevételével. Korlátnak számít a Tao-törvény azon rendelkezése, mely szerint az adó alapjának megállapítása során növelni kell az adózás előtti eredményt, ha a kapott kölcsön – így a tagi kölcsön is – az adóévben ráfordításként meghaladja a társaság saját tőkéjének háromszorosát.
Továbbá az ilyen juttatás a vizsterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya. (Itv. 18. § (2) bek. ) Az Itv. fentebb idézett rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát sem a társaságnál, sem a tagnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a tagi kölcsönből megvalósított törzstőke emelés esetén. Törzstőke emelés az osztalék terhére A Kft. törzstőkéjének felemelésekor fontos rámutatni arra, hogy ezen Társaságok esetében is alkalmazásra kerülnek a Ptk. rendelkezései. Tőkeemelés esetén is mód van az ún. feltöltéses szabály megfelelő alkalmazására, így lehetőség nyílik arra, hogy az átmeneti időt meghaladó időtartam alatt biztosítsák a tőkét, illetve a társaság működése során maga termelje meg a törzstőke emeléséhez, kiegészítéséhez szükséges összeget az osztalék terhére. Törzstőke emelése tőketartalékból Ebben az esetben a Kft. törzstőke emeléséhez rendelkezésre álló szabad tőketartalékot használhatják fel. Törzstőke emelése a tagok pénzbeli hozzájárulásával A jegyzett tőke megemelésének legegyszerűbb módja, amikor a társaság tagjai a szükséges pénzeszközt a cég rendelkezésére bocsájtják.
Tőkefinanszírozás: a macerás opció Társaságok finanszírozásának elsődleges formája a tőkenyújtás, amikor is a tag vagy anyavállalat a társaság törzstőkéjéhez biztosít hozzájárulást. Az ilyen tőkeinjekció azonban cégjogilag több szempontból is macerás. Egyrészt maga a tőkejuttatás a társaság legfőbb szervének a döntéséhez, valamint cégbírósági bejegyzéshez kötött. Ennél is problematikusabb azonban, ha a tag az így juttatott tőkéjét ki kívánja vonni a társaságból. Ezt ugyanis csak tőkeleszállítás útján tudja megtenni, amelynek feltétele – a taggyűlési döntésen túlmenően - a cégközlönyben való többszöri közzététel és a hitelezőknek történő esetleges biztosítéknyújtás. Arról nem is beszélve, hogy a döntést követően legkorábban 4-5 hónappal tud a tulajdonos a pénzéhez hozzájutni. Ez pedig sokakat előre elrettent a tőkeinjekciótól. Tagi kölcsön – de mennyiért is? Nem hiába terjedt el vállalkozási körben a tagi kölcsön – ez ugyanis a finanszírozás nyújtásának egyik legegyszerűbb és legrugalmasabb módja.
A feleknek a kölcsönszerződésben tehát a kamat mértékéről is rendelkezniük kell, amely akár nulla százalék is lehet. Tehát a tagi kölcsön kamatmentesen is nyújtható, ennek azonban az a vonzata, hogy a társaságnak annyi többletjövedelme keletkezik az ügyletből, amennyi a meg nem fizetett kamat összege. A meg nem fizetett kamattal pedig meg kell növelni a társaság adóalapját, illetve utána adót kell fizetni. Ha a tag az általa nyújtott kölcsön után kamatot számít fel, akkor a kölcsön igénybe vevőjével történt megállapodásnak megfelelően, minimumként a jegybanki alapkamat, maximumként a hasonló összegű és feltételű hitelt nyújtó kereskedelmi bank piaci kamata az, aminek a felszámítása indokolható. A tagi kölcsön visszafizetésének időbeli korlátja nincs, a visszafizetés, illetve a törlesztés időpontját a kölcsönszerződésben kell rögzíteni. Tekintettel arra, hogy a tag által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön kamatát az Szja-tv. 65. §-a kifejezetten nem minősíti kamatjövedelemnek, így a jövedelem a felek között fennálló jogviszony szerint minősül.
thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
W-Autó Használtautó Kereskedés W-Autó Használtautó Kereskedés – Cégbemutató A szegedi székhelyű W-Autó Bt. -t 2008-ban alapította Horváth Csaba. A cég azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy a lehető legmagasabb színvonalon, teljes körű ügyintézéssel, átlagon felüli kiszolgálással a térség legnagyobb, minőségi használt gépjármű kereskedése legyen. A cégvezetés nagy hangsúlyt fektet az Ügyfél elégedettségre. 2008 júliusa óta Szeged egyik legfrekventáltabb helyén (Vásárhelyi Pál u. Autókereskedés használtautó kereskedés Szeged - Telefonkönyv. 5-7. ), több mint 4000 m2-en, rendezett, igényesen kialakított telephelyen, 60-80 db állandó készlettel várnak minden kedves érdeklődőt. >> Térkép >> Használtautó kereső >> Autófelvásárlás – Használtautó vétel
Egyre megbízhatóbbak a használtautó-kereskedések A használtautó-kereskedések csaknem fele megbízható, és a vásárlók is egyre tudatosabbak, de a piac tisztulása mellett is körültekintően kell járművet választani - mondta Halász Bertalan, a JóAutó vezérigazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában. Az internetes portál vezetője gyakorlatilag teljesen megbízhatónak nevezte a Belügyminisztérium kezelésében álló adatbázist, mert abban minden műszaki vizsga és átírás esetén rögzítik a járművek kilométeróra-állását. Ennek ellenére - mint mondta - az oldalt évente csupán 20-30 ezren keresik fel, miközben tavaly elérte a 688 ezret az okmányirodai átírások száma, vagyis az országban futó 3, 4 millió jármű jelentős része cserél gazdát évente. A szakértő arra számít, hogy idén akár 750 ezren is vehetnek gépkocsit, és tovább nő a külföldről behozottak aránya. Az utóbbiak előélete nehezebben ellenőrizhető és az sem biztos, hogy olcsóbbak, hiszen a megbízható járműveket külföldön is keresik, ezért a Magyarországra érkezők között sok a hibás - tette hozzá.