Ehelyett vegyünk elő egy tiszta fazekat, és gyorsan kanalazzuk - ne öntsük - át a még nem égett anyaghányadot. Ha mégis ott maradt az égett íz Meglehet, hogy későn mozdultunk rá a bajra, és a kozmás íz már elterjedt az egész ételben. Ilyenkor sincs még minden veszve: ha éppen nem krumplis volt az étel, ami odaégett, csakúgy, mint az elsózott fogásoknál, itt is csodákat művelhet, ha felöntjük az ételt folyadékkal és beledobunk egy nyers krumplit, majd tovább főzzük. Túl sós, égetően csípős? Tippek az elrontott ételek megmentésére. Elvileg a kozmás ízt nagy eséllyel magába fogja szívni. Serpenyős hús vagy más Ha egy nagy darab húsnak akartunk puszta jóindulatból kérget adni, de eltúloztuk a dolgot, simán vegyük ki a serpenyőből, vágjuk le róla egy nagyon éles késsel az égett területet, és vagy pirítsuk újra nagyobb gonddal egy teljesen tiszta serpenyőben, vagy dobjuk be a sütőbe, és fejezzük be ott a megkezdett folyamatot. Sütemény Ha a tortalap vagy a piskóta odaégett, az nem csak az égett részek miatt baj, hanem mert ebben az esetben valószínűleg a tészta többi része is kiszáradt - de nem menthetetlen a dolog.
2016. november 09. szerda 2014. augusztus 20. szerda Közzétéve itt: Konyhai tippek, trükkök A férjem javasolta, hogy írjak erről a témáról, ötletén napokig gondolkodtam, azon törve a fejem, mit is javasolhatnék. De mindhiába erőlködtem, csak néhány praktika jutott eszembe: például az, hogy ha elsózott levesbe, pörköltbe, egy meghámozott, félbevágott krumplit teszünk, az felszívja a felesleges sót, de vízzel is lehet hígítani az ételt. Vagy, ha túl híg lett ételünk, akkor kevés vízzel elkevert grízes- illetve rétesliszttel, vagy kukoricakeményítővel javíthatunk az étel állagán. Elsozott etel javítása a wifi windows. Eszembe jutott az is, hogy elveszi a só ízét egy késhegynyi szódabikarbóna, néhány csepp almaecet, citromlé vagy kevés cukor. Nekem viszont a sózással soha nem volt problémám, mert elvből kerülöm a sok só használatát, pedig egyáltalán nem magas a vérnyomásom. De nem vagyok híve a túlságosan édes, az eltúlzottan fűszerezett, a zsiradékban úszkáló ételeknek sem. A levest - ahogyan azt illik - hígabbra készítem, mint a főzeléket, vagy a mártást.
Az ételen úszó zsiradékot szalvétával, törlőpapírral itathatjuk fel. A csomós rántást nehéz megjavítani, igazán jó eredményt csak azokkal érhetünk el, melyeket lehet turmixszolni. Elsozott Etel Javítása - Eberspacher Állófűtés Javítása Házilag. Megelőzhető viszont a probléma, ha a meleg rántást hideg, a hideget pedig meleg vízzel eresztjük fel. Ha a leves, főzelék vagy a mártás ízetlen, feljavíthatjuk tejföllel, joghurttal, tejszínnel, esetleg egy kevés krémsajttal. Ha nagyon csípős lett az étel, jó szolgálatot nyújt a méz, melynek édessége kompenzálja a paprika erősségét. Egyszerre azonban csak egy egész keveset adjunk hozzá, és csak akkor növeljük a méz mennyiségét, ha továbbra is csípősnek érezzük az ételt.
Molnár Krisztina Rita Élete Született 1967. október 11. (54 éves) Budapest Gyermekei egy lánya és két fia van Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers, próza Molnár Krisztina Rita ( Budapest, 1967. –) magyar költő, író, tanár, múzeumpedagógus. Családja [ szerkesztés] Édesapja Molnár László zeneszerző, karmester, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, édesanyja Ferenczi Mária. Három gyermeke van: Péter, Emma, Márton. Tanulmányai [ szerkesztés] A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon magyar-könyvtár diplomát, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Karon magyartanár és múzeumpedagógus diplomát szerzett. Művészetének jellemzése [ szerkesztés] Költészetének legfontosabb jellemzői a feszes forma, a klasszikus versformák (időmértékes versek, szonett, villanella gyakori alkalmazása, és a rendkívül kimunkált, kidolgozott, "csiszolt" szerkesztés. Témáit szívesen veszi a környező világból, a város, a természet, a környező emberek jelennek meg gyakran költeményeiben.
De nem csak a kézzel fogható környezet: a költőt körülvevő "szellemlények" - régi korok írói, költői, zeneszerzői - és más történelmi figurák egyaránt. Tagságai: a Szépírók Társasága és a Magyar Műfordítók Egyesülete tagja. Az alábbi lapokban jelentek meg versei: Alföld, Holmi, Magyar Napló, Mozgó Világ, Az irodalom visszavág, Élet és Irodalom Kötetei [ szerkesztés] Menedékjog (antológia, 1990) Közelkép (verseskötet, 1998) Különlét (verseskötet, 2008) Kőház (verseskötet, 2013) Maléna kertje. Mese gyerekeknek és felnőtteknek; Naphegy, Bp., 2013 Mákszem és Gubó eltűn(őd)ik (mese, 2015) Kréta-rajz (meseregény, 2016) A víz ösvénye. Térforgó (kisregény, 2016) Derűs hétköznapok (gyermekkalendárium, 2017) Levél egy fjord partjáról (verseskötet, 2017) Szókimondóka. Készülődés. Látás; TreeFa World Productions, Kistarcsa, 2018 ( Móna és Marci kirándul mesesorozat) A tűz ösvénye. Térforgó; Naphegy, Bp., 2018 Borostyán, az időkapus; Móra, Bp., 2019 Remélem, örülsz. N_v_ll_k; Scolar, Bp., 2019 (Scolar live) Lackfi János –Molnár Krisztina Rita: Titkos versműhely.
Dorka alig bírja ki, hogy ne ossza meg titkát a fiúval, aki a kezdeti hitetlenkedés, majd zavarodottság után már az unokahúgával közösen hallgatja a láncon lógó és furcsán beszélő állat tanulságos és érdekes történeteit. Kedves és nem mindennapi olvasmány gyerekeknek, olyanoknak, akik nemcsak olvasni szeretnek, hanem megismerni varázslatos helyeket és azok múltját, történelmét is. Molnár Krisztina Rita: Borostyán az időkapus, Móra Könyvkiadó, 2019 A fraknói vár története A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után "Fraknó urainak" is nevezték magukat. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is. 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került, akik azt Weißpriach és Hardegg grófjainak adták zálogba. Mivel Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat, amely négy évvel később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált.