266 km TüskeBár Étterem Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 117 4. 384 km Kebab City Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 144 4. 751 km Ligeti Falatka Tárnok, Rákóczi út 85 5. 737 km Kínai Étterem Törökbálint, Torbágy utca 1 5. 741 km Mira Csárda Törökbálint, Torbágy utca 1 5. 767 km Megálló Büfé Érd, Fehérvári út 20 6. 242 km Tomatti28 Kft Törökbálint, Károlyi Mihály utca 2 6. 355 km Napsüti Büfé Törökbálint, Óvoda utca 6 6. 909 km Szt. Szálláshelytudakozó - König Étterem Sóskút. László "Lovagkirály" Lovagrend Étterem - Szálloda Törökbálint, Határ utca 26 11. 098 km Boszorkánykonyha Budaörs, Szabadság út 68 14. 069 km Dudok Rendezvényház és Vendéglő Budakeszi, Budakeszi Erdészet Kisérleti telep 17. 192 km Trattoria Da Lello Budapest, Alkotás u. 53 / II. emelet 📑 Minden kategóriaban
Szombat: Ismerkedés, vasárnap: az úgynevezett szerelem, hétfőn: alászolgája! Kedden már akár ne is köszönjön! " -így gondolkodik Gáthy Ervin minden nőről, akit élet az útjába sodor. Egészen addig, amíg nem találkozik egy kedves, de rafinált vidéki kislánnyal, akibe bizony fülig beleszeret. Sári férjhez szeretne menni Gáthy-hoz, nincs is ennél nagyobb vágya és ebben az unokatestvére Ladányi Kont segít neki. De Sári férjhez adását Kont csakis pénzért vállalja el, hogy végre ő is feleségül vehesse imádott kedvesét, Reiner Mancit. Mancik anyja viszont sokkal királyibb férjet szán a lányának "egy Ladányi Kontnál"… Szilágyi László darabja nyomán, Szabó Kristóf átiratában kidolgozott alakok kelnek életre: a válság kellős közepén az állásának elvesztésétől rettegő kispolgár; a vagyonát elkártyázó, urizáló dzsentri, aki kétségbeesetten próbál megjavulni és álláshoz, pénzhez jutni; vagy a gazdag bankigazgató felesége, aki bár műveletlen, de két kézzel szórja a pénzt. Hát ebbe világba csöppen majd bele a vidék nyugalmából Sári, aki nem fogadja el a nagyvárosi erkölcsöket, hanem találékonyságával és ravaszságával törekszik célja elérésére.
Szem előtt tartom a fokozatosságot, és minden lovas személyiségén...
Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27. – Budapest, 2011. október 11. ) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től haláláig. A szerző könyvei Találatok száma egy oldalon: Rendezés Cím szerint Újdonság Ár szerint növekvő Ár szerint csökkenő akár 60% Hűségpont: Századok színháza Kiadás éve: 1982 Antikvár könyvek 360 Ft-tól Shakespeare új tükörben Kiadás éve: 1972 50% Moliére műhelyében Kiadás éve: 1975 Antikvár könyv 900 Ft 450 Ft Kosárba Legenda a dicsőséges feltámadásról Kiadás éve: 1965 akár 50% Villon árnyékában Kiadás éve: 1983 Antikvár könyvek 450 Ft-tól VIII.
A magyar költészet jelentős személyisége volt" - emlékezett az MTI-nek az alkotóra Szakonyi Károly, méltatva Mészöly Dezső költői, műfordítói munkásságá író felidézte Mészöly Dezső legendás hírű memóriáját. "Körülbelül két éve találkoztunk utoljára. A teste már nagyon rossz állapotban van volt, de a szelleme sziporkázott, fantasztikusan idézett még hajlott korában is" - mondta. Szakonyi Károly kitért arra, hogy Mészöly bölcs ember volt, aki pontosan tapintott rá a fontos művészeti kérdésekre. "Mindenki nagyon tisztelte. Bűbájos ember volt, bohém életet élt, és azt hiszem, nem bántom meg azzal, ha elmondom, imádta a nőket, és a nők is imádták szellemességét, shakespeare-i arcvonását, szikár alkatát" - fogalmazott a szintén Kossuth-díjas Szakonyi Károly, aki "szellemi gavallérként", "mesébe illő tudós emberként" jellemezte Mészöly Dezsőt.
Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27. – Budapest, 2011. október 11. ) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től haláláig.
Úgy éreztem, hogy a felelősséget nem tudnám vállalni, egy gyülekezet gondját. Ebben önkritika volt. Nekem mindig a költészeten járt az eszem. – Hogyan lett irodalmár? – Mióta megtanultam írni, tulajdonképpen egyfolytában mindig költőnek készültem. Első elemista olvasókönyvünk ezzel a mondattal kezdődött: Úr ír. Nahát én arra készültem, hogy olyan úr leszek, aki ír, és így is tettem. Négyöt éves koromban, mikor még nem is tudtam írni, csak mondogattam a verseket, édesanyám pedig leírta. Az ember igazából nem is tudja megmondani, hogyan tanul meg verset írni, mint ahogy azt sem tudja megmondani, hogyan tanulta meg az anyanyelvét. Egyszer csak tudja. Ahogy lélegzeni tudunk. Érdekes, hogy első fordításom, az Antigoné egy része előbb jelent meg, mint első saját versem. Már abban az évben, mikor megtanultam görögül, tizennégy éves koromban. Nem tudok visszaemlékezni arra, mikor jelent meg első versem, de volt egy viszonylag korai írásom, az jut eszembe, a címe Füstbe ment interjú Petőfi Sándorral, ennek a vége egy vers.