A szívre kattintva hozzáadhatja a programot a kedvenceihez. A Kedvencek menüpontban rendezhetők és kinyomtathatók a kiválasztott programok. 2022. június 25. Zala megyei leveltar. 20:00 – 21:00 Ruzsa Éva főlevéltáros, igazgatóhelyettes a levéltárunk helyszínváltozásait mutatja be a 18. század elejétől napjainkig. Az előadás során az érdeklődők végigkísérhetik az intézmény és a folyamatosan gyarapodó iratállomány hol kalandos, hol kényszerű vándorlását Simontornyától Szekszárdig, és megismerhetik a jövő évben esedékes újabb, nagy költözés körülményeit, amely során modern, 21. századi épületbe költözik az intézmény.
Van ebben a könyvben folyamatosan jelen lévő " kint és bent is " állapotban egyfajta szorongás, amit nem oldhat fel még a nagy összeomlás, a hidegháború vége sem. Nincs igazi katarzis: csak megfigyelések és reflexiók végeláthatatlan sora, amelyek egymásra rakódva még véletlenül sem takarják ki a " lényeget ", amely végig ott munkál, ott végzi aknamunkáját abban az olvasóban, aki kezébe veszi Gazda Albert első regényét. (Fotó:)
Elegánsan eltekint a mindig gyors sikereket ígérő mítoszteremtéstől és megelégszik a valósággal, mert azt sem lesz könnyű megemészteni. Kelet felől Magyarország Nyugat Gazda Albert: Leningrád, Cser Könyvkiadó, 2021 Gazda Albert újságíró regénye a kárpátaljai gyermek és fiatalkorának összegzése, szubjektív rekonstrukciója. A mű nem "csak" egy memoár, sokkal több annál. Az emlékek irodalmi hitelességét éppen a bennük rejlő fikció adja meg. » Híradó. A Gazda egy magába roskadt birodalom, a Szovjetunió utolsó katatón, kómaszerű állapotban eltöltött éveiről mesél. A szerző egy interjúban így nyilatkozik ( komfortzónán kívüli "optimizmussal") ezekről az évekről: " Nem volt könnyű, de a nehézségei ellenére megpróbáltunk nem csak úgy élni, ahogyan lehet, hanem úgy is, ahogyan szerettünk volna. " A könyv különlegessége, szokatlan perspektívája éppen abból fakad, hogy a megcsonkított Magyarországot Kelet felől, Nyugatként szemléli. Egy kárpátaljai kisvárosból, a Szovjetunió peremvidékéről vágyakozva érhetetlennek és távolinak tűnik.
01. 01-jétől 2011. 12. 31-ig tartó üzleti évről 5132 A Banat-Triplex Confinium Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2011. évi közhasznúsági jelentése 5134 A Rába-Duna-Vág Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2011. évi egyszerűsített éves beszámolója 5136 VI. Zala megyei levéltár fondjegyzék. Hirdetmények Dömsöd Nagyközség Önkormányzatának 2011. évi egyszerűsített költségvetési beszámolója 5138 Mezőberény Város Önkormányzatának 2011. évi egyszerűsített pénzügyi beszámolója 5142 Zamárdi Város Önkormányzatának 2011. évi egyszerűsített költségvetési beszámolója 5147
A falvakban ritkaságszámba ment a benzinkút, a pacsait viszont sikerült megörökítenie az egykori fotósnak. A korabeli idegenforgalommal kapcsolatban (mely itt főleg Zalakarost és Kehidakustányt jelenti) szó esett az alpesi stílusú építkezésről is. Karos hajdani Viktória vendéglője valóban osztrák turistákat várt. Persze a nagy sátortetős, erkélyes dizájn a magánépítkezésekben is divatossá vált. Öt magyar szerző könyve – a Könyvhét terméseiből szüreteltünk | Ridikül. Ezzel szemben a "szerepkör nélküli" kategóriába sorolt kistelepüléseken még 1985-ben is zsúpfedeles, vagy kódisállásos házakat fotóztak. Ezeken a helyeken ugyan nem változott olyan drasztikusan a hagyományos településkép, mint a frekventáltabb falvakban, ugyanakkor a modernizáció hosszú évtizedekre elkerülte a leminősített kistelepüléseket. Ha a képeket szemlélve az az érzésünk támadna, mintha a Google-térképet nézegetnénk, csak a retró időkből, akkor jó nyomon járunk. Legalábbis abból a szempontból, hogy a tárlat rendezői is gondoltak erre. Az interneten fellelhető Google-képek alapján ugyanis elkészítették az "előtte", "utána" válogatásalbumot.
Szőce (Zelche) határjárásában, Irsa vidékén találkozunk 1265-ben Redege patakkal (Redugey) és Redege forrással; ennek a pataknak Pacsapataka neve is volt, mert elfolyt Pacsa mellett, amely ma puszta Lövőtől délnyugatra. Amikor 1341-ben megjárták a határt Keresztúr más néven Sygar és Csütörtökhely között, akkor Fernekág patakon átkelve elérték a Sze1ence ág nevű patakhoz ott, ahol ez a Havas vízébe torkollott" Forrás: Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg: Zalamegyei Tanács, 1963. 8. oldal. Pusztaszentpéter Pusztaszentpéter mára teljesen elnéptelenedett. A Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisából nagy felbontásban is elérhető 1858-as kataszteri térképen Pusztaszentpéter határtában találhatjuk a Szt. Péteri-völgyet, a Szénégető-völgyet, Töllest, szomszédai ekkor keletre Méhes, délen Kerka(kutas), nyugaton Csöde, északkeleten pedig Zalamindszent. Zalamindszent Zalamindszent temploma Árpád-kori emlékeket őriz. Lékai László bíboros szülőhelye is ebben a faluban, mai városrészben áll.
Fakivágási engedélyek Fa-, cserjekivágás esetei, szabályai: I. Magánterület: 1. Nincs szükség bejelentésre, engedélyre az alábbi esetekben: gyümölcsfák kivágása cserjék kivágása 2. Bejelentéssel történő fakivágás: - nincs pótlási kötelezettség: inváziós fa kivágása, 10 cm-nél vékonyabb törzsátmérőjű fa kivágása esetén ha a kérelmező tulajdonában álló ingatlan zöldfelületének minden megkezdett 80 m2-ére a kivágást követően is legalább egy fa (kivéve gyümölcsfa) jut. A bejelentést az 1. Fakivágási engedély kérelem - Favágás. számú melléklet s zerinti formanyomtatványon történhet, illetékmentes. A bejelentést követően a jegyző 8 napon belül hallgatással tudomásul veszi a fa kivágását, ha a kérelem hiánytalanul került benyújtásra, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, és nincs ellenérdekű ügyfél. 3. Bejelentéssel történő fakivágás: Az élet- vagy balesetveszélyt jelentő fa kivágását – a veszélyhelyzet elhárítása érdekében – a tulajdonos vagy használó köteles elvégezni, vagy elvégeztetni. Minden 10 cm-nél vastagabb törzsátmérőjű (inváziós és gyümölcsfa kivételével) veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő kivágását haladéktalanul, de legkésőbb a fa kivágását követő 3 munkanapon belül a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal köteles bejelenteni a jegyzőhöz.
Más a helyzet, ha a magánterületen álló fa valamilyen védettséget élvez (történelmi emlék, védett). Ez felülírhatja az ingatlantulajdonos érdekeit Ezeknek a példányoknak a kivágásához csak akkor kaphatunk engedélyt, ha a növénynek rossz az egészségi állapota, balesetveszélyes, vagy csak a fa kivágásával lehet végrehajtani valamilyen szükségszerű építési munkálatot. Fakivágás szabályai A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. ) számú Korm. rendelet tartalmazza. A fakivágás néhány fontosabb szabálya: A 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű díszfa és 20 cm-nél vastagabb gyümölcsfa kivágása engedélyköteles A kivágásra kerülő fát az övezeti előírás mértékéig pótolni kell. A fapótlás helyét, módját az alkalmazott növényfajt, az ültetendő növény méretét, minőségét rendeletek alapján határozzák meg. A fapótlás szakszerű elvégzéséről a pótlásra kötelezett tartozik gondoskodni. (Invazív fajok pl. fehér akác, mirigyes bálványfa, zöld juhar nem ültethetők! ) Facsonkolás, alakító metszés 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedi fán csak életveszély elhárítása érdekében történhet, szakember jelenlétében.
A bejelentésben a fakivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon igazolni kell. Pótlási kötelezettség nem áll fent. Az indokolatlan, vagy az utólagos tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával történő fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül 4. Engedélyköteles fakivágás: Minden 10 cm-nél vastagabb törzsátmérőjű (kivéve inváziós és gyümölcsfa) kivágása engedélyköteles. A bejelentést a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon történhet, illetékköteles. Élő fa kivágását engedélyezni az alábbi esetekben lehet: építmény elhelyezése miatt csak kivételes esetben, viharkár, veszélyhelyzet, vis maior elhárítása vagy megelőzése érdekében, élet, baleset és vagyonbiztonsági okból, kertészeti szakvélemény által igazoltan II. Közterület: A közterületen történő fa és cserje kivágásának engedélyezése a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30. ) Korm. rendelet alapján történik, a kivágott fa és cserje pótlása a helyi rendelet alapján történik.