2012. szeptember 10., hétfő A szövetségi rendszerek kialakulása
Mindkét nagyhatalom tartott az oroszok túlzott térnyerésétől, ezért visszarendelték őket, és megerősítették a balkáni kis államokat. Ezek után nem csoda, hogy felbomlott a három császár szövetsége! 1879-ben Németország és a Monarchia szorosabbra fűzte a kapcsolatát, és megszületett a kettős szövetség. Az olaszokat a franciákkal szembeni gyarmati ellentét sodorta a két hatalom mellé, így alakult ki a hármas szövetség 1882-re. Oroszország szövetséges nélkül maradt, Franciaország pedig ott állt elszigetelődve. Nem nehéz kitalálni a folytatást. Hatalmi és gyarmati ellentét nem volt a két fél között, így minden nehézség nélkül egymásra találtak. 1893-ban szövetséget kötöttek. Nagy-Britannia ekkor még kívül maradt a szövetségi rendszereken. Az oroszokkal az afganisztáni ellentét állította szembe, Franciaország Afrikában okozott neki gondokat. A németekkel egyre gyorsuló fegyverkezési versenybe kezdett. Oroszország ebben a külpolitikai helyzetben a Távol-Kelet felé fordult. A század végére befolyása alá vonta Mandzsúria egy részét, de itt szembekerült egy másik hódítóval, Japánnal.
Az orosz előretörést sem Anglia, sem a Monarchia nem tűrhette, ezért a nagyhatalmak Oroszországot Berlinben tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus 1878). Megállapodtak abban, többek között: hogy nem jöhet létre "nagy Bulgária"; megakadályozták, hogy Oroszország megszerezze a Boszporusz vidékét; stb. A "kettős szövetség" (1879) Az egyébként is ingatag három császár szövetsége a berlini kongresszus után végképp formálissá vált. 1879-ben létrejött Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia között a kettős szövetség. A megállapodás szerint Oroszország támadása esetén katonailag támogatják egymást, egy német-francia háború esetére pedig a Monarchia semlegességet ígért. A "Hármas szövetség" (1882) Olaszország ot franciaellenessége hajtotta Németország felé. Ugyanakkor komoly érdekellentétei voltak a Monarchiával Dél-Tirol és a dalmát városok miatt. Olaszország " bizonytalan " szövetséges volt, a szerződés ugyanis kimondta, hogy ha Angliával hadiállapotba kerülnének Olaszország semleges, marad.
Az egyezményben többek között kitértek a Balkán felosztására: a cári birodalom Bulgáriában, a kettős monarchia pedig Bosznia-Hercegovinában cselekedhetett szabadon. Oroszország és a Monarchia harmóniája már az első szakítópróbán megbomlott. A cári birodalom nem tudta elfogadni az 1885-ös filipopoliszi (plovdivi) fölkelés után egységesülő Bulgária önállóságát, és azt, hogy a bolgár nemzetgyűlés 1887-ben "Bécs emberét", Koburg Ferdinándot választotta fejedelemmé. Oroszország csapatösszevonást hajtott végre Galícia határvonalán Andrássy Gyula volt külügyminiszter és Tisza Kálmán miniszterelnök is oroszellenes politikai fordulatot sürgetett. Tisza az 1888 jan-i közös minisztertanácson az Oroszország elleni háború mellett érvelt. A háborús kedélyeket az hűtötte le, hogy Bismarck egyértelművé tette: a Monarchia csak akkor számíthat Németország katonai támogatására, ha a cári birodalom a támadó fél. Az indulatok lecsillapodtak, ám a balkáni érdekellentét szemben álló táborok felé sodorta a Monarchiát és Oroszországot.
Nagyhatalmi vetélkedés A nagyhatalmak vetélkedésének az 1871 és 1914 közötti korszakban három fő területe volt: német – francia ellentét; a balkáni, "keleti" kérdés; a gyarmatokért folyó versengés. A német-francia ellentét a sedani vereségtől számítva egészen a második világháború befejezéséig végigkísérte az újkori történelmet. A balkáni államok helyzete Oroszország, a Monarchia és Anglia vetélkedésé nek színterévé alakult. Oroszország a tengerszorosok megszerzésétől remélte korábbi nagyhatalmi potenciáljának visszanyerését. Anglia tengeri hatalmának csorbítását, a Monarchia pedig egy nagy déli szláv állam létrejöttét akarta megakadályozni. A gyarmatokért folytatott küzdelem Anglia és Franciaország érdekellentéteinek alapját képezte. A német – francia vetélkedés A Németország megalakulásától (1871) Bismarck menesztéséig (1890) terjedő korszak politikatörténetét két tényező határozta meg: Bismarck törekvése Franciaország elszigetelésé re és Oroszország háborúi "és békéi" a Balkán-félszigeten.
Schadlt viszont a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírájának állásfoglalása akadályozta, amivel Cs. hatékonyan védekezett. A bíró ezt a felettesének írta, de a 444 értesülése szerint Cs. Senyei György Barna | hvg.hu. -nek is a birtokába került. A lap a nyomozati iratra hivatkozva közli, hogy Schadl 2021 júniusában több fronton indított támadást a bíró ellen, megpróbálta kirúgatni az állásából és azt is elintézte volna, hogy többet ne vehessen részt a végrehajtói szakvizsgákon. Schadl június 2-án telefonon hívta Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal elnökét, a felfüggesztett végrehajtó és a bíró neve is felmerült a beszélgetésben. Június 7-én egy Bettiként megnevezett nőt keresett, aki a 444 szerint Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály vezető kormányfőtanácsosa. Schadl az IM főtanácsosának is a miniszterhelyettes véleményeként adta elő a saját álláspontját. Schadl tényként közölte, hogy az OBH elnöke június 9-re találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, ennek tényét erősíti, hogy június 9-én délelőtt SMS-ben köszönte meg Senyei segítségét: Szia Gyuri!
2019 december 6., 11:13 Senyei György Barnát támogatásukról biztosították a képviselők a parlament illetékes bizottságában. 15:02 Látványos szakítás a handóizmussal: Senyei György Barna OBH elnöki jelölését egyhangúlag támogatta az Országos Bírói Tanács. Elmagyarázzuk, hogy ez mit jelent. 18:51 Senyei György Barna eddig a Fővárosi Ítélőtábla polgári-gazdasági ügyszakos tanácselnöke volt.
Igazgatási célvizsgálatot rendelt el az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György Barna a Fővárosi Törvényszéken és a törvényszék területén működő kerületi bíróságokon, erről pénteken jelent meg egy határozat – figyelt fel a bírósá elérhető dokumentumra a. A vizsgálat során utánanéznek, hogy a törvényszékre 2021-ben érkezett panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés az előírások szerint zajlott-e, és annak is utánajárnak, hogy Schadl György milyen formában és hogyan tett bejelentést a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezetője ellen, és a bejelentését hogyan vizsgálták ki, milyen eljárás keretében. Senyei györgy bio et naturels. A vizsgálat január 31-én hétfőn indul és március 31-ig le kell zárni, a jelentést pedig április 15-ig kell elkészíteni. A számolt be róla korábban, hogy a Völner-ügy kulcsszereplője, Schadl György egy bíró kicsinálásával is megpróbálkozott, miután úgy érezte: a bíró akadályozza abban, hogy kiszoríthasson egy másik végrehajtót a praxisából. Schadl ehhez az Országos Bírói Hivatal elnökét, a Handó Tündét váltó Senyei Györgyöt is megkereste, aki személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel.
A nyomozati jegyzőkönyvek alapján a már több korábbi cikkben is megírta, hogy Schadl György a Magyar Végrehajtói Kamara elnökeként az ügyészség szerint rendszeresen adott át korrupciós pénzeket Völnernek, de azt is feltárták, hogy szakmányban intézett el egyetemi vizsgákat is az ismerőseinek, köztük Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, aki időnként el sem ment a pécsi vizsgájára, de Schadl kérésére így is átengedték. Rogán kabinetfőnökének és Schadlnak más kapcsolata is napvilágra került
A jegyzőkönyvek révén e politikai csatornák működésébe láthattunk bele. Senyei györgy bíró blanka. Fleck szerint az a félmondat, hogy diszkomfortossá lehet tenni egy bíró életét, egy nagyon változatos eszközrendszert jelent egy törvényszéki elnök kezében. Azzal önmagában nincs gond – tette hozzá –, ha a végrehajtó kar elnöke bírósági vezetőkkel találkozik, de az botrány, ha e kar elnöke politikai barátaira, sőt állami erőszakszervezetek bevonására hivatkozik egy adott ügyben egy bíróval szemben, s ezzel szemben semmilyen visszautasítás nem történik a bírósági vezetők részéről, sőt, az OBH elnöke még találkozót is szervez a törvényszék vezetőjével. Fleck "csodálkozott", miért nem szerepel legalább egy félmondat a lehallgatási jegyzőkönyvben, hogy az OBH elnöke kikéri magának a megkeresést, hiszen itt nyilvánvalóan a bírói függetlenség megsértésére való felhívás hangzott el, s egy ilyen kommunikációs helyzetben nem lehet másra hivatkozni, mint a bírói függetlenségre, s egy ilyen felhívást vissza kell utasítani. De nem ez történt, inkább az ellenkezője.
A fair eljárás lefolytatása érdekében az Országos Bírói Tanács azt is követelte, hogy a vizsgálattal párhuzamosan fegyelmi eljárást is kezdeményezzenek Tatár-Kis Péter ellen. A bírói tanács emellett arra is utalt, hogy ha a célvizsgálat elhúzódik, eltelhet az a három hónapos törvényi határidő, ami alatt a fegyelmi eljárást meg lehet indítani. Majd elfelejtettem említeni, hogy az ország legkisebb (a balassagyarmati) törvényszékéről az ország legnagyobb (fővárosi) törvényszék elnökévé avanzsált Tatár-Kis Péter amúgy Kovács Zoltán volt kormányszóvivő, jelenlegi államtitkár sógora. Most teszünk egy kis irodalmi kitérőt, csak az asszociáció kedvéért: Móricz Zsigmond a Rokonok című regényét 1929-ben írta. Senyei persze nem kezdeményezett fegyelmi eljárást, hiszen azt az úgynevezett – szintén a bírák által megválasztott, független – szolgálati bíróságnak kellene lefolytatnia. Ötödik epizód. Index - Belföld - 444: A végrehajtói kar elnöke bosszúhadjáratot indított egy bíró ellen. "Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszéken elrendelt igazgatási célvizsgálattal kapcsolatban arról tájékoztatta az Országos Bírói Tanácsot, hogy a vizsgálati anyagot a tartalmára tekintettel korlátozott terjesztésűvé minősítette, és a minősített adatra hivatkozással a tájékoztatást megtagadta. "