Arany János (pályakép: ITT) 1817. március 2-án született Nagyszalontán (Bihar megye, ma Romániához tartozik) elszegényedett hajdúcsalád kései gyermekeként. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára volt. A család a Kraszna (ma Szilágy) vármegyei Nagyfaluból származott. Volt ugyan nemeslevelük, melyet I. Rákóczi Györgytől kaptak 1634-ben, de a nemességgel járó jogokat a XVIII. században elvesztették. Ezt később még perrel sem tudták visszaszerezni, így szegényedtek el az utódok. Arany szüleinek már nem volt egyebük kis házukon és csekély földjükön kívül. A költő édesapja földműves volt. A családot sok tragédia érte: tíz gyermek született, de csak kettő érte meg a felnőttkort: Sára, a legidősebb gyermek és János, a legkisebb gyermek, aki akkor jött a világra, amikor nővére már férjnél volt. Nyolc gyermek egymás után sorban meghalt pár napos vagy egy-két éves korában. Az egész család valószínűleg gümőkórral (tüdőbaj) volt fertőzött. Az idős szülők szépen éltek, rendezett életük volt, melyet kálvinista hitük, a Biblia és a Zsoltár irányított.
Nem volt ez titok eddig sem, de olyannyira nem kapott nyilvánosságot, hogy utólag is alig találni nyomát. Most is csak onnan tudjuk, hogy az eddig szerényen a háttérbe húzódó Németh Szilárd végre egy Facebook-bejegyzésben leplezte le magát – szúrta ki a 444. A lapnak azért sikerült előtúrnia egy videót is, amelyben a volt rezsi- és jelenlegi sorosbrüsszelmigráns-biztos fővédnöki valójában nyilatkozik meg: "Szeresd a magyart, de ne faragd le" - szóla, "Erejét, formáját, durva kérgét róla: Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják? Nehezebb eltörni a faragatlan fát. " – idéz Németh a Toldi estéjéből, önnön munkásságával egyúttal igazolva is a költő örök érvényű szavait. Németh Szilárd egyébként az Arany János Általános Iskola névadó ünnepségén szólalt fel az alábbi videón, amelybe tényleg érdemes belenézni. Hasonló tevékenységek a Közösség Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor. Arany János élete Petőfi mellett a legnagyobb magyar költő, szül. Nagy-Szalontán, Bihar megyében 1817 márc.
2017. márc 2. 7:43 200 éve született Arany János Szemében Petőfi Sándor egész pályafutása alatt erkölcsi és esztétikai mércét jelentett, azonban ő sosem volt az a "fiatal költő", mint példaképe: huszonnyolc évesen tört be az irodalmi életbe s első nagy sikere idején pedig már betöltötte a harmincegyet. 200 éve született Arany János. Falusi embernek indult s városi lett belőle, 1845-ben ismeretlen falusi jegyzőként nyert Az elveszett alkotmány című költeményével, melyben ugyanaz a forradalmi demokrácia szólal meg, ami Petőfinél ekkor már harsányan zengett régóta. És Petőfi hatása nem csak ebben az egy műben mutatkozik meg: a János vitéz tudatosította Aranyban az irodalmi igényességű népiességet, s ez vált később költői valósággá a Toldi első részében, mely országos népszerűséget hozott a költőnek s egyúttal Petőfi barátságát is kivívta vele, akivel ettől kezdve közös úton jártak. Forradalmi lírájuk a '48-49-es években egyenértékű volt, azonban Arany, sok kortársával ellentétben nem vállalt jelentős politikai szerepet, így a bukás után csak állását vesztette el, elölről kezdhetett mindent.
Acélozzuk meg elhatározásunkat, hogy e megkezdett úton folytatva kultúrmunkánkat, végre megteremtsük népeink egymásra találását. "Nagyszalonta híres város, ott született Arany János" – régi mondás. A török pusztításkor a föld színéig lerombolt, pont ezelőtt 350 évvel újjáépített és napjainkban immár elfelejtett bihari mezőváros híre ez ünnepség fényében újraéled. A bihariak is újra büszkék rá. A lelkesedés melegében talán eszükbe jut elhatározni, hogy méltó szoborba öntsék magyar és román költőik és íróik emlékét. Hirdessék e szobrok minden elkövetkezendő nemzedéknek e költők eszméit, amelyek századokon túl is ragyogva, táplálni fogják a népek békés összefogásának máris bontakozó szellemét. Bucureşti, 1957. március Dr. Petru Groza (saját kezű aláírás)
Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget, Héjából időnként tűzre tesznek sokat: Az világítja meg gömbölyű arcukat. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol; Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat. Pendül a kapa most, letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl! Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel; Kinálják erősen káposzta-levéllel. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak – Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak. Elbeszéli vágyát hona szent földére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. (2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldús megáll a beszédben: "Meséljen még egyet" – rimánkodik szépen. "Nem mese az gyermek, " – így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja: Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját: Három éve múlik, hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Este van, este van… a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, – egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát… S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.
Finom diós szelet Hozzávalók: 5 tojás 30 dkg porcukor 10 evőkanál víz 12 dkg darált dió 16 dkg liszt 1 csomag sütőpor A krémhez: 16 dkg darált dió 8 evőkanál tej 16 dkg vaj 25 dkg cukor A mázhoz: 15 dkg cukor 0, 5 dl víz 3 evőkanál kakaópor 4 dkg vaj Elkészítés: Az 5 tojás sárgáját, 30 dkg porcukrot 10 evőkanál vízzel habosra keverjük, hozzáadunk 12 dkg darált diót, 16 dkg lisztet, 1 sütőport, 5 tojás habját. Kb. 30 perc alatt megsütjük. A krémhez 16 dkg darált diót 8 evőkanál tejjel felfőzünk. 16 dkg vajat 25 dkg cukorral kikeverünk, és hozzáadjuk a dióhoz. A sült tészta tetejét rummal vagy rumaromával meglocsoljuk, és rákenjük a krémet. Finom diós szelet receptje. A mázhoz 15 dkg cukrot, 0, 5 dl vízzel, 3 evőkanál kakaóporral sűrűre főzzük, majd 4 dkg vajat belekeverünk a tűzről levéve, kihűtve, hidegen a krém tetejére kenjük. (A máz mennyiségeit pontosan be kell tartani, mert ha hígabbra sikerül, lefolyik, és nehezen dermed meg. ) Szeletelni másnap lehet. Megjegyzés: Ebből a tésztából kiváló dióstorta is készíthető!
Vigyázz, számolandó szénhidrát kevés van benne (kb 60g az egész rúd), kalória azonban bőven (kb 2900 kcal a rúd). Hozzávalók Díszítés 5 gramm dió (darált, de lehetne cukormentes fehércsoki is pl) Elkészítés A tojásfehérjét nem túl kemény habbá vertemr a sóval. Az édesítőt és diót óvatosan beleforgattam, piskóta jellegű masszát kaptam. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam kb 1 cm vastagon (és a lapot vágtam aztán fel 4 csíkra, amiket egymásra pakoltam). A krémhez a pudingporból, édesítőből és tejből szokott módon pudingot főztem. Miután kihűlt, belekevertem a puha vajat és a rumot, habosítottam. Beleforattam a diót. Diós kókuszos szelet fagyasztott joghurttal recept | Finom receptek. A lapokat megkenve egymásra rendeztem, kívülről is a krémmel vontam be és megszórtam a pici félretett darált dióval, pár dió darabkával. 1 éjszakát állt a hűtőben. Megjegyzés Mivel negyedannyit használok és a kieső cukormennyiség hiányozna a massza mennyiségéből, 7 db fehérjéből csináltam. Ha valaki 1:1 arányú édesítőt használ, ott nyilván elég az 5 tojás.
Már elkészítettem mákos verzióban, diétásan is, úgy is isteni! Bátran ajánlom mindenkinek! Nem lehet elrontani, kiadós, gyors és mutatós sütemény. Karácsonyi menü Hozzászólások (2) Sinyi 2016-04-19 11:42:22 Szia, cukor nem is kell a tésztába? 2016-04-19 12:25:17 Szia! Igen, csak annyi kell bele amennyi az éleszt? höz szükséges /1 teáskanál, vagy 1 kockacukor/ Hozzávalók Összeállítás
A maradék alapanyagokból újabb két lapot sütünk. A tej felét felforraljuk, majd hozzádjuk a cukrokat és addig keverjük, amíg elolvad. A maradék tejben elkeverjük csomómentesen a lisztet, majd a forró tejhez adjuk folyamatos keverés mellett. Sűrű krémmé főzzük, majd levesszük a tűzről és gyors mozdulatokkal belekeverjük a sárgákat (a forró krémben meg fognak főni! ). A krémet időnként megkevergetve kihűtjük. A margarint és a vajat alaposan kihabosítjuk, majd apránként a péphez adjuk, végül a diót keverjük el benne. Aki szerti tehet bele rumaromát is. A lapokat betöltjük a krémmel, hagyva keveset a díszítéshez. A mázhoz a csokit gőzfürdő felett felolvasztjuk a margarinnal és az olajjal, majd egyenletesen rásimítjuk a sütemény tetejére, majd hagyjuk megdermedni. Finom diós szelet a z. A maradék krémmel ízlés szerint díszítjük. Esetleg úgy is lehet készíteni, hogy a krém alá barack lekvárt kenünk. Így is nagyon finom!
Összeállítás: 20 perc, Sütés: 1 óra. vissza a főoldalra