Eredménye: 1. 1:18, 1. MTI Fotó: Molnár Edit 11/23 Budapest, 1956. június 13. Gyarmati Andrea (b) és édesanyja, Székely Éva úszónő (j) fürdenek a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában. MTI Fotó: Bojár Sándor 12/23 Székely Éva kislányával, Gyarmati Andreával kézenfogva a Sportuszodában. 13/23 Budapest, 1972. július 10. Gyarmati Andrea úszó édesanyjával, edzőjével Székely Éva olimpiai bajnok úszóval együtt mosolyog a medence mellett. MTI Fotó: Petrovits László 14/23 München, 1972. augusztus 21. Gyarmati Andrea úszónő (b) édesanyjával, az olimpiai bajnok Székely Éva úszónővel beszélget az úszócsarnokban a XX. nyári olimpián. (MTI/OL-PE/Petrovits László) 15/23 Budapest, 2002. április 3. A Magyar Úszó Szövetség vezetői 75. születésnapján köszöntötte Székely Évát, az 1952-es helsinki olimpia aranyérmesét, aki úgy nyerte a 200 m-es mellúszást, hogy kihasználta a szabályok adta lehetőséget, s végigpillangózta a távot, emiatt az egész világon "pillangókisasszony"-nak nevezték. A képen: Gyárfás Tamás (k), a Magyar Úszó Szövetség elnöke virágcsokrot ad át Székely Évának, jobbról Ruza József, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára.
Az 1952-es nyári játékokon elindult 400 méter gyorson is, melyen hatodik helyen végzett. A "Pillangókisasszony" négy esztendővel később 200 méteres mellúszásban a német Ursula Happe mögött ezüstérmes lett Melbourne-ben, ekkor már csak a hagyományos tempózást engedték meg. A kiugró teljesítményekkel nem maradt adós, 1955-ben 400 méter vegyesen ő úszta az első világcsúcsot. 1956-ig tízszer volt a válogatott tagja, összesen 44 magyar bajnokságot nyert, ebből 32-t egyéni számokban. Összesen 36 országos, 12 Európa- és hat világrekordot állított fel, 1947 és 1951 között nyolcszor nyerte meg a főiskolai világbajnokságot. Pályafutását 1960-ban fejezte be, nem teljesen önszántából. A római olimpia előtt férjével, a vízilabdázó Gyarmati Dezsővel választás elé állították: csak egyikük mehet az ötkarikás játékokra, nehogy disszidáljanak, korábban, 1957-1958-ban egy évet az Egyesült Államokban töltöttek. Végül Székely Éva maradt itthon, aki gyógyszerészi, majd a Testnevelési Főiskolán edzői diplomát szerzett, 1969-től mesteredző lett.
Az ünnepélyes névadóra szombaton, április 2-án került sor, az eseményen Budapest Főváros képviseletében Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. -től Borosné Szűts Ildikó vezérigazgató, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat részéről dr. Kiss László polgármester, a család részéről dr. Gyarmati Andrea ezüstérmes olimpikon és Európa-bajnok úszó, Székely Éva lánya mondott beszédet. Borosné Szűts Ildikó köszöntőjében kiemelte, hogy Székely Éva 1936-ban a Csillaghegyi strandon döntötte el, hogy úszni kezd, és olimpiai úszó lesz belőle. Hangsúlyozta kitartását is: "Büszkék vagyunk arra, hogy az uszodánk felveszi Székely Éva nevét, aki életével, pályafutásával mindenki szemében példakép. " Gy. Németh Erzsébet beszédében Székely Éva életútjával kapcsolatban a reményről és az önmagunkba vetett hit fontosságáról is szólt: "A remény azt találja meg igazán, aki várja, aki hisz benne. Azt, aki hisz önmagában. " Dr. Kiss László Székely Éva kerületi kötődéséről beszélt, elmondta továbbá, hogy az önkormányzat mindig kiemelt figyelmet fog fordítani arra, hogy folytassa a nemzet és a kerület nagyságai előtti méltó tiszteletadást: "Így biztosítjuk a folytonosságot múlt és jövő között, és fejezzük ki megbecsülésünket azok felé, akik példájukkal, munkájukkal hírnevet szereztek és szereznek a harmadik kerületnek. "
Miközben a MÁV Kórházban gyógyszerészként dolgozott, a BVSC, majd az FTC úszószakosztályának utánpótlásedzője lett, illetve 1969-től 1976-ig a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének munkatársa is volt. Legeredményesebb tanítványa lánya, Gyarmati Andrea, aki 1972-ben a müncheni olimpián 100 méter hátúszásban második, 100 méter pillangóban bronzérmes lett, emellett kétszeres Európa-bajnok és világbajnoki bronzérmes úszó. Székely Éva istápolta vízilabdás unokáját, Hesz Mátét, és átesett egy súlyos szemműtéten is. 1947-ben a Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozatát, 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta. 1976-ban beválasztották az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben az úszás halhatatlanjai közé. 1994-től a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának tagja.
2006-ban megkapta a Nemzetközi Fair Play Bizottság Életmű-díját, 2007-ben a példaértékű sportolói és edzői életpálya elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, 2011-ben Prima-díjat kapott. 2014-ben beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába, a Magyar Úszó Szövetség, az FTC és a BVSC örökös bajnoka. Versenyzői pályafutásának eseményeiről, oktatási módszereiről több könyvet is írt: Az én módszerem (1963), Ússzál velem (1971, társszerző Peterdi Pál), Jöttem, láttam... Vesztettem? (1986) és a Megúsztam (1989). A legnagyobb sikert 1981-ben megjelent emlékirata, a Sírni csak a győztesnek szabad aratta. Egyik szakkönyvéért Ezüstgerely-díjjal jutalmazták, életművének része az 1986-ban kiérdemelt Gyermekekért díj is. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
A kiállítást Mender Tiborné, az OIK főigazgatója nyitotta meg, Lator László és Bart István méltatták a fordítói életművet, Bálint András a Göncz-fordításokból olvasott fel. A Göncz Árpád Alapítvány és az OIK közös kiállítása október 31-ig látogatható. Kapcsolódó tartalmak: Hasonló tartalmak: Hozzászólások (1): Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Göncz Árpád fordított Bajcsy-Zsilinszky Endrét is, akitől az angolul megjelent Erdély, a Múlt és a Jövő című művét ültette át magyar nyelvre. | 2014. október 4. Göncz Árpád, a műfordító címmel nyílt kiállítás az Országos Idegennyelvű Könyvtárban (OIK) csütörtökön abból az alkalomból, hogy ötven éve jelent meg Göncz Árpád első fordítása, Aldous Huxley Szombat délután című novellája. Gulyás András, Göncz Árpád volt köztársasági elnök titkárságvezetője az MTI-nek elmondta, hogy a tárlaton tíz tárlóban Göncz Árpád legfontosabb műfordításai és azoknak címlapjai láthatók. Az érdeklődők emellett számos fényképet is láthatnak, amelyek dedikálások, programok során, például A Gyűrűk Ura filmtrilógia bemutatóján készültek.
Erről néhány évvel ezelőtt így nyilatkozott: "(... ) terjedelmében ez volt a legnagyobb mű, amit valaha fordítottam. Réz Ádám kezdte el a munkát, de aztán megbetegedett, s utána sokáig senki nem nyúlt a szöveghez. A fordítást egy szuszra, három és fél hónap alatt végeztem el, teljes magányban. Ennyi idő és ilyen megfeszített munka után nem csoda, ha az ember nemcsak a regényt, hanem a szerzőjét is megismeri. Egy idő után tudtam azt is, hogy ahhoz képest, ahol tartok, milyen lesz a tizedik mondat. Megmondom őszintén, ha beteg vagyok, most is ezt a könyvet veszem elő, mert bár a fordítás idején már untam és fárasztott, ma is igen érdekes és szórakoztató olvasmánynak tartom". Arthur C. Clarke: 2001. Űrodisszeia Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick 1964-ben elhatározta, hogy elkészíti minden idők legjobb SF-filmjét, Göncz Árpád jóvoltából pedig a magyar olvasók előtt is új megvilágításba került a Föld történelme. Göncz fordítása olyan emlékezetesre sikerült, hogy több mint 40 éve senki nem forszírozta az újrafordítást.
2010 Második űrodisszeia - Arthur C. Clarke - Google Könyvek Nyelv és Tudomány- Főoldal - Mi mindent fordított Göncz Árpád? Budapest árpád hid volánbusz station Történetek a kerítés tövéből - Konok Péter - Google Könyvek Göncz Árpád Alapítvány E-könyv megvásárlása -- 7, 91 USD Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Van Stockum Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Konok Péter Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Európa Könyvkiadó. Mindettől függetlenül a forgatókönyvet Tolkien eredetijéhez képest szervesnek és illeszkedőnek érzékelte, és még a film magyar fordítóját is dicsérte. "A mi elnökünk is volt" Nagyon sajnálom, hogy elment közülünk Göncz Árpád, társaságunk tiszteletbeli elnöke volt, akivel betegsége előtt rendszeresen találkoztunk - mondta el a Origónak a Magyar Tolkien Társaság vezetője. Füzessy Tamást mélyen érintette a fordító államférfi halála, mint emlékeztetett, A Gyűrűk Ura magyarországi sikerét nagyrészben Göncz értő munkájának köszönheti.
Göncz fordította a Szegényházi vásár című kisregényt, amely lényegében meghozta az amerikai írónak a világhírt. A történet a menhelyi öregek világába visz, akik minden évben egyszer bazárt rendeznek maguk készítette apróságokból. A kötet fülszövege is a műfordítót idézi: "Csudálatos (... ), hogy az alig huszonhat éves író ilyen mélyen ismerte, ennyire megértette nemcsak tulajdon kortársait, hanem nagyszülei nemzedékét is. Csudálatos, mert a Szegényházi vásár ral a világirodalom öregekről írott legszebb könyveinek egyikét adta kezünkbe. "