Az ENSZ jelentése szerint évente mintegy 40 millió tonna elektronikai hulladékot termel a világ, és ez csak növekedni fog a digitális átállással. Egy 2007-es adat szerint csak Magyarországon évente 160. 000 tonna e-hulladék keletkezett. Ebből az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft évente több mint 30 ezer tonna hulladék szelektív begyűjtését és hasznosítását koordinálja, ebből több mint 1000 tonna televízió, 3000 tonna pedig szórakoztató elektronikai készülék. Amennyiben átálláskor lecseréljük a régi tévét, akár csökkenhet is az energiafogyasztás, mivel az új tévékészülékek energiaigénye kisebb a hagyományos készülékekhez képest. Viszont az új készülék legyártása, valamint a régi hulladékká válása környezetvédelmi szempontból a set-box felé billenti el a mérleg nyelvét. Ha mégis úgy döntünk, hogy lecseréljük a tévénket, a régi készüléket adjuk le a szakboltban vagy egy közeli hulladékudvarban. Videokábel - MediaMarkt Magyarország. Mind a set-top-boxnál, mind a tévékészüléknél szükség lehet olyan antennára, ami csekély mértékben, de tovább növeli a fogyasztást.
Minél rövidebb a hullámhossz, annál valószínűbb, hogy egy adott kábelhosszúság, főleg ha a hullámhossz egy nagy törtrészéhez közeli érték, kiemelkedő szerepet játszik a jel gyengülésében. Amint ez történik, a kábel ellenállása növekvően fontossá válik. Digitális tv kabel. A digitális hullámforma gyengülése közvetlenül az ellenállás egyezésétől függ a forrás, a kábel és a vevő között. A kábel szerepe a digitális jelnél nagyon világos: fenntartani az előírt ellenállást olyan szilárdan, ahogy lehet. A video kábelt 75 Ohm ellenállással tervezték, és az analóg video kábeleket ezzel a specifikációval gyártották évtizedeken keresztül, de a tűrés, vagyis a néhány megahertzes sávszélesség, amin az analóg kompozit video fut, nem volt olyan szoros, mint ahogy a modern digitális video jelek igénylik. A nagy bitrátájú digitális video megjelenése olyan kábeleket igényelt, amik sokkal szorosabb ellánállás tűréssel rendelkeznek, ami olyan kismértékű eltérést jelent a 75 Ohm-tól, amennyire csak lehet. A probléma megoldására a gyártóknak meg kellett határozniuk a koaxiális kábel kialakításának minden szempontját, a vezeték megrajzolásától a sokkal pontosabb átmérőig, hogy a mikroszkópikus buborékméret a polietilén habban sokkal szilárdabb legyen, meg kellett határozni, hogy kell kialakítani a hab szerkezetét, hogy megvédje a szigetelő anyagot amikor a kábelt hajlítják.
Digitális televíziózás nak nevezzük azt a technológiát, amikor a televíziós vevőkészülékek nem hagyományos, analóg jeleket vesznek, hanem digitálisat. Az újonnan gyártott készülékek túlnyomó többsége már ennek a technológiának megfelelően készül, a régebbieket azonban el kell látni egy külső jelátalakítóval, úgynevezett "set top box"-szal, hogy továbbra is használhatóak legyenek. Az átállás Magyarországon 2013 -ban ( Európa egyes országaiban évekkel korábban) fejeződött be, és csak a földfelszíni sugárzást érintette.
1943-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Mikor a Szovjetunió csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették. Schindler gyára sem maradhatott, mivel ő a náci párt tagja volt. Minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy Brünnlitzbe (Szudétavidék) helyezzék át az üzemet. A költözéskor készült az ún. Kraków, Oskar Schindler gyára és gettó - Lengyelország - awilime magazin. "Schindler listája", ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket Schindler magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, Itzak Stern gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik Schindlerjude -nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkás végzettségek szerepeltek. A listán van többek között Abraham Bankier neve is, ő volt eredetileg a gyár tulajdonosa, valamint kimentette a gyár zsidó befektetőit is. Schindler a Gettó felszámolásakor kimentett több gyermeket is, akiket titokban megszöktetett. Összesen kb.
Ez idő tájt ismerkedett meg egy zsidó könyvelővel, Itzhak Sternnel aki jó szolgálatot tett neki a helyi zsidó üzleti közösséggel való kapcsolattartásban. Novemberben kevés pénzért megvette a fizetésképtelen gyárat, melynek új neve Deutsche Emailwarenfabrik (DEF) lett. Ambiciózus terveinek köszönhetően később bővítésbe kezdett, új üzemcsarnokot szociális létesítményeket, lakó-és irodaépületeket épített, gépeket és szerszámokat vásárolt. A háború eleinte jó üzlet volt, Schindler a német hadsereg részére gyártott fazekakat és serpenyőket. Kezdetben főleg lengyeleket foglalkoztatott, majd a költségek csökkentése miatt egyre több zsidót alkalmazott a krakkói gettóból, akik olcsó és megbízható munkaerőnek bizonyultak. Abban az időben, mintegy 56 000 zsidó élt a városban, de a gyárban sokkal jobb életkörülmények uralkodtak, mint a gettóban, a zsidókat nem bántották és nem ölték meg, sőt Schindler felesége még egy titkos kórházat is kialakított a gyáron belül, Schindler pedig rengeteg pénzt költött élelmiszerre és gyógyszerekre.
Az általa megmentett zsidók megszánták az egyik csõdbõl a másikba tartó vállalkozót és meginvitálták Jeruzsálembe, ahol gyakorlatilag élete végéig eltartották. Schindler ugyan 1974-ben Frankfurt am Main-ban halt meg, mégis kérésére a jeruzsálemi Zion hegyén, a katolikus temetõben helyezték végsõ nyugalomra. A történettel egy ausztrál író, Thomas Keneally kezdett foglalkozni, egy zsidó túlélõvel, Podek Pfefferberggel történt véletlen találkozása folytán, 1980-ban könyvet írt belõle, aminek nagy sikere lett. Ebbõl készített filmet Steven Spielberg, amit 1993-ban mutattak be elõször. Persze a könyv és a film csak a tényekre hagyatkozik. (Ezt mindenki döntse el inkább maga. ) Oskar Schindler életének tehát vannak elhallgatott részletei is: egy kicsapongó életet élõ, felelõtlen, pénzéhes, a profitért mindenféle törvénytelen ügyletbe belemászó ember is volt egyben. Persze senki sem tökéletes, mondhatja erre bárki, de világszerte már-már az erkölcsiség netovábbjaként beállítani egy ilyen embert talán már nem helyes.