Valahol Európában 2018 október 31. szerda, 9:00 Karácsony előtt, december 21-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház az egyik legnépszerűbb hazai musicalt, a Valahol Európábant Szőcs Artur rendezésében. A nagyszabású produkcióban a színház művészei mellett 46 gyerek vesz részt. Fotó: Kelemen Józse f Szőcs Artur az olvasópróba kezdetén felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a többi alkotóval és művésszel együtt egyenrangú kollégákként tekintenek rájuk, hiszen egy színpadon állnak, és éppen ezért szigorú, fegyelmezett munkát vár tőlük. A darab koreográfusa, a Szegedi Kortárs Balett egykori tagja, Bodor Johanna boldogan jött ismét Szegedre, örül, hogy részese lehet a készülő produkciónak, és reméli, a kemény munka végeredménye a résztvevők és a nézők számára is felejthetetlen élmény lesz. Barnák László főigazgató elmondta, azért is esett a választás a Valahol Európán című darabra, mert ez egy magyar musical és nemzeti színházként az intézmény fontos feladata a nemzeti értékek bemutatása.
Online jótékonysági műsort tartanak a Szegedi Nemzeti Színház támogatására, az est a teátrum előző évadának egyik legsikeresebb produkciójához, a Valahol Európában című musicalhez kapcsolódik – közölte Elekes Zoltán, az akció egyik kezdeményezője szerdán. A Radványi Géza és Balázs Béla 1947-es filmje alapján készült darabot – az előző és a márciusban hirtelen félbeszakadt évadban – több mint ötven alkalommal láthatta a közönség. A mű a 75 éve véget ért II. világháborúban játszódik, ősbemutatóját pedig 25 éve tartották a Budapesti Operettszínházban. Az évfordulók alkalmából a Szent-Györgyi Albert Rotary Club Szeged, a Szeged Első Lions Club és a Dömötör-díj létrehozói május 9-én 19 órától online jótékonysági műsor rendeznek, amelynek nézői jegyvásárlásukkal támogathatják a járvány miatt nehéz helyzetbe került Szegedi Nemzeti Színházat. Az emlékműsorban a támogatók beszélgetést láthatnak a Valahol Európában szerzőivel, többek között egyik írójával, Böhm Györggyel, Dés László zeneszerzővel, a darabot hangszerelő Malek Miklóssal, Horváth Péterrel, az ősbemutató társszerző-rendezőjével, a főbb szereplők közül pedig Szinetár Dórával és Haumann Péterrel.
Már korábban írtunk arról, hogy a koronavírus járvány miatt nagy bajba került a hazai kultúra. Szinte minden művészetiág válságba került így a színházak is. Nincs ez másképpen Szegeden sem, a Szegedi Nemzeti Színház is a válság szélére sodródott, hiszen nem tud előadásokat tartani és így a nézők által fizetett bevételek teljesen elmaradtak. Ugyanakkor egy művészeti műhely, akik komoly stábbal rendelkezik törekszik arra, hogy munkavállalóit, színészeit megtartsa és a munkabérüket a lehetőség szerint biztosítsák. A válságot most tényleg egy külső elháríthatatlan ok a pandémia okozta nem pedig a korábban oly sokszor hangoztatott pénzügyi, működési, vezetési és művészeti válság. Most a működési válságot vis major okozta, amely ha túl sokáig tart végleges pénzügyi válságba sorolhatja a színházakat, és csak remélni lehet, hogy a színház fenntartó szegedi önkormányzat a kulturális alapokat kezelő kormány gyors és hatékony segítséget nyújtanak. Nekünk nézőknek, támogatóknak is mindent meg kell tennünk, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező Szegedi Nemzeti Színház minél előbb kilábaljon a koronavírus okozta válságból.
Valahol Európában – Szegedi Nemzeti Színház - YouTube
Addig viszont a filmben szereplő színészek, ott elhangzott gondolatinak apró kis töredékeit osztják meg a szervezők a közösségi oldalakon, kedvcsinálóként.
Emellett 2018 a Családok éve, melynek keretében társadalmi felelősségvállalás formájában szeretnék a nehezebb körülmények között élő családokhoz is eljuttatni a produkciót. Fotó: Kelemen József Valahol Európában, a történet: "Milliónyi éhes gyerek bitangol Európa szerte. Nincs mit enniük, nincs hol aludniuk. Nem tudnak írni, olvasni, nem tudják mi a zene, mi a szeretet. (…) Az otthonukat szétverte a háború. " A második világháború végén játszódó történet hősei a fedél nélkül maradt gyerekek, akik bandába verődve igyekeznek túlélni a háború borzalmait. Egy idős zenész, Simon Péter fogadja be őket, az ő romos kastélyában lelnek menedéket. A világhírű filmből készült musical dalai – Nem szabd félni, Valahol Európában, A zene az kell – igazi slágerekké váltak.
Pearl Harbor hiba volt? Alan D. Zimm nyugalmazott amerikai haditengerészet parancsnokának 2016-os cikke szerint a Pearl Harbor elleni légitámadást vezető Mitsuo Fuchida japán kapitány kritikus hibát követett el, amikor két fáklyát lőtt ki, ami azt jelezte pilótáinak, hogy nem kapták el az amerikaiakat. meglepetésből. Mit tett Amerika Japánnal Pearl Harbor után? 1942. február 19-én, röviddel Pearl Harbor japán erők általi bombázása után Roosevelt elnök aláírta a 9066. számú végrehajtási rendeletet azzal a szándékkal, hogy megakadályozza a kémkedést az amerikai partokon. Katonai övezeteket hoztak létre Kaliforniában, Washingtonban és Oregonban – olyan államokban, ahol nagyszámú japán amerikai él. Kit támadott meg az USA 3 nappal Pearl Harbor után? Az egyetlen ellenvéleményt Jeannette Rankin montanai képviselő volt, egy jámbor pacifista, aki szintén ellenvéleményt adott le az Egyesült Államok első világháborúba való belépése ellen. Három nappal később Németország és Olaszország hadat üzent az Egyesült Államoknak, és az Egyesült Államok kormánya hasonlóképpen válaszolt.. Mi az 5 tény Pearl Harborról?
Miért üzent Németország háborút az Egyesült Államoknak a második világháborúban? 1941. december 11-én, négy nappal a Pearl Harbor elleni japán támadás és az Egyesült Államok hadüzenet után a Japán Birodalom ellen, a náci Németország hadat üzent az Egyesült Államoknak, válaszul az Egyesült Államok provokációinak sorozatára. államok kormánya, amikor az USA még... Hogyan győzte le az USA Japánt? A szövetségesek stratégiája, amellyel Japánt legyőzte a Pacific Theatre-ben, a szigeten való ugrás vagy átugrás volt.... Az atombomba kifejlesztése után végső stratégiájuk a japán szárazföldi városok bombázása volt, ami kiküszöbölte a költséges invázió szükségességét. Ki volt a három szövetséges a második világháborúban? A második világháborúban a három szövetséges nagyhatalom – Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió – nagy szövetséget kötött, amely a győzelem kulcsa volt. A szövetségi partnerek azonban nem osztoztak közös politikai célokban, és nem mindig értettek egyet abban, hogyan kell a háborút megvívni.
A helyzet kiélezésében és Japán mindenáron történő sarokba szorításában azonban jelentős és azóta sem elismert szerepet játszott az amerikai vezetés, melyet például az 1995-ben nyilvánosságra hozott McCollum-feljegyzés is igazol. A haditengerészeti elemző azokat a lépéseket sorolta fel, amelyekkel Japán a nyersanyagok behozatalától erősen függő gazdasága az összeomlásáig szorongatható. Az 1940. októberi feljegyzés pontjai egy kivételével mind megvalósultak, ideértve az amerikai csendes-óceáni flotta előretolt bázison történő állomásoztatását. Ezt sokszor figyelmen kívül hagyják a Pearl Harborról szóló írásokban, pedig az amerikai lépések súlyos, ráadásul nyílt katonai fenyegetést jelentettek a szigetország számára. Egy óriási, mindent eldöntő tengeri csatára készülő japán haditengerészeti vezetés ugyanis azzal számolt, hogy háború esetén lesz ideje felkészülni, és a Fülöp-szigeteki erőik felmentésére igyekvő amerikai flottával valahol félúton, a szárazföldtől távol fog összecsapni. Azonban a Hawaii-szigetek előretolt bázisán, haditengerészeti szempontól a határon állomásozó flotta azzal fenyegetett, hogy felborítja ezt a stratégiát, így közvetlen fenyegetést jelentett.
5 tény a Pearl Harborról és a USS Arizonáról Huszonhárom fivér halt meg a USS Arizona fedélzetén.... A USS Arizona teljes együttese elveszett a támadásban.... Továbbra is szivárog az üzemanyag a USS Arizona roncsaiból.... A legénység néhány korábbi tagja a USS Arizonát választotta végső nyughelyéül. Ki támadta meg Pearl Harbort és miért? A japánok megtámadták Pearl Harbort. Franklin Roosevelt elnök 1941. december 7-ét "hírhedt dátumnak" nevezte. Azon a napon japán repülőgépek megtámadták az Egyesült Államok haditengerészeti támaszpontját Pearl Harborban, Hawaii területén. A robbantásban több mint 2300 amerikai halt meg. Hogyan reagált Amerika Pearl Harborra? A Pearl Harbor elleni támadás több mint 2400 amerikai halálát okozta, és sokkolta a nemzetet, a félelem és a harag sokkhullámait küldve a nyugati partról keletre. Másnap Franklin D. Roosevelt elnök felszólalt a Kongresszusban, és arra kérte őket, hogy üzenjenek hadat Japánnak, amit szinte egyhangú szavazással meg is tettek. Hogyan reagált Hitler Pearl Harborra?
Tora! Tora! állította először a középpontba. 1970-ben amerikai és japán filmesek fogtak össze a siker érdekében, Richard Fleischer és Fukaszaku Kendzsi filmje az Oscar-díjas speciális effektusoknak köszönhetően mérföldkő volt a maga nemében. Egy évtizeddel később mutatták be a Végső visszaszámlálást, amely fantasztikus köntösbe bújtatta a történetet. A Nimitz repülőgépanyahajó egy időlyukon át 1941-be kerül, és a Pearl Harbor elleni támadás megakadályozásával átírhatná a történelmet. Szerencsére (vagy sajnos), minden marad a régiben. Rekordok filmje Michael Bay alkotása dicsekedhetett az addigi legdrágább hollywoodi produkció címével, a 140 millió dolláros költségvetése nagyobb volt a Titanic és a Waterworld eredetileg tervezett költségvetésénél. A pletykák szerint végül összesen 200 millióba került az elkészítése, bár ezt soha nem erősítették meg. A siker érdekében a producer és a rendező a saját bérét is visszaforgatta a filmbe, és fiatal, kevéssé ismert színészekkel dolgoztak. A költségvetés legnagyobb része a film egyharmadát kitevő támadás bemutatására ment el.
Összesen huszonegy hajó rongálódott meg vagy pusztult el, de három kivételével mindet kijavították és ismét szolgálatba állították. Ez a három a Utah kiképzőhajó, illetve az Oklahoma és Arizona csatahajók voltak. A támadás következtében 2403 amerikai vesztette életét, közülük 1177-en az Arizona csatahajó elülső lőszerraktárának kataklizmikus felrobbanásakor. A japánok vesztesége mindössze 64 fő volt. Az Egyesült Államok válasza azonnali volt. Franklin D. Roosevelt elnök másnapi beszéde után ("1941. december 7-e – egy nap, amelynek emléke gyalázatban fog élni") alig egy órával a kongresszus egyetlen ellenszavazat mellett megszavazta a Japán elleni hadüzenetet. A háború kérdésében korábban erősen megosztott társadalmat a japán támadás egy csapásra egyesítette. Egy december 12–14 között lezajlott közvélemény-kutatás válaszadóinak 97%-a egyetértett a háború megindításával. A japánellenes érzelmeknek hazai földön is súlyos következményei lettek: a japán származású amerikaiakat, összesen mintegy 120 ezer főt, válogatás nélkül internálótáborokba zártak a kémkedéstől és szabotázstól való félelem jegyében.