Eredeti Oregon® láncfűrész alkatrész, Agrimotor® AL KO® Briggs & Stratton® Honda® Partner® McCulloch® Husqvarna® Efco® Oleo Mac® Stihl® Greenworks® alkatrész, kerti gép alkatrész fűnyíró alkatrész, fűkasza damil, kerti szerszám akár személyesen is átvehető telephelyünkön: 5561 Békésszentandrás Bajcsy Zs. MS 170 - STIHL - Silvanus 2001 Kft. | Stihl - Úttörő innováció 90 éve. u. 54. ( Telefonon előre egyeztetett időpontban) Áraink az ÁFA -t tartalmazzák! Áraink Forintban értendők!
Berántó Stihl 017, 018, MS 170, MS 180 - Ügyfélszolgálat: 10:00-16:00 -ig Telefonos rendelést nem tudunk fogadni! Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Kompenzátor A STIHL kompenzátor, a karburátor szabályzóegysége, gondoskodik arról, hogy a légszűrő növekvő elpiszkolódásánál is a motorteljesítmény, a füstgázminőség és az üzemanyag-felhasználás hosszú időn keresztül közel azonos marad. A szűrőt csak akkor kell tisztítani, amikor a teljesítmény érezhetően visszaesik. Ezáltal lehetővé válik a karbantartás nélküli, hosszabb használat is.
Tudtad, hogy van egy Sóhajok hídja Szegeden is? A híres velencei híd mintájára épült a várost megsemmisítő 1879-es árvíz után. A nagy elődre azonban csak a nevében hasonlít, nem elítéltek, hanem az újjáépített város megtekintésére és színház megnyitására érkezett Ferenc József király sétált át rajta. Sóhajok hídja Szegeden Sóhajok hídjának azokat az építményeket nevezzük, amelyek többnyire patak vagy folyó felett átívelve két épületet kötnek össze. Az eredeti és a mai napig a leghíresebb a Velencében található Sóhajok hídja. Hazánkban is több ilyen építményt találunk, mindközül a legismertebb a szegedi Városházát a Bérpalotával összekötő, mára műemléki védettséget élvező gyaloghíd. Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag elmosta egész Szegedet, 5458 ház összeomlott, csupán 265 maradt állva. Utána gőzerővel indult meg Szeged újjáépítése. Szeged.hu - Sáros utca fölé épült meg a Sóhajok hídja. A hidat Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, a megrendelői igényeket követve nem szecessziós, hanem neobarokk stílusban épült 1883-ban. Ferenc József személyesen akarta megnézni, hogy milyen lett a város a hatalmas építkezések nyomán.
Előtérben a közúti híd, háttérben a színház készül (fotó: Letzter és Társa; a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből leltári szám: T10201) Gyakorlatilag ez a kép határozza meg Szeged mai arcát. * * * Belvárostörténet 1. rész – A tatárok után a kor virágzó nagyvárosa fejlődött ki: a vár jelentette Szegedet a középkorban 2. rész – Két méterrel megemelték a kubikosok Szegedet A helyőrségi laktanyának alakítják ki a Mars teret (fotó: Letzter és Társa; a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből leltári szám: T10203) Az én Szegedem Megmutatná féltve őrzött régi családi fotóját a Szegedi Tükörben? Fényképezte fiatal korában az utcát, ahová beköltözött, és elmesélné a felvétel történetét? Nosztalgiázzunk együtt! Dombai Tünde újságírót eléri a vagy a Szegedi Tükör, Polgármesteri hivatal, 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. címen. Sóhajok hídja szeged. (Folytatjuk. Nyitóképünkön: piacozókkal népesült be a Széchenyi tér (fotó: Letzter és Társa; a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből leltári szám: T10211) Dombai Tünde
Négy évvel az 1879-es nagy árvíz pusztítása után Ferenc József visszatért a városba, hogy a saját szemével győződjön meg róla: Szeged szebb lett, mint volt. A városépítés addigra nem fejeződött be természetesen, de ünnepelhették az utakat, házakat, iskolákat, városházát, színházat, hidat. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör a belvárosban folytatja. A harmadik részben azokról az évekről olvashat, amikor mai arca kialakult. – Soha nem látott iskolaépítés kezdődött a nagy árvíz után, ami az első világháborúig eltartott némi döcögéssel a tempóban. Akkor létesült a mai Radnóti, amely leánygimnáziumnak készült, ám időközben rájöttek, hogy a fiúknak mégis jobban kell. Erre építettek egy másik oktatási intézményt a Tisza-partra, a Szent Erzsébetet, a mai Tömörkény-gimnáziumot. Városháza - Szeged Tourinform. Akkor húzták fel a polgári leányiskolát, a mai jogi kart, a polgári fiúiskolát az Árpád téren, amelyből a Kalmár Intézet lett. És így tovább: a Dózsa-iskolát, és egy újabbat a nagykörút és a Csongrádi sugárú sarkán – sétáltunk végig gondolatban a város oktatási intézményei között Simoncsics János nyugalmazott művelődésiház-igazgatóval, aki régóta kutat helytörténetet.
Rajongok az épülethidakért, régóta tervezgetem, hogy egyszer összeszedem a magyarországi példáikat, és még mindig nem adtam fel a tervem. A leghíresebb magyar sóhajok hídja (merthogy a népnyelv így hívja ezeket a híres velencei fedett átjáró után) Szegeden van. Tényleg gyönyörű darab, és egészen különleges okokból épült. Az 1879-es árvíz gyakorlatilag elmosta egész Szegedet, a törökdúlás óta nem szenvedett ilyen kárt a város. 265 ház maradt állva, 5458 összeomlott. A tragédia megrázta az országot, és Ferenc József is ellátogatott az elpusztult városba, ahol kijelentette, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. (Egyik kedvenc anekdotám szerint, melynek a forrását sajnos sehol nem lelem, a magyarul nem nagyon beszélő király véletlenül azt mondta biztatásul: "Szeged nem volt, hanem nincs. ") A birodalom (és a fél világ) támogatásának köszönhetően, Lechner Lajos tervei alapján egy korszerű modern város született, szinte mindenféle történelmi városszerkezeti megkötöttség nélkül. Ilyen modern, körutas szerkezetet talán csak Pesten találunk.