Ez idő tájt megjelenő verseiben már a forradalmi hevület jellemzi a költőt. Az év végén megírja talán legnépszerűbb forradalmi látomáskölteményét, az Egy gondolat bánt engemet… című versét. Hogy látta-e, megérezte-e előre sorsát a költő, arról csak elképzeléseink lehetnek, látomásai valóban beteljesedtek, hiszen egy év múlva kitört a forradalom. Az érzelmek kontrollálatlan száguldását bemutató és a zaklatott lélekállapotot lendületesen visszaadó Egy gondolat bánt engemet… rapszódia valójában nagyon is megfontolt és meghatározott logika szerint épül fel. Petőfi halálának pontos időpontja és körülményei ma is tisztázatlanok, feltételezhető, hogy 166 éve, 1849. július 31-én hősként esett el a Segesvár melletti fehéregyházi csatában, s ahogy írja: "A hősöket egy közös sírnak adják, ", az ő nyughelye is egy tömegsír. PETŐFI SÁNDOR: EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET… Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll.
A föllelkesült költő csak ebben az utolsó ütközetben tudja elképzelni azt a fajta halált, amely számára megnyugtató lenne: ebben a csatában akar elesni, fel akarja áldozni az életét a nagy célért, a világszabadságért. Ha ebben a csatában esik el, az már nem passzív megsemmisülés, hanem hősi halál, a szent cél szolgálata, hozzájárulás a világszabadságért harcolók győzelméhez. Petőfi olyan magas erkölcsi eszményt képviselt, hogy boldogan áldozta fel az életét, sőt, el is szánta magát egy ilyen halálra, és nem elégedhetett meg kevesebbel. Egy ritmusváltás figyelhető meg ennél a résznél: eddig lejtő jambusi sorok voltak, innentől (" Ott essem el én ") azonban robogó anapesztusok vannak, melyek jól érzékeltetik a vad rohanást, a csata zaját, a heves szívdobogást. A verssorok is rövidebbek, izgatott lüktetést adnak a versnek, s jól idomulnak a témához, a nagy szabadságharc mozgalmasságához. Egyre gyorsul a vers tempója, egyre nagyobb a lendület. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Az is kiderül, hogy a forradalom ügyét a költő nemcsak a magyarsághoz köti, hanem minden rabszolganépről és világszabadságról beszél, tehát nála ez a gondolat egyetemes érvényű. Az emberiség Petőfi számára náció feletti fogalom: neki minden nép ember, aki itt a földön él. S minden ember számára fontos a hármas jog, amelyet Petőfi A XIX. század költői ben megfogalmazott: az anyagi, jogi és műveltséghez való jog. Aztán E/1. személyben folytatja: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Az összecsapás forgatagába vezet el minket: acéli zörej, trombiták riadója, ágyúdörej hallatszik. Ezek nagyon erőteljes hangjelenségek. A fújó paripák száguldása gyors mozgást érzékeltet, ebben a részben csupa mozgalmas igét látunk ("elharsogják", "megütközik", "száguldjanak").
Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le… – Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: "Világszabadság! " S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! (Pest, 1846. december)
Most Majsai-Nyilas Tünde, szintén a Vígszínház jelenlegi tagja a Facebookon megköszönte nekik a kiállást: Halász Judit és Börcsök Enikő kollégáimnak köszönöm, hogy a Vígszínházban történt igazságtalanságok, hatalommal való visszaélés, a lelki es fizikai erőszak ellen kiálltak! Nem tudom, kinek lesz bátorsága még ebben az egyébként is szerencsétlen, egymásra utalt, rendkívüli helyzetben kiállni. Nem akarok senkit magammal rántani vagy rossz helyzetbe hozni. Nem várom meg az összefogást. Egy biztos, bármit kaptam is eddig, bármit kaptam volna is a jövőben, sosem tudnék többé tükörbe nézni, ha e két bátor, jeles, imádott kollégám mellé nem állnék. Vigyázzon magára és az arcára mindenki saját tehetsége és jelleme szerint! Majsai nyilas tünde. Megszólaltak egyébként olyan jelenlegi tagok is (így Ifj. Vidnyánszky Attila és Hirtling István is), akik nem értenek egyet kollégáikkal, az ő véleményüket ebben a cikkben olvashatják. Kiemelt kép: Kallos Bea/MTI
Majsai-Nyilas Tünde Életrajzi adatok Született 1974. január 2. (48 éves) Székesfehérvár Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem További díjak A kiscsillag is csillag díj (2012) Majsai-Nyilas Tünde IMDb-adatlapja Majsai-Nyilas Tünde ( Székesfehérvár, 1974. január 2. –) magyar színésznő, szinkronszínész. Életrajz [ szerkesztés] 1974. január 2-án született Székesfehérváron. Három testvére van. 1984-ben felvételizett az Állami Balettintézetbe, 4 évig járt oda, aztán 1988 őszén Moszkvába költözött a családdal. 1991 nyarán jött haza. 1992-ben felvételizett a Színművészeti Főiskolára, majd az Arany János Színházban volt stúdiós egy évig. Első szerepe egy kecske volt. Majsai-Nyilas Tünde | CSEPPEK.hu. 1993-ban szintén felvételizett a Színművészeti Főiskolára, és 1997-ben elvégezte. Jelenleg a Vígszínház tagja.
Vígszínház) színész A három testőr (bemutató: Vígszínház) színész A kertész kutyája (bemutató: 2006. március 25. Vígszínház) színész A lovakat lelövik, ugye? (bemutató: Vígszínház) színész A világ nagy színháza (bemutató: 2004. május 27. Kovátsműhely) színész Alhangya (bemutató: 2002. szeptember 20. Vígszínház) színész Antonius és Kleopatra (bemutató: 2002. április 13. Pesti Színház) színész Átutazók (bemutató: 2013. március 8. Vígszínház) színész Az Iglic (bemutató: 2000. március 28. Vígszínház) színész Az Ördög (bemutató: 1997. július 3. Újreneszánsz Színház) színész Berlin Blues (bemutató: 2007. október 12. Budapesti Kamaraszínház - Ericsson Stúdió) színész Bunbury, avagy Szilárdnak kell lenni (bemutató: 2003. január 25. József Attila Színház) színész Csokonai Lili - Tizenhét hattyúk (bemutató: 2012. október 5. Vígszínház) színész, adaptáció Csongor és Tünde (bemutató: 2011. Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online. október 8. Vígszínház) színész Diszkó Disznók (bemutató: 1999. november 4. Vígszínház) színész Egy csók és más semmi (bemutató: 2002. december 30.
Színésznő, szinkronszínész Székesfehérváron született. 1984-től négy évig az Állami Balettintézetben tanult, majd 1988-1991-ig Moszkvában élt a családjával, ahol az Igor Mojszejev tánciskolába járt. Hazatérés után egy évig az Arany János Színházban volt stúdiós, majd 1993-1997-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanult. Diákévei alatt több nemzetközi workshopon vett részt Franciaországtól az USÁ-ig. Sokat foglalkoztatott előadóművész és szinkronszínész, több nagyjátékfilmben is szerepelt, 2002-2004 között pedig mintegy 20 színházi esszéje jelent meg a Zsöllye című folyóiratban. 2003-ban Varsányi Irén-emlékgyűrűt kapott. Majsai-Nyilas Tünde - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Jelenlegi szerepei: Az ünnep: Michelle Hegedűs a háztetőn: Hódel A lovakat lelövik, ugye? : Dobos Réka A dzsungel könyve: Bagira Átutazók: BELLA, a lányuk Sógornők: Marie-Ange Brouillette Fátyol nélkül: AMERIKAI Össztánc: Játsszák Fontosabb szerepei Lev Tolsztoj: Háború és béke (Maria Volkonszkaja) - Vígszínház, rendező: Valló Péter, bemutató: 1997 Michel Tremblay: Sógornők (Marie-Ange Brouillette) - Pesti Színház, rendező: Hegedűs D. Géza, bemutató: 1997. március 29.
Majsai-Nyilas Tünde életrajza Majsai-Nyilas Tünde született 1974. január 02. -án Székesfehérváron 1988-1991 ban Moszkvában élt családjával. 1993-1997-ig tanult Szinház- Filmművészeti főiskolá Majsai-Nyilas Tünde szinházakban láthatjuk szerepelni, sok filmben/sorozatban hallani hangját. És már máig is Vígszinház tagja. Színésznőként: A félreértés (bemutató: 2002. május 25. Vígszínház) színész A három testőr (bemutató: Vígszínház) színész A kertész kutyája (bemutató: 2006. március 25. Vígszínház) színész A lovakat lelövik, ugye? (bemutató: Vígszínház) színész A világ nagy színháza (bemutató: 2004. május 27. Kovátsműhely) színész Alhangya (bemutató: 2002. szeptember 20. Vígszínház) színész Antonius és Kleopatra (bemutató: 2002. április 13. Pesti Színház) színész Átutazók (bemutató: 2013. március 8. Vígszínház) színész Az Iglic (bemutató: 2000. március 28. Vígszínház) színész Az Ördög (bemutató: 1997. július 3. Újreneszánsz Színház) színész Berlin Blues (bemutató: 2007. október 12. Budapesti Kamaraszínház - Ericsson Stúdió) színész Bunbury, avagy Szilárdnak kell lenni (bemutató: 2003. január 25.