A MOL 2007-ben elindította a Growww nevű programját frissdiplomások számára. Eddig összesen 150 ezer fiatal pályázott a programra nemzetközi szinten, közülük kétezren nyertek felvételt, és 83 százalékuk még ma is a cégnél dolgozik. Az egyéves program során a fiatalok a valós munkakörük mellett az olajipar minden területére betekinthetnek, szakmai mentor is segíti őket, és tréningeken vesznek részt. Tehetséges fiatalokat keres a MOL-csoport. "Nem csak a zöldszemlélet, és az iparággal kapcsolatos valótlan elképzelések miatt nem vonzóak a fiatalok számára az olajcégek, hanem azért sem, mert itt speciális tanulmányokra és tudásra van szükség. Aki elvégzi az egyetemet, majd egy olajipari cégnél kezd dolgozni, annak még 6-10 év kell ahhoz, hogy valóban megtanulja a szakmát, és az elméleti tudást elmélyítse a gyakorlatban is. Ezt a tanulási időt nálunk sikerült 5 évre csökkenteni, ennyi idő kell, mire önállóan, felelős munkakörben valaki egyedül hozhat döntéseket" - mondta a HR-vezető. Ennek fényében érthető, hogy hátrányban vannak az olajipari cégek azokkal a vállalatokkal szemben, amelyeknél néhány év alatt akár vezetői karriert is lehet építeni, kevesebb tanulást és energia-befektetést igényelnek, és sokkal gyorsabban lehet learatni a babérokat.
Akár 400 ezer forintot is kereshet egy diákmunkás egy hónap alatt, de így sincs elég munkavállaló a piacon. Nem éri meg trükközni a GYED extrával, van azonban néhány olyan szabály, amelyről kevesen tudnak, pedig sok pénz múlhat rajta. Mindenki érzi a pénztárcáján az infláció nyomását, néhány területen viszont a drágulást meghaladó mértékben emelkedtek a fizetések.
Ezt azonban a kormánypártok nem szavazták meg. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a június 27-i kormányinfón a döntést AZZAL INDOKOLTA, HOGY AZ EMELÉSNEK NINCSENEK MEG A FELTÉTELEI A KÖLTSÉGVETÉSBEN, ILLETVE NEHÉZ KISZŰRNI AZ IGÉNYLÉS SORÁN TAPASZTALT VISSZAÉLÉSEKET. Ungár ezután megkérdezte Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, hogy Pontosan milyen típusú és hány darab visszaélést tapasztaltak az ápolási díjak igénylésekor? Mekkora volt a visszaélések aránya az idősgondozók, a gyermeküket gondozók és a házastársukat gondozók körében? Felmérték-e pontosan, hogy mennyibe kerülne, ha az általa kért 100 000 forintra emelkedne az ápolási díjak összege, és hogy lehet az, hogy ekkora összeget nem bír el a magyar költségvetés egy ilyen fontos, a családok támogatására vonatkozó célra? A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár reagált, azonban a válaszból nem derült ki pontosan, hogy milyen visszaéléseket tapasztaltak. Akkor ráadásul Rétvári azt írta, hogy: A háziorvosok szakértelme nem vonható kétségbe, de a gondozási szükséglet megalapozása érdekében – hasonlóan az emelt összegű ápolási díj esetén alkalmazott gyakorlathoz – indokolt volt külső szakértő bevonása.
A tartós ápolást végzők időskori támogatására az Szt. 44/A §-a szerint az a személy jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, azaz öregségi nyugdíjban részesül, és nyugdíja megállapítását megelőzően legalább húsz éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, e tevékenysége alatt ápolási díjban részesült, mely ápolási díjon belül legalább egy éven át emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díjat kapott. Ha az ápolást végző személy részére még csak nyugdíjelőleget állapítottak meg, ebben az időszakban még nem részesülhet a tartós ápolást végzők időskori támogatásában. Ugyancsak nem kaphatja a támogatást az, aki nyugdíjrögzítést, azaz öregségi nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kérte. Ha a tartós ápolást végzők időskori támogatásának megállapításához szükséges húsz éves időtartam egy részében a szülő gyermeke után nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült, az ellátás idejét, legfeljebb tíz éves időtartamot be lehet számítani a húsz éves ápolási, gondozási időszakhoz.
A negyven év jogosultsági időn belül elegendő legalább harminc év keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső idővel szerzett jogosultsági idő, tíz év lehet a gyermeknevelési, gyermekgondozási idő olyan nőnél, akinek gyermekek otthongondozási díjat állapítottak meg. Általános esetben ennél a kedvezményes nyugellátásnál legalább harminckét év keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni a negyven év jogosultsági időn belül, és legfeljebb nyolc év lehet a gyermeknevelési, gyermekgondozási idő. A nyugdíj összege szempontjából is találunk kedvezményt. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegénél keresetként, jövedelemként a nyugdíjjárulék köteles gyermekek otthongondozási díja összegét annak kifizetése, folyósítása időpontjától függetlenül csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb. Ez a kedvezményes szabály az ápolási díjra is ugyanígy vonatkozik. Az ellátás mellett, csakúgy, mint az ápolási díj mellett – az otthon végzett munka kivételével, mert az nem korlátozott – napi négy órában lehet keresőtevékenységet folytatni.
Ugyanis elég, ha egy gyerek tud önállóan enni, WC-re menni vagy felöltözni, már nem is jár utána a gyermekgondozási díj. Eközben a szüleik ugyanúgy nem tudnak dolgozni, hisz ezek a gyerekek nem képesek egyedül iskolába menni, és otthon se lehet őket egyedül hagyni. Ezt módosították most arra, hogy az autista gyereket nevelő családok is megkaphatják. A kormányrendelet-módosítás szerint az autista gyerekeket annak megfelelően is pontozzák majd, hogy a viselkedésüket és az indulataikat mennyire képesek a szociális környezethez alakítani. Az új szempont viszont kizárólag az autistákra vonatkozik, továbbra sem számolnak sok Down-szindrómás, krónikus betegséggel, súlyos epilepsziával, cukorbetegséggel és ritka betegséggel élő gyerekkel. Pedig köztük is sokan vannak, akik huszonnégy órás felügyeletet igényelnek, ahogy például több hiperaktivitás-zavarral diagnosztizált gyereket sem tud fogadni az iskola. Pár napja derült ki, hogy pert indít az Emberi Erőforrás Minisztériuma ellen Ungár Péter, miután közérdekű adatigénylése nyomán sem volt hajlandó megadni a szaktárca a 2019. január 1-én bevezetett gyermekek otthongondozási díját (GYOD) érintő adatokat.