Ajánlja ismerőseinek is! Jon Courtenay Grimwood, a többszörösen díjazott regényíró Assassini-trilógiájának második kötetében tovább bonyolódik a középkori Velence titkos történelme. Miközben a bizánci és a német-római császár egymással hadakozik a városállam birtoklásáért, Velence sorsa három ember kezében van. A frissen lovaggá ütött Sir Tychóéban, aki legyőzte ugyan a mameluk támadókat, de nem tudja elérni, hogy a nő, akit szeret, viszontszeresse. A gazdag és elkényeztetett Lady Giuliettáéban, Tycho szíve hölgyének kezében, aki tizenhat évesen megözvegyült egy kisgyerekkel. Jon courtenay grimwood száműzött angyal sablon. Végül egy kolduslányéban, aki a sírból tért vissza, és Sir Tychóhoz hasonlóan nem bírja a napfényt... Együtt kell - a velencei udvar ármányos csapdáit kikerülve - legyőzniük a fenyegető veszélyt. A shakespeare-i szálakban is igen gazdag történet egyszerűen letehetetlen! Kiadó: Jaffa Kiadó ISBN: 9789639971905 Terjedelem: 363 oldal Nyelv: magyar Kategória:
Hó és hideg félhomály borítja be a várost, és a befagyott kanálisokon ezernyi szellem kísért az árnyak közül… Velence továbbra is sötét erők mozgatta hatalmi játszmák színtere: kegyetlen gyilkosságok, hátborzongató jóslatok, mérhetetlen gonoszság, boszorkányság, alvilági szörnyetegek, titkos alkuk, ármány és szerelem tarkítják mindennapjait. A trilógia befejező részében a Lady Giulietta fiát ért erőszakos támadás hírére Tycho feladja új, boldog életét, és visszatér az udvar aljas intrikái közé. Giulietta kedvéért akár a világ végére is elmenne, csak hogy megtalálja a támadókat. Ám eközben Velence lassan a polgárháború küszöbére sodródik… Vajon eléri-e a célját a velejéig romlott Alonzo herceg? Jon courtenay grimwood száműzött angyal 1. Vagy ellenfelének, Alexának sikerül meghiúsítania a terveit? Tetteti-e az őrültséget Együgyű Marco? És vajon hogyan alakul Lady Giulietta sorsa? A félig angyal, félig démon Tycho, vagy a visszatérő Frederick herceg, Zsigmond császár törvénytelen fia nyeri el a lány kezét és vele Velencét? Amikor az akaratok egymásnak feszülnek, egy végső, mindent eldöntő, véres hadjáratban dől el a város sorsa.
Kodaj Dániel; Ulpius-ház, Bp., 2004 Pusztító angyal. Az Assassini-trilógia első része; ford. Szécsi Noémi; Jaffa, Bp., 2011 Száműzött angyal. Az Assassini-trilógia második része; ford. Jon CourtenayGrimwood: Száműzött angyal - Egyéb regények - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Farkas Veronika; Jaffa, Bp., 2012 Elátkozott angyal. Az Assassini-trilógia harmadik része; ford. Farkas Veronika; Jaffa, Bp., 2013 Források [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 26553205 LCCN: nb96057136 ISNI: 0000 0001 2022 7809 GND: 1019559918 SUDOC: 165890975 NKCS: xx0060789 BNF: cb14444818g BNE: XX1732456 KKT: 01094032 BIBSYS: 14004584
Velence, 1408. Velencében, a titkok és rejtélyek városában semmi nem az, aminek látszik, és senki nem az, akinek mutatja magát. Bűbáj és ármány, árulás és vesztegetés - bármilyen eszköz bevethető a győzelemért. Különösen akkor, amikor a bizánci és a német-római császár is szemet vet a szépséges Lady Giulietta di Millionira. Az sem akadály, hogy a hölgynek már van egy nem mindennapi körülmények között fogant gyermeke... A két uralkodó valódi célja a gazdag városállam megszerzése. Velence sorsa három ember kezében van. Egyikük a frissen lovaggá ütött Sir Tycho, az angyalarcú démon, a kegyetlen Assassini-harcos, aki megóvta a várost a mameluk támadóktól. Csak egyet nem tud elérni – hogy a nő, akit szeret, viszontszeresse. Jon courtenay grimwood száműzött angyal 2. Tycho szenved a napfénytől, irtózik a víztől, s nem beszélhet az őt kínzó titkokról. Miért is mentené meg újra a gyűlölt várost - hiszen így szerelmét is végleg elveszítené. Tycho szíve hölgye, a mesésen gazdag Lady Giulietta a másik ember, aki eldöntheti Velence sorsát.
Tizenöt éve emlékeznek meg a cserkészek az 1879-es szegedi nagy árvízre. Idén az ország minden tájáról és külföldről több mint ezren érkeztek a Dóm téri kavalkádra. Az árvízi megemlékezések hétfőn és kedden folytatódnak a városban. A dél-alföldi cserkészek és a Szeged- Belvárosi Plébánia immár 15 éve invitálja találkozóra az ország és a határon túli cserkészegyesületeket a szegedi nagy árvíz emléknapján. Az 1879-es árvíz Szegedet szinte a földdel tette egyenlővé. A polgárok, az ország és egész Európa összefogásának köszönhetően épült újjá Szeged, a Dóm építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból határozták el a szegedi városatyák. – Ezért itt, a Dóm téren rendezzük meg évek óta ezt az emléknapot. Az első rendezvényen háromszázan voltak, most több mint ezren vagyunk. Az összefogás és együttműködés erejét megélve emlékezzünk Szeged újjászületésére, mi cserkészek is egy nagy közösség tagjai vagyunk, mindig segítünk egymásnak – részletezte Blazsev Zsófia főszervező. A magyar cserkészcsapatok mellett érkeztek résztvevők Erdélyből, a Vajdaságból, és a horvátországi Zágrábból.
… Árvízi makettet mutattak be a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén a Szegedi Nagy Árvíz 138. évfordulója alkalmából. … A nagyárvízre emlékeztek a Dóm téren + FOTÓK 2013. szombat 2013. március 10. vasárnap Idén immár kilencedik alkalommal emlékeztek kicsik és nagyok a Dóm téren az 1879-es szegedi nagyárvízre és az újjáépítésre. … Az ókortól kezdve őseink mindent a város alapításától számítottak, Szeged esetében azonban 1879 ez a dátum, ami előtte volt, az eltűnt a nagyárvíz okozta pusztításban. Az a város, amelyben ma is élünk, …
Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket menthették meg. Száraz lábbal csak a Palánk három utcájának végén lehet járni. A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol. A várfalakra katonák hordják föl a hidegtől megdermedt, ijedtségtől elalélt embereket. A zsinagóga teli vízzel, a keresztény templomok és a főgimnázium menekültekkel. Estig mindent elborít a víz…" A borítóképen Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum).
Szeged újjáépítéséhez elengedhetetlenek voltak a nagy árvíz után a térképészeti alappontok: tizenkettőt lelt föl belőlük Szalontai Csaba és Milos István Fura vasoszlop áll a Széchenyi, Rákóczi és Kálvária téren. Ezek a térképészeti alappontok elengedhetetlenek voltak az 1879-es nagy árvíz után Szeged újjáépítéséhez. Régen negyvenöt ilyen háromszögelési pont volt a városban. Mára tizenkettő maradt. Cikkünket a Szegedi Tükörből vettük át. Az 1879-es nagy árvíz elpusztította az archaikus Szegedet. A Tisza rombolása oly mértékű volt, hogy kétségessé vált: egyáltalán érdemes-e, lehet-e újjáépíteni az egykori várost, vagy más megoldáson kell gondolkodni. Gyorsan döntöttek a legfelsőbb szinteken: megszületett, megépült a második Szeged egy világos, a lehető legkorszerűbb városszerkezettel – írta tanulmányában Szalontai Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet régésze és Milos István geodéta. A két szegedi szakember olyan témát dolgozott fel, olyan dolog után kutatott, ami nélkül sem az újjáépítés tervezése, sem a város újjáépítése nem kezdődhetett volna el.
A természet azonban újra megmutatta félelmetes arcát; az éjszaka folyamán ritkán látható, érezhető hatalmas szélvihar vette át az uralmat. A meg-megújuló széllökések romboló hullámokat keltve sikerrel támadták az utolsó "védőbástyát", az Alföldi Vasútvonal töltését. Szeged 1879. március 12-én hajnali fél kettőkor az enyészeté lett; a Rókusi bakterház közelében 25 méteres szakadáson át tört a víz a városra. Az szunnyadó városra törő víz – a katonaság és a városi torna és csónakázó egyesület tagjainak mentése ellenére - halálos áldozatokat is szedett, egyes források szerint a 200 főt is elérte a hullámsírba veszett szegedi lakosok száma. A város romokban hevert. A mintegy 6000 házból körülbelül 260 maradt épen. forrás: A napfény városának leggyászosabb éjszakája ()
A folyó felső szakaszán sok helyen átvágták a kanyarulatait. Az így meggyorsított vízfolyás azonban a szabályozatlan dél-alföldi területen nem tudott a kanyargós mederben elfolyni. A veszélyt tovább fokozta a város közelében a Tiszába ömlő Maros is. A Tisza a felemás szabályozás miatt az 1870-es évek során már többször fenyegetett katasztrófával, de végül 1879-ben csapott le Szegedre. Ami nem dőlt össze, azt is le kellett bontani A Tisza előbb Szegedtől mintegy húsz kilométerre törte át a gátat. A védművek nem bírták a nyomást, a Tisza teljesen körülvette a várost. A Tiszával párhuzamosan kialakított töltések észak felől egyáltalán nem védték a települést. Hajnalban a város nyugati oldalán 100 méter hosszan átszakadt a töltés, és a víz Szeged városára zúdult. A százméteres szakadás egy órán belül kilométernyire tágult. Szeged katasztrófája leírhatatlan volt: Csak a város legősibb, legkiemelkedőbb része, a Palánk (Dömötör-templom, amely a mai Fogadalmi templom helyén állt, s az Oskola utca) környéke maradt szárazon.