Iszapömlés – Kármentő alap: helyi rendeletek kellenek a további kifizetésekhez 2010-11-24 Az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek rendeletet kell alkotniuk a kárenyhítésről, így válik lehetővé a Magyar Kármentő Alapba beérkezett 1, 4 milliárd forint kifizetése a vörösiszap-katasztrófa kormányzati portálján olvasható közlemény szerint. Iszapömlés – Több mint egymilliárd érkezett már a kármentő alapba 2010-11-05 Meghaladta az egymilliárd forintot a vörösiszap-katasztrófa okozta károk mentesítésére létrejött Magyar Kármentő Alapba befizetett adományok összege - közölte a miniszterelnök szóvivője csütörtöki tájékoztatóján, Budapesten. Szijjártó Péter emellett beszámolt a kármentő alappal kapcsolatos adókönnyítésekről is. Hamarosan újraindulhat a Mal 2010-10-12 Környezetvédelem, Vörösiszap, Zöldinfó Szerdán dönt a kormány a Mal termelésének újraindításáról, ennek előkészítése már folyik. A cég finanszírozó bankjaival csütörtökön tárgyalnak, mondta kedden Bakondi György, aki kormánybiztosként felügyeli az állami irányítás alá került céget.
Vörösiszap-katasztrófa: két éve bankban fekszik az adományozók pénze 2012-10-07 Környezetvédelem, Zöldinfó Lekötve áll a vörösiszap katasztrófa után két évvel több mint egy milliárd forint a kármentő alap számláján - tudta meg lapunk a pénzt kezelőktől. Az alap kezelői szerint a későbbi adományozás miatt használják ki a banki kamatokat. Egy civil egyesület eközben még mindig újabb kártérítésekért harcol. Bővebben Iszapömlés – Elkészült a Magyar Kármentő Alap önálló honlapja 2010-12-06 Vörösiszap, Zöldinfó Elkészült a Magyar Kármentő Alap önálló honlapja, amelyen folyamatosan tájékoztatnak a kármentő bizottság döntéseiről és az alapból történő kifizetésekről - közölte a katasztrófavédelmi kormánybiztos hivatalos honlapja pénteken. Iszapömlés – Mikulás és segélykoncert az iszapkárosult családok megsegítésére 2010-11-30 Jótékonysági fesztivált rendeznek a Hajógyári Szigeten, a szentendrei tűzoltók a Mikulást viszik a devecseri gyerekeknek, a Nemzeti Színház pedig jótékonysági előadások bevételével támogatta a vörösiszap-katasztrófa károsultjait.
§ szerinti településeken a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében indított programok igazolt dologi kiadásainak, valamint a programokban közreműködő szakemberek, mentorok igazolt bérjellegű költségeinek támogatására. 10. § (1) Az Alapból a katasztrófával érintett Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely helyi önkormányzatai igényelhetnek támogatást. (2) A 9. § a) pontjában meghatározott célok esetén az Alapból támogatás akkor folyósítható, ha a helyi önkormányzat a kárenyhítés módjáról, a kárenyhítés igénybevételének feltételeiről és a kárenyhítési eljárás szabályairól rendeletet alkotott. (3) Ha a támogatás összege biztosításból, a károkozó várható kártérítéséből vagy egyéb adományból előreláthatólag megtérül, az Alapból a támogatást a helyi önkormányzat részére visszatérítési kötelezettség mellett kell folyósítani. (4) * Az adományokat a 9. §-ban felsorolt célokra kell fordítani. Az Alapból működési, adminisztrációs, marketing-, - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - bér- és egyéb járulékos költségre nem nyújtható támogatás, illetve nem fedezhető ilyen kiadás.
Azaz az eddig kiutalt 53, 4 millió forinton túl hamarosan még 78, 8 millió forintot kiosztanak. Tili nem tartja lassúnak a pénzek áramlását. "Ha elkezdjük milliós nagyságrendben osztani, akkor mostanra már elfogyott volna" – mondta. Más forrásból fedeznék Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő, a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság és a kármentő alap kármentő bizottságának elnöke szerint más indoka is van annak, hogy eddig csak pár tízmillió forintot fizettek ki az alapból. A kormány döntései alapján a károkat ugyanis más forrásból igyekeznek fedezni, ingóságaik után például a belügyminisztérium katasztrófaalapja terhére egyszeri ötszázezer forintos, megsemmisült ruházatuk pótlására ugyanezen keret – tehát nem a kármentő alap – terhére egyszeri kétszázezer forintos támogatásra jogosultak a károsultak. "Az elmúlt hetekben minden károsultnál felmérték a kár mértékét, ennek arányában kártalanítják őket" – magyarázta Lasztovicza. Mivel azonban a felmért és a valós károk nem minden esetben egyeznek – egy harmincéves, 120 négyzetméteres, károsult ház forgalmi értéke nem elég egy hasonló méretű ház megvásárlására –, a különbözetet fedezhetik a 2012. december 31-ig működő alap terhére.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-09-22 Feltöltötte: eduline_archiv Arany János nagykőrösi balladái, Híd-avatás Tantárgy: Irodalom Típus: Elemzés hirdetés
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Arany János 1847-1852 SZŐKE PANNI Teljes szövegű keresés Szőke Panni henyélve ül, Mégis cifra, majd elrepül; Apja földje és tinója Mind fölment már viganóra. De az apja mégse' bánja, Mert kisasszony a leánya, Ő maga is boldog jobbágy, Elengedik a robotját. Sem szántani, sem aratni, Csak a vékát kell tartani: Az uraság színig adja, A kasznár meg el se csapja. Szőke Panni felmegy Pestre, Még ott is az emeletre, És az apja - dehogy bánja! Nevelőben a leánya. Nevelőben jó dolog van: Sok kisasszony lakik ottan, Szép úrfiak, szép huszárok Járnak mulatni hozzájok. Arany jános ballada elemzés az. Mi lelt téged szőke Panni? Fiatal vagy még meghalni; Képeden volt egy pár rózsa: Hova lett ily hamar róla? Mi lelt téged Panna lyányom? Elfonnyadtál, szép virágom, Jer, kiviszlek a mezőre, Éledjen a lelked tőle. Panni nem szól, görnyedve űl, Olyan rongyos, majd elrepűl; Vidd ki apja, vidd mezőre, Szép, virágos temetőbe.
De szemét ne bántsa senki: Azzal elbánok magam. " Fekete volt, mint bogár: Asszony ott sír: "mégis kár! Hess, madár! " – Vörös Rébék általment a Keskeny pallón: most repűl; Egy varjúból a másikba Száll a lelke, vég ne'kűl; S kinek ő azt mondja: kár! Eduline.hu. Nagy baj éri és nagy kár. Ez az egyik legsűrűbb, legtöményebb Arany-ballada, amely a végletekig van tömörítve és redukálva. Tömbszerűen épül fel, és az olvasónak alaposan meg kell dolgoznia vele, mire összerakja a történetet. Nekünk kell kitalálnunk, mikor ki beszél, mert a mesélő ezt nem jelzi. Egy nagy tragikus történet van elrejtve benne, amelyet a narrátor életszerűen, titokzatosan, sokat sejtetően ad elő. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-09-22 Feltöltötte: eduline_archiv Tetemre hívás, Híd-avatás, verselemzések Tantárgy: Irodalom Típus: Elemzés hirdetés
– "Hadd jöjjön hát a kasznár. " Háborúság, házi patvar Attól kezdve van elég; De nem hallik a szomszédba: Pörge Dani tűri még. A bölcső is ott van már: Künn egy varju mondja: kár! "Asszony, ördög! vidd apádnak Haza ezt a gyermeket – Ne! a varjut (hol a puskám? ) Útra meglövöm neked. " Varju azt se mondja: kár! El sem is rebbenti már: "Hess, madár! " Híre terjed a helységben: "Tudjátok, mi az eset? Pörge Dani egy varjút lőtt S Rebi néni leesett! " Rebi lelke nem vón' kár: De, mint varju, visszajár. Gyilkost a törvény nyomozza; Szegény Dani mit tegyen? Útnak indul, bujdosásnak, Keskeny pallón átmegyen. Szembe jött rá a kasznár. Varju elkiáltja: kár! Arany János: Vörös Rébék (elemzés) – Jegyzetek. Keskeny a palló kettőnek: Nem térhet ki a Dani; Egy billentés: lent a vízben Nagyot csobban valami. Sok eső volt: mély az ár. Varju látja, mondja: kár! Bujdosónak kín az élte; Reszket, ha levél zörög: Felvont sárkányt vesz kezébe, Hajtja éh: "megállj, görög! " Varju mind' kiséri: "kár! … Fennakadsz te, szép betyár! " "Most ebédre, hollók, varjak Seregestül, aki van!
A Zách Klára 1855-ben íródott Nagykőrösön. Aranynak azok közé a történelmi balladái közé tartozik, amelyekkel a haza ügyét akarta szolgálni: akárcsak a többi történelmi ballada, allegorikus jelentésű. Az Anjou-korból meríti témáját, de a költő a kortársaihoz szól vele, akiket szeretett volna erkölcsileg megerősíteni, és akiket féltett az önkényuralom és elnyomás évei alatt. A címbeli Zách Klára a Károly Róbert családja ellen merényletet elkövető Zách Felicián lánya, történetét a vers alcíme szerint egy hegedűs énekli meg a 14. században. Egy főnemesi származású lányról van szó, aki bekerül a királyi udvarba, ahová azért küldték a szülei, hogy mindenféle szépet tanuljon, ehelyett azonban a királyné elvtelenségének áldozatává válik. Károly Róbert feleségének, Erzsébet királynénak az öccse, Kázmér lengyel herceg megkívánja Zách Klárát, aki az udvar legszebb csillaga, a királyné pedig kezére játssza a lányt. Arany János: Zách Klára (elemzés) – Jegyzetek. Kázmér betegnek tetteti magát, holott csak a szerelemtől (vagy inkább a kéjvágytól) beteg, a királyné pedig 1329 adventjén elmegy a templomba, de visszaküldi Klárát az olvasójáért, így öccse alkalmat kap a lány meggyalázására.