Most pedig az angolul nem beszélő extanácsadóját, Karácsony Gergelyt is. Ráadásul a főpolgármester már bizonyította hűségét, hiszen Gyurcsány összes emberének talált valamilyen kifizetőhelyet Budapest vezetésében" – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hollik István arról is beszélt: az előválasztás csupán egy showműsor, ezért szerinte borítékolható, hogy a végső győztes Gyurcsány Ferenc lesz. Felmérés: Kétharmad nem szeretné Karácsonyt kormányfőnek A magyarok kétharmada nem szeretné, hogy Karácsony Gergely legyen az ország következő miniszterelnöke. Ez derül ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából. Egész pontosan a megkérdezettek 67 százaléka válaszolt így, és mindössze 13 százalék válaszolt igennel Karácsony Gergely személyére. Egy másik kérdésre adott válaszokból pedig az derült ki, hogy a felnőtt lakosság 42 százaléka szerint a miniszterelnök-jelöltről döntő baloldali előválasztás egy színjáték, a végeredményt előre lehet tudni. Vagyis az Alapjogokért Központ szerint Gyurcsány Ferenc befolyása ismert a választók előtt.
Karácsony Gergely az elmúlt hónapokban folyamatosan lebegtette, hogy vállalkozik-e a megméretésre. Tavaly októberben még azt is állította: ő nem lesz a baloldal miniszterelnök-jelöltje. "Egy porcikám sem kívánja ezt és inkább buzdítok más alkalmas jelölteket" – mondta akkor egy kérdésre. Karácsony Gergelynek nem ez az első kettős beszéde, amire saját elvbarátai is többször utaltak eddigi politikai pályafutása során. Sallai Róbert Benedek után Szél Bernadett, az LMP egykori társelnöke egy lapinterjúban azt mondta: Karácsony Gergely köpönyegforgató dezertőrnek számít a pártban, aki sok mindent mondott már és valójában nem a magyar politika megújításában érdekelt. A Karácsony Gergely vezette Párbeszéd végül a 2014-es országgyűlési választáson is az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel indult közös listán. Néhány hónappal később Karácsony Gergely elindult Zugló polgármesteri címéért, ahol a DK nem állított ellenjelöltet. Karácsony Gergely a 2018-as országgyűlési választásokon az MSZP és a Párbeszéd közös jelöltje lett, annak ellenére, hogy korábban úgy nyilatkozott: jobban utálom a szocikat, mint a Fideszt.
A miniszterelnök-jelölti pozíciójára készülő Karácsony Gergely a 2018-as választási kampányát hazugsággal indította. Valótlanul állította, hogy doktori fokozata van – írta a Magyar Nemzet. A lap szerint a képzést azóta sem fejezte be, többek között a nyelvvizsga hiánya miatt. A Magyar Nemzet felidézi a főpolgármester egy korábbi önéletrajzát, amiben az olvasható: 2007-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézetében PhD fokozatot szerzett. Az adatokat a Párbeszéd logója alatt 2017. december 14-én publikálták. Az M1 Híradója megnézte Karácsony Gergely más internetes felületen feltüntetett önéletrajzait is. Az "Ismerj meg – Karácsony Gergely főpolgármester" oldalon például az MSZP-Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje életének egyik legfontosabb eseményeként 2007-ben azt jelölte meg, hogy a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet-nél volt kutatásvezető, majd kutatási igazgató. Ebben a dokumentumban azonban Karácsony Gergely említést sem tesz arról, hogy ledoktorált volna.
Karácsony Gergely főpolgármester kétszer kilenc pontot ismertetett az általa alapított 99 Mozgalom programjából. A Párbeszéd, az MSZP és az LMP által is támogatott kormányfőjelölt az első kilenc pontot úgy összesítette, hogy azok jóvátételt jelentenek az elmúlt tíz évért. Hangsúlyozta, ezeknek a pontoknak a végrehajtását azonnal el lehet kezdeni, és viszonylag gyorsan végig is lehet vinni.
( A legfrissebb hírek itt) Karácsony szerint súlyos mondatok voltak, melyek azonban mégis csak úgy elszállnak a levegőben. "Az ellenzéki pártok között van egy erős rivalizálás, és ebben a DK-nak a vérmérséklete más, mint az összes többi párté. Én ezt beáraztam, és megmondom őszintén, ezekből a fenyegetésekből, amiket az ember mindig megkap, még soha nem lett semmi. Éppen ezért, én ezekkel annyira nem foglalkozok" – mondta karácsony, majd a riporter kérdésére azt válaszolta, nem arról volt szó, hogy azzal fenyegették, hogy mondjuk leszavaznak a közgyűlésben valami "piszlicsáré" előterjesztést, hanem, hogy "majd beszélünk", meg "felbontják az egészet". Arra a kérdésre, volt-e olyan fenyegetés, hogy Karácsony nem lehet többet főpolgármester, azt mondta: "Hát, például igen". "De hát ezek jönnek-mennek, én ezeken mindig mosolygok" – mondta az interjúban Karácsony. Komolyabb fenyegetésekről is említést tett, de ezek nem szorosan a "DK-s fenyegetésekhez" kötődtek, mint például az, mikor azt mondta, pályafutása alatt volt olyan is, hogy megkapta: "Tudom, hova jár a gyereked óvodába".
A Párbeszéd politikusa szerint ezzel szemben az ellenzék kommunikációja elitista volt: alternatív politikai ajánlat helyett a fő állítás abban merült ki, hogy az ellenzék nem a Fidesz, és hiába írtak teljesíthető programot, a szociális biztonságot garantáló részek teljesen elsikkadtak a kampányban. Karácsony valódi baloldali fordulatot sürget az ellenzéki politizálásban. Mivel a kormányoldal több mint egy évtizede magát állítja be nemzeti oldalként, magát azonosítja a nemzettel, szembeállítva ezzel az ellenzéket és annak szavazóit, utóbbi csak úgy tud kitörni, ha az identitáspolitikával szemben jóléti politikát és intézkedéseket kínál. Az ellenzék akkor tud bővülni és átlépni a szabott kereteken, ha az identitást meghaladó megélhetési és létbiztonságot érintő kérdésekre alternatívát kínál. Csak az a kérdés, és vélhetően ez vitte el ezt a kampányt is, hogy az ellenzék képes-e jóértelemben vett populista, vagyis felelős egyenlőségpárti politikát csinálni egy olyan ellenzéki elittel, amely lényegét tekintve piacpárti-liberális – értékelt Karácsony.
Húsvét Húsvéthétfő 2017 A Húsvét 2017-ben 2017. április 16-17-re esik. A Húsvéthétfő 2017. április 17. lesz. Húsvéthétfő, egyes vidékeken vízbevetőhétfő, másként húsvét másnapja már a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak ünnepe. A világias jellegű öntözés, locsolkodás bemutatása voltaképpen kívül esik könyvünk magunk szabta keretein, így csak röviden, egy-két adalékkal utalunk rá. Archaikusabb jellegű tájainkról idézünk, ahol a szilaj szokást még a közösség paraszti formakészsége szabályozta. Ma van húsvét napja | Délhír Portál. Az erdélyi Nyárád mentén a múlt század végén minden valamirevaló székely legény kötelességének tartotta, hogy húsvét napjára virradóra kedvesének kapujára vagy más feltűnő helyre szép fenyőágat tűzzön. Ha a falunak nem volt fenyvese, elmentek érte a negyedik, ötödik határba is. Ha pénzért vagy szép szóért nem kaphatták meg, ellopták. Két-három fenyőágat szépen összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették föl. A legjobb táncosoknak vőfély volt a neve, az ő feladatuk volt húsvéthétfőn a hajnalozás.
A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk. Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, még inkább eggyé leszünk vele a feltámadásának hasonlóságában is. Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. Mert aki meghalt, az megszabadult a bűntől. Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk. 2017 húsvét napja price. " (Róma 6:4–8). A keresztség nemcsak mások felé nyilvánítja ki, hogy elkötelezted magad Krisztus mellett, hanem számodra is állandó emlékeztető. Ha kísértést érzel, hogy visszatérj régi életmódodhoz, azt mondja: "Többé már nem az az ember vagy, hanem új teremtés Krisztusban, új értékrenddel, új hozzáállással, új tettekkel, új rendeltetéssel. " A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap:), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf.
Érdekes visszaemlékezéseket közölt Munkácsy Mihály gyerekkoráról, a munkácsi-lavocsnei vasútépítkezésről, a munkácsiak fürdőzéséről, a beregi vadászatokról, amelyekből megismerhető a XIX századi Munkács társadalmi élete. Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001. ) MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL: – Makláry Zoltán színész (1896) Kossuth-díjas, klasszikus darabokban népi figurák ízes ábrázolója volt. – Zala György szobrász (1858) a neobarokk irányzat legtöbbet foglalkoztatott emlékműszobrásza. Legnagyobb szobrászi feladatát 1894-ben nyerte el a budapesti Millennium emlékmű megbízásával, de a Hősök terén lévő munkát csak 1920-ban fejezte be. Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000. [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title="A nap igéje" tab_id="1401028353-2-752c1-3ace"][vc_column_text] ÉLŐ, HALHATATLAN, OLYAN, MINT JÉZUS! 2017 húsvét napja 3. "Aki hisz énbennem, ha meghal is, él. "
A bizánci húsvéti liturgiában használt síri lepel – görögül epitáphios vagy epitáphion – a halott Krisztus, illetve sírba tételének textíliára hímzett vagy festett ikonja. Ma elsősorban a nagypénteki vecsernye során Krisztus sírba helyezésének megjelenítéseként világi hívek közreműködésével a pap hordozza ünnepélyes körmenetben, majd a templom közepén előkészített helyre, a szent sírra helyezik. Húsvét Húsvéthétfő 2017. április 17. - Napok - ünnep, szabadság, fesztivál. Nagyszombaton, a feltámadási szertartás alkalmával viszik át a főoltárra, ahol 40 napig, Krisztus mennybemenetelének ünnepéig marad az oltárasztalon. Szekeres Erzsébet: Krisztus síri leple c. alkotása a gödöllői görögkatolikus Szent Kereszt Templomban található. Források:;
Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem. A középkorban egész Magyarországon elterjedt szokás volt a húsvéti határkerülés vagy határjárás. Erre utal, hogy a 19. század végén a Kárpát-medence legkeletibb és legnyugatibb szögletében, valamint katolikusoknál és protestánsoknál egyaránt előfordult. Legtöbbször férfiak vettek részt a határkerülésben. Járhattak gyalog és lovon egyaránt. Nagy lármával, zajjal haladtak. Közben azonban énekeltek és imádkoztak is. A szokás néhol összekapcsolódott a határbeli kutak és források tisztításával. A határkerülők járhattak nagyszombat estéjén, nagyszombat éjszakáján, de volt példa a vasárnap délelőtti határjárásra is. A húsvéti határkerülést gyakran emlegették a 18. századi határperekben, mint egy-egy földdarab hovatartozását bizonyító cselekményt A katolikus egyházban elterjedt szokás az ételszentelés. Az ételszentelésnek nem volt előírt egységes időpontja. Bővültek a munkaszüneti napok 2017-től - Írisz Office. Egyes helyeken húsvét vasárnapján, a reggeli mise után, másutt a nagymise után került rá sor.