A málna levélsodródás vírusa (raspberry leaf curl virus, RLCV) kül földi málna- és szeder ültetvényekben nagy gondot okoz, hazai megjelenésére számíthatunk. A fito plazmák közül a leggyakoribb a málna törpülése (Rubus stunt phytoplasma), ami a virág és a termés torzulásával, sok apró, rövid ízközű sarj megjelenésével jár. Az ország különböző területein különböző cserebogár fajokkal találkozhatunk, ezek részletes ismertetésére későbbi cikkünkben kitértünk majd. Alkalmanként lombrágó hernyókat is találhatunk a szeder növényeket. Ezek faji alapon sokszor nehezen különíthetők el, de azok jelenléte semmiképpen sem kívánatos, így gyérítésükre érdemes figyelmet fordítani, hiszen súlyos esetben akár a termést is képesek károsítani. A fekete szedernek már csak színénél fogva is magas antioxidáns tartalma van, amiért feltétlenül érdemes fogyasztani. Black Satin fekete szeder - Gyümölcspédia. A fekete szeder esetében, sosem találkozhatunk azzal a kellemetlen poloska ízzel, ami a málnánál előfordulhat. A szamócát ugyan mindenki imádja, mégis beltartalmát tekintve az a gyümölcs kevésbé előnyös, mint a bogyósgyümölcsök közé sorolt fekete szeder.
Black Satin fekete szeder kártevői, betegségei: ellenálló fajta. -30 fokig télálló. Black Satin fekete szeder latin neve: Rubus fruticosus 'Black Satin' Kapcsolódó szócikkek: Szeder
A levelek megsárgulnak később elhervadnak és vele együtt a bogyók is, ami jelentős terméskiesést is jelent. Nem tudom köze van-e hozzá de a levél fonákján sárga pöttyök is vannak, bár lehet hogy semmi köze a kettőnek. A másik még ami úgy érzem fontos hogy a szeder mellett málnás található szintén termesztés céljából. A fekete bodza növényvédelmi szempontból fontos károsítói. Készítettem pár nagyfelbontású képet pöttyök: levelek sárgulása: levelek sárgulása terméssel: #11032 Linkek a témában: Növényvédelem Betegségek. A tüske nélküli szeder vesszőbetegsége több betegségre vezethető vissza. A botrioszfériás betegség (kórokozó: Botryosphaeria obtusa) a hajtások és vesszők rügyei körül megnyúlt, barna foltokat okoz, a szeptocitás betegség (kórokozó: Septocyta ruborum) vörösbarna közepű, világosbarna udvarú és vörösbarna szegélyű foltjai szembetűnőek. Vas hiány tüskétlen szedren A vasnak fontos szerepe van a transzsipációs láncban, a fotoszintetikus rendszer elektrotranszportjában, valamint a klorofill és fehérjeképződésben. A vashiány a legnehezebben gyógyítható tápanyaghiányok közé sorolandó.
Készítettem pár nagyfelbontású képet pöttyök: levelek sárgulása: levelek sárgulása terméssel: #11032 Tüskétlen szeder betegsége | Deess i light 3 használati utasítás 10 Fővárosi Állat- és Növénykert - gyerekprogramok, gyerekprogram, gyerekprogramok budapest, gyerekkel budapesten - Szélforgó - gyerekprogramok, gyerekprogramok Budapest, gyerekprogram, gyerekkel Budapesten, hétvégi Meghatalmazás céges autó vezetésére minta A fertőzésben közreműködik a málna-vesszőszúnyog, a lárvák okozta sebzéseken keresztül történik a fertőzés a piknokonídiumokkal. Főként a vesszők alsó részén alakulnak ki a 20-30 cm hosszú, lilásbarna foltok, később a kéreg ott megszürkül és fölrepedezik, idővel a vessző elhal. A leptoszfériás betegség szintén a vesszőt támadó kór, okozója a Leptoshpaeria coniothyrium. Ez esetben a fertőzés nemcsak a kéregre terjed ki, hanem a bélrészig hatol. A barna foltok a sarjak tövénél jelennek meg. Kártevőriasztó növények – Ezeket ültesd, hogy ne kelljen permetezni!. A betegség terjedésében szintén szerepet játszik a málna vesszőszúnyog lárváinak kártétele, ugyanis elsősorban sebzéseken át fertőz.
Lombkártételt a szövőlepkék közül a tarka kisszövő (Orgyia gonostigma) és a rozsdabarna kisszövő (Orgyia antiqua) okoz kora tavasszal, a rügyek és a levelek megrágásával. A szederatka (Acalitus essigi) a legjelentősebb gyümölcskártevő, mely szemmel nem látható, mivel a kártétel az érő terméseken jelentkezik azzal, hogy a termésrészben nincs színanyag. A későbbi érésűeknél ez nagyobb problémát okozhat, feldolgozás után, a fagyasztott árun még szembetűnőbb ez a probléma. Kaponyás Ilona
A szeder betegségei közzé tartozik a mikoszferella és a leptoszfera, mely a málnánál leírtak szerint fertőzi a szedret is. A szeder botrioszfériás betegsége elsősorban a tüskétlen szedreknél okoz vessző pusztulást. A vesszőkön szabadon láthatóak a piknokonídiumok, mely a Sphaeropsis malorum, peritéciumos alakja Botryosphaeria obtusa. A védekezésben fontos lépés a beteg vesszők eltávolítása. A málna és a szeder gyümölcs gombás betegsége a szürkepenészes gyümölcsrothadása (Botrytis cinerea). A szeder szeptocitás betegségének kórokozója Septocyta ruborum, piknídiumos gomba, védekezés a fent említettek szerint. A szeder betegségei közzé tartozik a szederrozsda (Kuechneola albida), a tüskétlen szeder narancsrozsdája (Gymnoconia nitens), hamvas szeder rozsda a (Phragmidium rubi), a védekezés az előírt, engedélyezett hatóanyagú készítményekkel, a fertőzés intenzív időszakában 7-10 naponta. A szeder és a málna termését leginkább veszélyeztető gomba a Botrytis cinerea, mely csapadékos tavaszokon okozza a fő problémát, veszélyeztetve a termesztés sikerét.
Védekezés az előbb említettek szerint. A szedret többféle rozsdabetegség veszélyezteti: a szederrozsda (Kuechneola albida), a hamvas szederrozsda (Phragmidium rubi), illetve a leggyakoribb a tüskétlen szeder narancsrozsdája (Gymnoconia nitens), amely nevét a levél fonákán keletkező narancssárga kinövésekről kapta. Előző számunkban a málna és a szeder termesztéstechnológiájából a tápanyag-utánpótlásra helyzetük a hangsúlyt. Most a károsítókra hívjuk fel a figyelmet. A legtöbb kertészeti kultúrára igaz, hogy termesztésük sarkalatos pontja a növényvédelem, aminek a jó minőségű, megbízható eredetű, vírusmentes szaporítóanyag a kulcsa. A málna és szeder vírusai közül a leggyakoribb a málnamozaik, melyet 4 vírus okoz (rubus yellow net virus, RYNV, black raspberry necro sis virus, BRNV, raspberry leaf mottle virus, RLMV és raspberry leaf spot virus, RLSV). A levélen határozott szegélyű sárgás foltok alakulnak ki, a levél torzulhat is. A kórokozók a szaporítóanyaggal, illetve a levéltetvekkel és más szívó kártevőkkel terjednek.
Hagyományos tojásfestés növényei Tojásfestéshez minden olyan növény megfelelő, ami lédús és élénk színű. De nézzük, melyik növény milyen színű tojásokat eredményez. Halvány zöld: spenót, fű, csalán levél, sárgarépa zöldje Barna: lilahagyma héj Vöröses barna: vöröshagyma héj, a külső száraz levelek nélkül, nagy mennyiség kell belőle, minél tovább tartod a vízben, annál sötétebb színt kapsz Ciklámen: cékla Narancssárga: kutyatej gyökere, pirospaprikát keverve hozzá erősíthető a szín Tejeskávé: kávé Halvány sárga: Maté tea Sárga: sárgarépa és kurkuma, 2-3 répához egy evőkanál kurkuma kell és fél liter víz Rózsaszín: lila káposzta, itt különösen fontos az ecet, mert anélkül kék lesz Kék: lila káposzta ecet nélkül Fekete: diólevél Kékes lila: áfonya FONTOS! A kutyatej gyökere és a növény minden része erősen mérgező, ezért csak kifújt tojások festésére alkalmas. Tipp: Szép mintázatú lesz a hagymahéjban főtt tojás, ha a nyers tojásokra lóhere, rózsa, stb mutatós leveleket szorítunk harisnya darabbal.
Ha a sárgarépáról van szó, mindenki a narancsszínû gyökerére gondol, ami a magyar gasztronómia egyik alapja. Azonban a zöldje is nagyon egészséges és finom. Nem kellene a szemétben landolnia! A sárgarépa zöldje rengeteg fontos tápanyagot tartalmaz, melyek segítenek az egészség megőrzésében, ráadásul nagyon finom salátákhoz, vagy szószok alapanyagaként. Miért főzz a sárgarépa zöldjével? Antiszeptikus hatású, rengeteg klorofillt tartalmaz, ezért hatásosan tisztítja a vért, fokozza a vörös vértestek képződését, és a nyirokrendszerre is jótékony hatással lehet. Az igazság az, hogy a levelekben sokkal több a vitamin és az ásványi anyag, mint magában a répa gyökerében, a tápértéke is magasabb. Sok benne a kálium, a magnézium, a kalcium, a K- és a C-vitamin. A répa levele rostokban is gazdag, ez pedig az emésztési folyamatokat könnyíti meg. 1. Vágd nagyon apróra, akár mozsárral is összetörheted és keverd az olívaolajos öntethez. Megöntözheted vele a tésztákat vagy a zöldségköretet! 2. Ha nagyobb darabokra aprítod, egyszerűen rászórhatod bármilyen salátára.
A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa. Még ha keserűnek ítéljük meg a sárgarépa zöldjét, akkor is érdemes egy keveset hozzáadni ételeinkhez, mert nagyon egészséges. Használhatjuk levesbe, salátába és pestohoz. Olaszországban előszeretettel adják omletthez vagy tojássalátához. Főzéssel elnyomhatjuk a kesernyés ízvilágot. Ha nyersen fogyasztanánk, és szeretnénk csökkenteni az intenzív ízt, adjuk édes gyümölcslevekhez, például almához. A sárgarépa zöldjének gyógyító hatásai: - A sárgarépa levele sötétzöld színű, tele van klorofillal. Ezáltal hatásos vértisztító, méregteleníti a májat, valamint fokozza a vörös vértestek képződését. - Sok benne az antioxidáns, ami segít megelőzni a daganatos betegségek kialakulását. - A sárgarépa zöldje gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Sokkal több benne a K-vitamin, mint bármely más zöldségben. Ez a vitamin segíti a véralvadást és a sebgyógyulást.
Sárgarépa tea készítése A leveleket tépkedjük kisebb darabokra, majd öntsük le forró vízzel. Hagyjuk állni a leveleket, amíg a tea kihűl és már fogyasztható is. Kb. 3 napig eltartható a hűtőben is. Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas bétakarotin-tartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony bétakarotin-szintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag a többi karotinhoz hasonlóan jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd. A sárgarépa bővelkedik A-vitaminban, mely fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A-vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin-tartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani.
Mit főzhetünk belőle? Vágjuk nyersen apróra és szórjuk levesekre és egytálételekre. Harsány zöld színe különleges látványt teremt, sokat emel egy egyszerű fogáson. Szendvicsekbe is tehetjük, saláta gyanánt. Nagyobb darabokban, esetleg leveleire szedve beleszórhatjuk salátákba. Más zöldségekkel összekeverve kifejezetten jó kiegészítő. Ha zöldséglevest vagy alaplevet főzünk, bátran dobjuk a fazékba a répa leveleit. Mindig jól jön még egy extra hozzávaló, ami plusz ízt ad a lének. Persze arra is van megoldás, ha valami komolyabbat akarunk belőle készíteni. Egy filléres pesto alapja lehet, csupán pár hozzávalóból össze tudjuk hozni. Forraljunk vizet, majd ha lobog, dobjuk bele a zöld leveleket és főzzük körülbelül három percig. Ha kellően megpuhultak, tegyük őket robotgépbe, fokhagymával (egy csokorhoz két kisebb gerezd kell), sóval, borssal és három evőkanál olajjal. Kezdjük el pürésíteni, és ha azt látjuk, hogy nehezen dolgozik a gép, öntsünk hozzá még egy kis olajat. A kész pestot tegyük sterilizált üvegbe és tároljuk a hűtőben.