Fotó: MTI/Illyés Tibor Navracsics Tibor, miután az agglomerációs települések polgármestereivel konzultált, elmondta: nagyon előremutatónak tartja a Pest megyei közgyűlés elnöke, Szabó István által felvetett javaslatot, miszerint fontolják meg azt, hogy az egykor létezett, de megszűnt Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács helyére, vagy azt újjáélesztve hozzanak létre egy térségi fejlesztési tanácsot. Ez Budapest és a főváros környéki települések számára egy fejlesztési fórum lenne és lehetővé tenné, hogy megvitassák a közös kérdéseket és kialakítsák azokat a fejlesztési koncepciókat, amelyek a két térség számára egyaránt előrelépést jelentenének – mutatott rá a tárcavezető. Magyarország maradt az unió második legszegényebb tagállama. Navracsics Tibor közölte, a több polgármester által támogatott elnöki javaslatot megvizsgálják és amennyiben lehetőség van rá, akkor rövid időn belül ennek a törvényhozásban is megteremtik a jogszabályi hátterét. A miniszter reményei szerint a közeljövőben meg is alakulhat a – munkanevén – budapesti agglomerációs fejlesztési tanács.
Míg Budapest egy főre jutó GDP-je jelentősen meghaladja az európai uniós átlagot (153 százalék), addig Pest megye az uniós átlag 59 százalékán van – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, ebből is jól látszik az egymással szomszédos térség fejlettsége közötti szakadék. Budapest fejlesztése is prioritás Hangsúlyozta: miközben Budapest fejlesztését is elsőrendű prioritásként kell kezelni, oda kell figyelni a fővárost körülvevő térségre is. A mindennapi életben elválaszthatatlanul van összekövetve ez a két térség – fogalmazott a miniszter. Karácsony Gergely örül Karácsony Gergely a Facebook-oldalán reagált a Navracsics Tibor által elmondottakra, és azt írta: "örülünk, hogy a kormány észrevette, hogy közösen tennünk kell Budapest és környékének, Magyarország Szívének fejlesztéséért. Itt tart a magyar gazdaság európai összevetésben - elérhető a 2030-as kormányzati cél? - Portfolio.hu. " Pontosan azért kezdeményeztük februárban a fővárosi térségek együttműködését, mert a problémáink közösek, ezért a megoldásaink is csak közösek lehetnek – tette hozzá. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: "első lépésnek jó jel, hogy a kormány felismerte a felelősséget.
Magyarország a lakosság eladósodottsága lényegesen kisebb, mint Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, illetve az egy főre eső megtakarítás relatív jobb. A felmérés az egy főre jutó GDP-t is vizsgálta, ebben Magyarország az EU-átlag 76 százalékát érte el, amivel szintén utolsó előttiek vagyunk.
Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a bérpótlékok tételes elszámolása helyett, egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé. Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük a fentiekről. Pontosan melyek azok az időtartamok, illetve időszakok, amelyekben történő munkavégzés esetén bérpótlék jár és hogyan alakul az egyes esetekben a bérpótlékok mértéke? Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkaért 50 százalék bérpótlék jár. Emellett a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a vasárnap, a munkaszüneti napon, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés (műszakpótlék) és éjszakai munkavégzés esetén jár bérpótlék. chevron_right pótlékátalány cimke (13 találat) 2019. Bérpótlék átalány számítása kalkulátor. 11. 13. Pótlékátalány meghatározása, mely napokra Kérdés Tisztelt Szakértő! Megállapítottunk idéntől a munkavállónak pótlékátalányt 30%-os műszakpótlék helyett, melyet szerződésbe is foglaltunk.
Miként sok esetben az sem kerül kifizetére, úgy a bérpótlékok egyes fajtáinak megfizetését is ki kell harcolni munkavállalóként – még akkor is, ha a fizetés elmulasztásával a munkaadók egy esetleges büntetés kiszabását kockáztatják.
Az alapbér a pótlékok közül a vasárnapi, a munkaszüneti napi munkaidőben való munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot foglalhatja magában, az alapbérbe nem építhetőek tehát be a rendkívüli munkavégzésre, a készenlétre és ügyeletre járó bérpótlékok - tudtuk meg az ügyvédtől. A felek erre vonatkozó megállapodásának pedig kifejezetten tartalmaznia kell azt, hogy az alapbért mely pótlékokat magába foglalóan állapították meg, ennek elmaradása esetén ugyanis a munkavállaló az Mt. szerinti pótlékokra jogosult. Melyek a pótlékátalányban való megállapodás főbb szabályai? Bérpótlék átalány számítása végkielégítés esetén. A pótlékátalánnyal kapcsolatos megállapodás megkötése esetén is követelmény, hogy a feleknek pontosan meg kell jelölni a megállapodásukban, hogy a pótlékátalány mely pótlékokat foglalja magában, ennek elmaradása esetén a munkavállaló szintén az Mt. szerinti pótlékokra jogosult. A különbség az alapbérbe foglalt bérpótlékoktól az, hogy az átalány magában foglalhatja a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is.
2013. január 1-jétől lép hatályba a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (új Mt. ) 148-152. §-a, mely a távolléti díj számításának szabályairól rendelkezik. Az átmeneti időben, 2012. december 31-ig, továbbra is a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt. Kulcs-Bér Tudásbázis » Bérpótlékok. ) 151/A §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Díjazás munkavégzés hiányában Az új Mt. 146-147. §-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor a munkavállalót munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg. A díjazás lehet állásidő, távolléti díj illetve bizonyos esetekben bérpótlék fizetése is. Az új Mt. 148. § alapján, 2013. január 1-jétől a távolléti díjat az – esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint – az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és – az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Távolléti díj számítása – alapbér Az alapbért mindig a távolléti díj számításánál esedékes aktuális mértékben kell figyelembe venni, itt nem érvényes az utolsó hat naptári hónap, mint irányadó időszak.
Ha a konkrét esetet vesszük, egy adott évben 13 ünnepnap van. Egy ünnepnapon kb. 20-22 fő dolgozik a vendéglátóipari egységben. Kiszámoljuk az egy ünnepnapra jutó 100 százalékos bérpótlék összegét, és ezt felszorozzuk 22 fővel, majd az így kapott összeget osztjuk el az 52 fő dolgozó között, vagyis ezzel az összeggel növeljük meg a jelenlegi alapbért mindenkinél. Megállapítható ezen módszerrel a bérpótlékkal növelt alapbér? És ebben az esetben elkerülhető, hogy havonta egyénenként kelljen bérszámfejteni a bérpótlékot? A rendkívüli munkavégzésért külön díjazás illeti meg a munkavállalót. Ez elsődlegesen bérpótlékot jelent, ami azonban bizonyos esetekben megváltható szabadidővel is. Távolléti díj számítása bérpótlékátalány alkalmazásakor. Végül, a törvény megengedi a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék átalányként történő fizetését is. Az alábbiakban megvizsgáljuk, mivel járnak ezek a lehetőségek - írja az Adó Online. A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló rendkívüli munkavégzés miatt járó 50%-os bérpótlék helyett szabadidőben részesüljön, ehhez azonban minden esetben a felek közös megállapodása szükséges.
Jó, ha tudjuk, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidőre akkor oszthatjuk be dolgozóinkat, amennyiben szükséges, hogy munkaszüneti napon is ellássák feladataikat. Bérpótlék átalány számítása példa. Ezek az esetek a következők: a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli tevékenység keretében, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során. Nem árt tudnunk, hogy a munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, valamint b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.