Rideg anyagszerkezeti állapot esetén a sorja képződés helyett a munkadarabon az él kitöredezése figyelhető meg. Mindkét esetben arról van szó, hogy a szerszám éle alatt a feszültség eléri a folyási, törési határt. Több szerző feltételezi, hogy létezik egy minimális forgácsvastagság, amelyet a szerszám még képes leválasztani. Brammertz [2] szerint az elérhető minimális elméleti érdesség ezzel a minimális forgácsvastagsággal egyenlő és értékét lágy anyagok megmunkálásakor 2-4µm-ben jelölte meg, figyelmen kívül hagyva az él-lekerekedési sugarát (rβ). Köszörült Felület Érdessége. L'VOV [3] a minimális leválasztható rétegvastagság meghatározásakor már figyelembe veszi az él lekerekedési sugarát, de az anyag képlékeny és rugalmassági tulajdonságait figyelmen kívül hagyja. Ismét a gyakorlati tapasztalatra hivatkozva, sem Brammertz sem L'VOV elméletével nem lehet megmagyarázni azt a gyakorlatban gyakran előforduló esetet, hogy egy új éllel forgácsolva (rβ=5-10µm) képesek vagyunk Rz=0. 5 µm átlagos egyenetlenségű felületet előállítani, míg mind a homlok, mind a hátfelületén megkopott szerszámmal (rβ=1-3µm) csak Rz=1-3 µm átlagos egyenetlenségűt.
Furatköszörüléskor a munkadarabot indikáljuk, a beálló esztergatokmányt centírozzuk. Síkköszörűgépek [ szerkesztés] A síkköszörű gépekkel korongpalásttal vagy koronghomlokkal végezzük a megmunkálást. A korongpalásttal végzett köszörülésre alkalmas gépen akkor köszörülnek, ha a munkadarab deformálódását, káros felmelegedését el kell kerülni. Korongpalásttal végzett köszörüléskor ugyanis a kis érintkezési felület miatt kicsi a forgácsoló erő, a forgácsoló teljesítmény és az ezzel arányos forgácsolási hő. Koronghomlokkal végzett köszörüléskor nagy forgácsteljesítmény érhető el, de ezzel együtt nagyok az erő- és hőhatások. A síkköszörűgépek kétféle asztallal készülnek: hossz- és körasztallal. A hosszasztal egyenes vonalú, alternáló, a körasztal folyamatos körmozgást végez. A munkadarabot leggyakrabban elektromágneses felfogólap rögzíti az asztalhoz. Előnyük a gyors rögzítés és az, hogy egyidejűleg több munkadarabot is fel lehet fogni. Elterjedt még a szögben elfordítható mágnesasztal (szinuszasztal) is, amivel tetszőleges szögben lehet köszörülni.
A kiemelt körös érdességi jel azt jelenti, hogy minden olyan felület nyersen marad, amelyre érdességi előírás nincs megadva. Kiemelt érdességi jel Legdurvább érdességi jel A legdurvább érdességi jel megadásakor azt az érdességi jelet kell a jobb felső sarokban feltüntetni, amely az előforduló legnagyobb felületi érdességet jelenti. Mellette kisebb mérettel egy zárójelben elhelyezett érték nélküli érdességi jelet kell elhelyezni, ami azt jelenti, hogy az alkatrészrajzon más érdességi méret is található. Legdurvább érdességi jel
Az In Horatium 1904-ben keletkezett, és a Levelek Iris koszorújából című kötetben jelent meg 1909-ben. Ez Babits Mihály első kötete volt, és nagy téma-, forma-és stílusgazdagság, sokszínűség jellemezte (erre utal a kötetcím is: Írisz a görög mitológiában az ezerszínű szivárvány istennője). A kötetet három óda vezeti be. Babits kötetszerkesztési elve azt a szempontot érvényesítette, hogy a versek egymásmellettisége hogyan hat egymásra. Nyitóverse az In Horatium. Babits egyszerre hagyományőrző és újító volt, a klasszikus hagyományokat modernséggel ötvözte. Azonosult a nagy elődökkel, tudatosan folytatta munkásságukat, de különbözött is tőlük. Ezt mintegy programjaként fogalmazza meg a versben. In Horatium Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. Babits Mihály - Modernitás és antikvitás megjelenése a "Levelek Iris koszorújából" című kötetben -. Nézz fel az égre: barna cigány ködök – nézz szét a vízen: fürge fehér habok örök cseréjükért hálásak halld, Aiolost hogyan áldják, dallal. A láng is hullám.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
─ 1933: Versenyt az esztendőkkel!
A nyitó versszakot követő hat strófa himnikus szárnyalású, és nem csupán a természet erőinek dicsőítésére, hanem filozófiai gondolatok kifejezésére is szolgál. Babitsot már ekkor is elsősorban filozófiai problémák, az élet-halál, a megismerés, a kifejezhetőség, az objektum-szubjektum viszonyának kérdései foglalkoztatták. A vers kulcsa pedig a Hérakleitoszt idéző dialektika gondolata lett: "nem lépsz be kétszer egy patakba". Babits a változás szükségessége mellett foglal állást. A hagyománnyal ellentétes mondandót a hagyomány útján mondja ki a költő. Így lehet a Horatius által az "aranyos középszert" kifejező versszaktípus "a soha meg nem elégedés" gondolatának kifejező kerete. Babits ars poeticája világos: "állj akarattal a rejtett erőkhöz, melyek a változás százszínű, soha el nem kapcsolt kúsza kerek koszorúját fonják. " A költészet egyetlen lehetséges módja a folytonos megújulás. Levelek iris koszorújából 7. Az ódát lezáró három strófa mintegy összefoglalja és kinyilatkoztatja a meglelt költői programot. A költemény versformája az óda másik jellegzetes típusát mutatja: a szapphói versszakot.