Hazatértekor, 1926-1927 között szerkesztette a négy számot megért Dokumentum című politikai, társadalmi és művészeti folyóiratot, majd 1928-ban Munka címmel új folyóiratot indított, amely nem nagyon tért el a szociáldemokraták által kivívott szabadelvűségtől, 1939-ben betiltották. A Munka kört festők, írók és munkások - köztük Vas István, Korniss Dezső, Lengyel Lajos, Vajda Lajos, Schubert Ernő, Trauner Sándor - alkották. Pán Imre és Mezei Árpád felkérésére az 1945-ben megalakult Európai Iskola alapító tagjaként szerepelt, bár a kollektíva főként szürrealista vonulata számára idegen volt. 1947-ben szociáldemokrata képviselőséget vállalt. Kassak lajos kepek u. 1949-től művei nem jelenhettek meg. 1946-1954 között Békásmegyeren élt, ahol telekszomszédja, Gadányi Jenő baráti biztatására újra rajzolni kezdett. Tusrajzokat készített, melyek a természetben mélyen rejlő energiák megjelenései, majd redukált kompozíciójú csendéleteket festett. Kassák Lajos képei Kassák a húszas évek európai avantgárd mozgalmának egyik meghatározó figurája volt.
(1922, I. /163. oldal) Tisztaság könyve [ szerkesztés] Ki tudtam gyomlálni magamból a forradalmi frázisokat, költő létemre megöltem magamban a verset. Most nyugodt lelkiismerettel eltemetem a tornapapucsaimat....... Kritikus időket élünk. Az elme borotvaélével lekaszáltuk magunk körül a romantika kék virágait, … ( I. /184-185. oldal) 41 a pusztulás fekete angyalai keringnek a városok felett itt becsukódtak a kapuk a hidak ájultan leszakadtak esténként felgyújtom magamban a szegénység kristályait ( I. /187. oldal) 65 most a négy fal között dolgozom tollal ecsettel vésőkkel és egyszerű szerszámokkal tűz és kibonthatatlan titok van az ujjaimban az építés törvényeit hirdetem de sajnos nekünk a legjobb barátaink értelmét is át kell alakítanunk toronylámpa és bányamunkás vagyok egyszemélyben mi az amit nem értesz meg belőlem ( I. A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22. Kassak lajos kepek a magyar. ) író, költő, műfordító, képzőművész. Verseiből [ szerkesztés] 1919. március [ szerkesztés] Félre a prédikátorok aranyszájával s a humanisták rózsaszínű tenyerével.
Kassák Lajos kalandos és hosszú élete során sok mindent kipróbált. Egyszerre volt költő, író, szerkesztő és festő. Bármibe fogott, mindent nagy lelkesedéssel csinált. Autodidakta művész volt, vagyis nem iskolában vagy egyetemen, hanem egyedül tanult festeni, verset írni. Szegény családból származott, a ma Szlovákiához tartozó Érsekújváron született. Szülei taníttatni szerették volna, de Kassák tizenkét évesen abbahagyta a gimnáziumot, és lakatosinas lett, aztán vasmunkásként Budapestre költözött. Sokat olvasott, és maga is megpróbálkozott a versírással. Fotók. 1909-ben elindult – gyalog – Párizsba. Mint a mesében, addig ment, amíg a lába bírta Ausztrián, Németországon, Belgiumon és Franciaországon át. Életének egyik legnagyobb élménye volt ez az út, az Egy ember élete című önéletrajzi könyvében is ír róla. Párizsból hamar haza kellett térnie, de egy év alatt magába szívta a francia főváros pezsgő kultúráját, művészekkel találkozott és megismerte a legfrissebb művészeti irányzatokat. Akkoriban bontakozott ki az avantgárd művészet Európában – erről már többször olvashattál képnézegetéseink közben.
1956-tól visszatért a kulturális életbe. A 20-as évek avantgárd mozgalmainak nemzetközi "reinkarnációja" munkásságát is felfedezte; világszerte sorra nyíltak kiállításai. Korai absztrakt művei iránt főleg a Vasarelyvel együttműködő Denise René és a kölni Galerie Gmurzynska érdeklődött. Az 1966-1967-es párizsi nagy dadaizmus kiállításon 15 művével vett részt. Késői művei líraibb hangvételű absztrakciók; nagy távlatú, mégis személyes vallomások. 1967-ben, halála előtt, a Fényes Adolf Teremben megrendezte első gyűjteményes kiállítását, amely az ún. tűrt kategóriába került, a költségeket így fizetnie kellett volna, de ezt végül elengedték. Kassak lajos kepek magyar. A hagyatékából 1976-ban létrehozott Emlékmúzeum állandó kiállításon mutatja be munkáit.
Könyve születésnapjára, 1998. február 28-ra jelent meg. Szarka Klára Budapest, 1997. november 30.
Arthur Golden Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani, mely tele van harccal a férfiak meghódításáért, a gondoskodás megszerzéséért. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésaházba. A hű önéletrajzi… A könyv ára és megrendelése itt! Egy gésa emlékiratai – Arthur Golden - Regény - Mai-Könyv.hu - Online könyváruház. További irodalmi könyvek itt! Post Views: 429 Bejegyzés navigáció
Egy gésa emlé - Google Drive
A film után is érdemes elolvasni, mert sokkal teljesebb képet kapunk és nem kell attól félni, hogy a filmben és a könyvben nem ugyanúgy folynak a cselekmények. Ilyen formán a film gyönyörű látványvilágát teljesen bele tudjuk építeni a könyv olvasása közbeni képzeletbeli világunkba". "Egyik kedvenc könyvem. Először filmben láttam, ami nagyon megtetszett, majd később könyvben is szerencsém volt hozzá. Gyönyörű történet, engem megríkatott a könyv. Mindenkinek ajánlom. Nem merem megkockáztatni, de talán ez a legjobb könyv, amit életemben eddig olvastam". "Szerintem is remek könyv. Megválogatom mit olvasok el, nem sok van, ami igazán tetszik, de ez köztük van. A film nem adja át teljesen a könyvben leírtakat és sokban különbözik is. Szeretném ajánlani mindenki figyelmébe"! "Csodálatos történet, tele érzelmekkel! Egy gésa emlékiratai könyv. Mindenkinek ajánlom! Férfiaknak is"! "Nagyon jó könyv! Nekem különösen, mert ez a könyv szerettette meg velem az olvasást... " A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI.