8. Poreč A város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, ezt bizonyítják a Pical nevű helyen előkerült újkőkori cserépmaradványok. A bronzkorban kezdődött el az öböl körüli dombok betelepülése és a rajtuk levő korai várak építése. Görög történetírók feljegyzései szerint az i. 6. századra tehető a város helyén állt első állandó halászfalu létrejötte. A városmag máig megőrizte az ősi római városszerkezetet. Horvátország eldugott öblei nyomában | ENC-kölcsönző. A főbb utcák is az eredeti, a római mérnökök által kimért négyzethálós formában futnak, közülük a Cardo és a Decumanus utca neve máig fennmaradt. 9. Brioni Nemzeti Park A Pólától nyugatra található, 14 szigetből álló Brijuni-szigetcsoport alkotja a Brioni (Brijuni) Nemzeti Parkot. A természeti, történelmi és kulturális örökség sajátos együttesét magába foglaló szigetcsoportot a szárazföldtől a keskeny Fažanai-csatorna választja el. A 19. századra utolsó évtizedében egy osztrák gyáros, Paul Kupelweiser vásárolta meg a szigeteket egy olasz iparostól. Ő hívta ide Robert Kochot, a későbbi Nobel-díjast a maláriaszúnyogok kiirtása végett.
A Cres-sziget kissé kieső keleti felén fekszik Orlec falucska mellett Mali Bok strandja, mely ugyan hirtelen mélyül, mégis paradicsomi látványt nyújt. Mljet-sziget ékköve a homokos Sutmiholjska. Egyetlen keskeny út vezet a partra Babino Poljétól. Mljet sziget másik csiszolatlan gyémántja a Saplunara, melynek vize zafírként ragyog, sőt, tisztaságával a Kék zászlót is kiérdemelte a strand. A legenda szerint a zöld, árnyas lombok alatt pihent meg Odusszeusz is. A Ciovo szigeten, Slatine mellett található a Gospe od Prizidnice kolostor. Kiépített lépcsős úton közelíthetjük meg a kis templomot és innen tudunk lejutni a sziklás partra egy rejtett ösvényen. A zavartalan nyugalomra vágyók bakancslistás helye ez. Találd meg magadnak a tökéletes helyet, élvezd a naplementét, az életet. Legyenek felejthetetlen emlékeid! ;)
A Miasszonyunk templom az 1770-es években épült. Belül gazdagon díszített, különlegessége a fából készült oltára. A települést egykor birtokló Erdődy-család kastélyában működik a Moslavinai Múzeum, mely a város környéki régió jellegzetességeit mutatja be. Kelet-Horvátország természeti látnivalói miatt érdemes arra, hogy felkeressük. A Dunáig terjedő vidéket végtelen legelők és termőföldek tarkítják, néhol még érintetlen területek, csendes folyóvölgyek kedveznek a hátizsákos turistáknak. Csatlakozz a csoportunkhoz!
Amikor a császári hatalom vereségével lezárult az invesztitúra-harc, a nagypolitika súlypontja Franciaországba került át, s ettől kezdve az európai helyzetet az angol-francia viszony határozta meg. 1. A 100 éves háború (1337-1453) Közvetlen oka az volt, hogy III. Edward angol király (1372-77), aki Szép Fülöp unokája volt, bejelentette igényét a francia koronára. A franciák azonban Valois VI. Fülöpöt koronázták meg (1328-1350). A háború kirobbanásának azonban ennél mélyebb gyökerei voltak. Italeri: Csatakészlet - 100 éves háború kastéllyal makett, 1:72 - JátékNet.hu. Az egyik fő probléma a francia királyoknak az a törekvése volt, hogy az ország területének minél nagyobb része fölé kiterjesszék főségüket. Ez az angol királyokat Aquitánia hercegeként érintette. A terület felett egyre nagyobb fennhatóságot igénylő francia királlyal szemben újra meg újra fegyveresen kellett fellépniük jogaik védelmében. (III. Merész Fülöp és IV. Szép Fülöp alatt a francia királyság terjeszkedési igénye már túllépte a szűken vett francia határokat, a francia uralkodók Nagy Károly örököseinek tekintették magukat.
1429-ben Joan of Arc belépett Orleansba, miután támogatást kapott VII. Carlos delfinnől, és így a reimsi székesegyházban francia királlyá kenték (nem engedelmeskedve a troyesi szerződésnek). Röviddel ezután Joan of Arcot ugyanazok a francia emberek tartóztatják le és bíróság elé, akik 1431-ben halálra ítélték. Ezek után újabb összecsapásokat és csatákat találunk, amelyekben Franciaország a konfliktus végéig teret hódított Angliából. A TANÁR ebben a másik órájában felfedezzük a Joan of Arc rövid életrajza. Térkép: Közösségi blog az ESO 1. 100 Éves Háború - Éves Tervező Naptár. és 2. hallgatóinak A 100 éves háború okai. Ezen a ponton belül nagyon fontos elemek sorozatáról kell beszélnünk, hogy megértsük százéves háború okai. Először is tudnunk kell, hogy a ellenségeskedés Anglia és Franciaország között A középkor néven ismert teljes időszak óta hatályban volt. Ezen belül meglátjuk, hogy Flandria, a francia királyság vazallus megyéje mindig is vágyott függetlenségére, és a Angolul, mert az utóbbiaknak kereskedelmi érdeke volt, hogy híres kárpitjaik gyártása céljából gyapjúikat ebbe a régióba importálják.
Ekkor még mindig nem lehetett tudni, ki nyerheti meg a háborút, csak az volt biztos, hogy a győztes mindent visz majd. Kiszállni, békét kötni nem lehetett, mert akkor mire lett volna a sok áldozat. 1918-ban a trianoni békeszerződés hozta el a teljes kiábrándulást. A liverpooli kikötő támadására indult, kilőtt Zeppelin 1916-ban /Fotó: Northfoto Bihari szerint nemcsak büntetésnek szánták a magyar területek elcsatolását, hanem az Antant-hatalmak oldalán harcoló szomszédaink jutalmazásának is. 8. dolgozat 9a: Invesztitúra, keresztesek, rendiség, 100 éves háború | tortenelemcikkek.hu. A világháború idején négy évig minden a halálról szólt a frontokon. Kiemelkedik Verdun ostroma, ami vérszivattyúként vonult be a történelembe: a csaknem egy éven át tartó állóháborúban 750 ezer katona halt meg. A Somme folyónál zajlott mészárlásban kétszer ennyien, 1, 5 millióan estek el négy és fél hónap alatt. Brit katona segít egy sérült német hadifogolynak a belgiumi Messines-ben 1916-ban /Fotó: Northfoto Ez a csata is lövészárkokban folyt, mint ahogy a háború jó része. A szemben álló csapatok embermagasságú, földbe vájt árkokból lőttek egymásra.
Ekkor lépett a történelem színpadára egy parasztlány, Jeanne d'Arc, aki felmentő seregének élén 1429 májusában nem mindennapi haditettet vitt végbe az ostromzár megtörésével. Ezután következett az első jelentősnek mondható szárazföldi francia siker Patay mellett. Miután a trónörököst VII. Károly néven francia királlyá koronázták, az angolok még sikerrel visszaverték a Párizs ellen vonult ellenséges csapatokat, de ezután már nem sok babér termett számukra. VII. Károly kihasználta, hogy a burgundiak elpártoltak az angoloktól, és különbékében állapodott meg velük. Ezt követően a Normandia (Formigny, 1450), majd Guyenne (Castillon, 1453) birtoklásáért vívott csatái egyaránt győzelmet hoztak számára, a belharcok (rózsák háborúja) által meggyengített Anglia már csak Calaist birtokolta a kontinensen. A háború kezdetén a tengeri uralomért zajlott egy döntő ütközet. 1340 nyarán Sluys mellett a francia hajóhad gyakorlatilag megsemmisült, a veszteségek élőerőben is hatalmasra rúgtak. A tengeri győzelmet az angolok kezdetben nem tudták a szárazföldön is kihasználni, Tournai ostroma sikertelennek bizonyult.
A Száz éves háború kezdeményezés fő célkitűzése, hogy lebontsa a negatív sztereotípiákat, amelyek az idők során a köztudatban elterjedtek mind a románok, mind pedig a magyarok körében a másik nemzetet illetően. A román-magyar kapcsolatokra jellemző kölcsönös bizalmatlanság helyett az egymás megértését, valamint mindkét fél etnikai és kulturális örökségének megismerését szorgalmazza a projekt. Az fotók és elemzések segítségével világít rá azokra a folyamatokra, amelyekből az elmúlt száz év során létrejött a mai Románia, és amelyhez a maguk sajátos módján hozzájárultak a román és a magyar nemzet képviselői is.
Gergely 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat. IV. Henrik válaszul kimondta a pápa lemondatását, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz. A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével elhárította a vészt. A következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad. A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.