A legfiatalabbak a Boglári Általános Iskolába járnak, míg az idősebbek a helyi Mathiász János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola, illetve a fonyódi Mátyás Király Gimnázium tanulói. A Nemzeti Kézilabda Akadémia alapelve, hogy nemcsak sportolókat, de teljes embereket kíván nevelni. Ennek megfelelően a gyerekek sportszakmai munkája mellett tanulmányaikra is nagy figyelmet fordít. Az iskolai tanárok, a kollégiumi nevelők és az edzők is nyomon követik, és ha kell, segítik a fiatalok tanulmányait. 2016-ban nyolc diákunk érettségizett, 2017-ben több mint 30-an, míg 2018-ban 24-en tettek érettségi vizsgát, őket külön foglalkozások keretében készítették fel a nevelőtanárok, pedagógusok. Neka balatonboglár felvételi feladatsorok. – A Nemzetközi Kézilabda-szövetség a TE-vel együttműködésben képzési központnak jelölte ki a NEKA-t. Ez mit jelent? – Hatalmas sportdiplomáciai siker, hiszen az IHF a világon csupán öt ilyen központot álmodott meg. A magyar szaktudás és tudományos háttér bekerül a nemzetközi fősodorba. Ma még nem is látjuk pontosan, csak sejtjük, hogy ez milyen fantasztikus lehetőség a magyar kézilabdázásnak.
FELHÍVÁS A Nemzeti Kézilabda Akadémia kiválasztó napot hirdet a 2004-2005-2006-os születésű LEÁNY KÉZILABDÁZÓKNAK. EGYüTTMűKöDő ISKOLáK A Nemzeti Kézilabda Akadémia 2013-ban nyitotta meg kapuit, és az évek során egyre több növendék csatlakozott az intézményhez, a 2015-16-os tanévet pedig már mintegy 140 diák kezdte meg. A sportolók jellemzően 14-16 éves korukban kerülnek hozzánk, és három tanintézményben végzik tanulmányaikat. A legfiatalabbak a Boglári Általános Iskolába járnak, míg az idősebbek a helyi Mathiász János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola, illetve a fonyódi Mátyás Király Gimnázium tanulói. A Nemzeti Kézilabda Akadémia alapelve, hogy nemcsak sportolókat, de teljes embereket kíván nevelni. Ennek megfelelően a gyerekek sportszakmai munkája mellett tanulmányaikra is nagy figyelmet fordít. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - NEKA. Az iskolai tanárok, a kollégiumi nevelők és az edzők is nyomon követik, és ha kell, segítik a fiatalok tanulmányait. 2016-ban nyolc diákunk érettségizett, 2017-ben több mint 30-an, míg 2018-ban 24-en tettek érettségi vizsgát, őket külön foglalkozások keretében készítették fel a nevelőtanárok, pedagógusok.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 17. számában jelent meg, 2018. szeptember 7-én. A balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) az alapításától számított ötödik évében már számos sikert ért el az utánpótlás nevelésben. 2018 nyarán a serdülők U16-os Eb-t, a juniorválogatott U20-as világbajnok lett, míg a magyar ifjúsági csapat ezüstérmet szerzett az U18-as világbajnokságon. A NEKA ügyvezetőjét, Mocsai Tamást a kérdezte a sikerekről. A női kézilabda-bajnokság rajtján a sportág magyarországi történetében először állt fel úgy egy klub, hogy a pályára lépett 14 játékos között csupán egyetlen született magyar volt. A hazai utánpótlás elleni gyalázatot a Siófok követte el. A balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) más utat jár, az alapításától számított ötödik évében, vagyis idén nyáron már átütő sikereket ért el utánpótlásvonalon. NEKA - Kiválasztó, jelentkezés. A női/leány korosztályos válogatottak letarolták a világot, a mérleg egészen elementáris: 2018 nyarán a serdülőegyüttes megnyerte az U16-os Eb-t, a juniorválogatott U20-as világbajnok lett, míg a magyar ifjúsági csapat ezüstérmet szerzett az U18-as világbajnokságon.
Két évfolyam végzett eddig nálunk, és 26 játékost adtunk az NB I-be. Szerintem nem rossz arány. De nem lehet mindenkiből élsportoló, ezért "a teljes ember nevelésének ideája" is beépült a programunkba. A tanulás, az oktatás mindennap jelen van Bogláron, és kiemelten foglalkozunk a személyiségfejlesztéssel. Nemcsak képezzük, neveljük is a ránk bízott gyerekeket, ami legalább olyan hangsúlyos, mint a kézilabda. – Külföldön profiskodott, játszott a magyar élklubban, szóval van rálátása: mi a leghangsúlyosabb különbség a NEKA és egy városi kézilabdaklub között? – A mi lehetőségeink teljesen mások, hiszen itt laknak a gyerekek. Ezért egyéni fejlesztési terv készül mindegyikükre vonatkozóan, amely az oktatástól kiterjed a kézilabda összes csatolt részére és a személyiségre is. Arra, hogy miként lehet helytállni téthelyzetben, hiszen az élsport erről szól. Neka balatonboglár felvételi 2021. – Kimutatásuk szerint a NEKA diákjainak 45 százaléka korosztályos válogatott. A balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) az alapításától számított ötödik évében már számos sikert ért el az utánpótlás nevelésben.
→ Szűcs Lajos (Lombard Pápa) a bajnoki idény legjobbja — A mezőnyjátékosok között Böde Dániel (Paks) a rangelső Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
Kiejtett labda, hálóba guruló hazaadás, vagy felesleges, könnyelmű cselezés. Kapusok (és szurkolók…) rémálma, melyet legalább annyiszor visszanézünk, mint egy-egy parádés teljesítmény utáni gólt. Összeállításunkban olyan találatokat szedtünk csokorba, melyek óriási kapushiba követezményei, és nagyon rosszkor születtek a csapat és a kapuvédő szempontjából is. Szűcs Lajost sokszor ünnepelték hősként a Ferencváros szurkolói, ráadásul tiszteletre méltó rekord is fűződik a nevéhez: a 2003–2004-es idényben 767 percen át nem kapott gólt. A videómegosztók mégis inkább a hibáit őrzik, mint a bravúrjait. Az újpesti szurkolók jókora kárörömmel egy 2004-es soproni gólt tettek fel, melyet Somorjai Tamás lőtt mintegy 40 méterről a kapujába visszafutó Szűcs Lajosnak. Ennél is emlékezetesebb a Debrecen elleni Magyar Kupa-döntő 2003-ból, amikor Dragan Vukmir hazaadását kezelte le rosszul a kapus. SZŰCS LAJOS HIBÁJA A 2003-AS KUPADÖNTŐN Tököli Attila azon a finálén tett róla, hogy ne legyen végzetes a balszerencsés öngól, kétszer is eredményes volt, és megfordította a Fradi javára az eredményt.
Szűcs judith A day A child A sportvilág lassan éledezik a koronavírus-járvány miatti kényszerszünetet követően, de mivel archív visszatekintéseink népszerűek voltak olvasóink körében, folytatjuk a videós múltidéző sorozatunkat. Ezúttal a 2000-es évek elejéről idézünk fel két gólt is. A Ferencváros labdarúgócsapata ritkán látható potya góllal verte meg szombaton a Kisvárdát, Mihai Minca kapus beütötte a kapuba Sigér Dávid beadását. A 2000-es évek elején az FTC is kapott emlékezetes potya gólokat. 2005 áprilisában a Matáv FC Sopron–Ferencváros (3–0) meccsen a volt ferencvárosi Somorjai Tamás 45 méterről emelt Szűcs Lajos kapujába, aki csak beütni tudta a labdát a kapuba. A gól után azt mutatta, napba nézett. 2003-ban, a DVSC–FTC (1–2) Magyar Kupa-döntőn is sütött a nap, de akkor sapkában volt Szűcs, így ez nem jelentett problémát, ám Dragan Vukmir haza passzolt labdáját nem tudta elrúgni. A DVSC hiába szerezte meg a vezetést, a Ferencváros Tököli Attila duplájával fordított, és megnyerte a Magyar Kupát.
"Csupán a második félidőre érkeztem meg, és ha nagyon őszinte akarok lenni, roppant egyoldalú mérkőzést láttam – mondta az Újpest, a Ferencváros, a Lombard Pápa és a Dunaújváros korábbi kapusa, a német Kaiserslauternnel 1998-ban a Bundesligában bajnoki címet szerző, a 45. születésnapját augusztus 8-án ünneplő Szűcs I Lajos, az NB II-es Aquital FC-Csákvár jelenlegi kapusedzője. Nem sokkal később szintén remekelt: a 2002-es naptári évben 0, 69-es gólátlagot produkált, 33 bajnokin mindössze 22 gólt kapott. Lisztes Krisztián ekkor beszélt arról, hogy Lajos jobb jó néhány Bundesliga-kapusnál is. Szűcs 2004 áprilisában beírta magát a statisztikusok könyveibe is: az MTK–Ferencváros találkozó 34. percében magyar rekorder lett, megdöntötte Bodnár László 18 éves góltalansági csúcsát. A sorozat 768 percnél szakadt meg, és ezzel világhírű kapuslegendákat előzött meg. Életem legnehezebb döntése volt elhagyni a Fradit. Kényszerből meg kellett tennem. Akkor váltam el, nagyon rossz anyagi helyzetben voltam, a Ferencváros vezetői csak hitegettek.