Követelmények nélkül A folyóirat később különböző véleményeket is közölt: a megkérdezett szakemberek fele elfogadhatatlannak tartotta, hogy a dokumentumból kimaradtak a követelmények. "Túlzott szabadságot enged az iskoláknak, veszélyezteti annak lehetőségét, hogy az azonos életkorban lévők közel azonos követelmények és a hozzárendelt tartalmak szerint sajátítsák el a műveltségtartalmakat" – állapította meg például a Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársa. A Nemzeti Tankönyvkiadó képviselője azt írta: "a pedagógusoknak, tankönyvíróknak tudniuk kell, milyen követelményekhez igazítsák munkájukat. Ennek hiányában a tankönyvek tartalma, illetve a tanórák felépítése, tananyaga nagyon esetleges. Előfordulhat, hogy lényeges dolgok maradnak ki, lényegtelenek túlsúlyba kerülnek. A követelményrendszer elhagyása teljes anarchiához vezethet, ugyanis minden tanár, minden iskola, minden tankönyvíró más és más követelményeket állít majd. Vannak olyan minimális követelmények, amelyeket minden diáknak teljesítenie kell, ezeket központilag meg kell adni! "
Részletesebben:
– Az informatika még markánsabban tükrözi azt a változási igényt, ami az új NAT-ot életre hívta. A tantárgy digitális ismereteket, eszközhasználatot is takar, majd nyolcadik osztály környékén már megjelenik a programozás, a robotika – tudatta Szabó Gyula. Hozzátette: Ma már a közoktatásba belépő gyerekek élő digitális tudással rendelkeznek. – Szülőknek és pedagógusoknak egyaránt alkalmazkodni kell hozzájuk, ennek megfelelően alakítjuk át a közoktatási rendszerünket, így a NAT-ot is. Véleményem szerint nincs messze az az idő sem, amikor a hagyományos nyomtatott tankönyvek nagy részét felváltja a digitális tankönyvek új generációja. A digitális technika folyamatosan fejlődik. Gondoljunk csak a robotokra, számítógépekre, tabletekre, okostelefonokra, 4D-s VR technikával ellátott szettekre, 3D-s nyomtatókra! Olyan új informatikai generációs eszközök jelentek meg, melyek használatát meg kell ismerni a pedagógusoknak és a szülőknek is, hiszen a diákok ezeket már magabiztosan kezelik– véli Szabó Gyula.
Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására, és tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak kialakítására. " Bővebben: Példaként említhetjük, hogy a múlt században a repülés és az űrrepülés fejlődése az élettani kutatásokon belül új diszciplína kialakulásához vezetett. Új tudományág, az űrélettan jött létre, amely többek között a gravitációs élettan területén is olyan - merőben új - ismeretekhez juttatta az emberiséget, amelyek a sportorvostan területén is jól alkalmazhatók. Kiderült, hogy a túlságosan nagy gravitációs hatások, vagy éppen ellenkezőleg a gravitáció hiánya, a súlytalanságban súlyos csont- és izomrendszeri elváltozásokat hoz lére. A csontszerkezet átépül, az izomszövetekben pedig az úgynevezett antigravitációs izomcsoportokban sorvadás jön létre. A kórélettani folyamatok feltárása révén a repülő- és űrorvostan ezáltal nagyban hozzájárult az iskolai testnevelésben és a versenysportban is egyaránt fontos csont- és izomszöveti terhelhetőség törvényszerűségeinek megismeréséhez.
Az itt leírt számok beszédesek, a társadalmi igényekkel szemben az éppen aktuális oktatási kormányzat hozzáállását mutatják. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 NAT 1996 0, 7 0, 7 1, 4 1, 4 1, 5 1, 5 Kerettanterv 2001 0, 5 1 1 2 NAT 2004 0, 7 0, 7 0, 8 0, 8 1, 5 1, 5 2, 5 2, 5 2, 5 2, 5 1, 5 1, 5 Kerettanterv 2008 0, 5 0, 5 0, 5 1 1 1 1, 5 1 1, 5 1, 5 NAT 2012 0, 7 0, 7 0, 8 0, 8 1, 5 1, 5 2 2 2 2 1 1 Kerettanterv 2012 1 1 1 1 1 A kerettantervekkel kapcsolatban sokszor elhangzik az, hogy az informatika NAT-ban szereplő ismeretanyagának egy részét más tantárgyakban kell megtanítani. Ezzel kapcsolatban érdemes egy kis történeti áttekintést végezni. [KT] Az informatikaoktatás a nagyvilágban háromféle stratégia mentén indult: önálló informatika tantárgy más tantárgyakba integrált informatika egyetlen más tantárgyba integrált informatika Az önálló informatika tantárgy indításának feltétele a tárgyi (számítógép) és szellemi (tanár, tananyag) feltételek megléte. Emiatt nagyon kevés ország választotta ezt az utat és a többségnél kudarcot vallott.
↑ Apácashow 2. - Újra virul a fityula (1. magyar változat) (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. Apáca show szereplők Szegeden! - EztOlvasd.hu. ) ↑ Sister Act 2: Back in the Habit (angol nyelven). Bevétel 57, 3 millió amerikai dollár (USA) [2] Kronológia Előző Apáca show (1992) További információk IMDb Az Apáca show 2. – Újra virul a fityula (eredeti címén: Sister Act 2: Back in the Habit) 1993 -ban bemutatott amerikai zenés vígjáték, Bill Duke rendezésében. Az 1992 -es előző részhez hasonlóan Whoopi Goldberg a főszereplő, mellette az első filmből visszatérő szerepben tűnik fel Maggie Smith, Kathy Najimy, Wendy Makkena és Mary Wickes. Új szereplőként látható a filmben többek között James Coburn, Sheryl Lee Ralph, Lauryn Hill és (kezdő színésznőként) Jennifer Love Hewitt. A film negatív kritikákat kapott, de anyagi szempontból sikeresnek mondható (bár elődje bevételeit nem tudta megismételni). Goldberg alakításával MTV Movie Awards -jelölést szerzett legjobb komikus színész kategóriában és a Nickelodeon Kids' Choice Awards egyik díját ("kedvenc filmszínésznő") is megnyerte.
Értékelés: 224 szavazatból A bővérű Deloris Van Cartier igazán nem az a fajta nő, aki gyámolitásra szorul. Egy másodosztályú kaszinó másodosztályú énekesnőjeként ismer már minden eszközt, amivel leszerelheti a tolakodó férfinépet. Egy nap azonban véletlenül tanúja lesz egy gyilkosságnak, és menekülnie kell, mivel a gyilkos véletlenül éppen a barátja. Nincs más választása, az FBI segitségét kell kérnie. A fiúk nem is késlekednek, eldugják az énekesnőt oda, ahol aztán tényleg senki sem keresné: egy apácazárdába. Apca show szereplők. Stáblista: Szereplők Deloris Van Cartier/Mary Clarence nővér Díjak és jelölések Golden Globe-díj 1993 Legjobb film - zenés film és vígjáték kategória jelölés Legjobb színésznő - zenés film és vígjáték kategória jelölés: Whoopi Goldberg
Állítása szerint egy filmes vezető érdeklődést mutatott a megfilmesítésre, amikor átadta neki három oldalas szinopszisát. [15] 2012 januárjában Blakely ejtette az eredeti vádat, hogy 2012 augusztusában egy keményebb pert indítson, melyben 1 milliárd dollárt követelt a Disney-től. [16] [17] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Sister Act című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] ↑ a b Sister Act (1992). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2013. január 18. ) ↑ Cotto, Joseph. " Sister Act: a Review ", Yahoo! Voices, 2011. március 27.. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. ) ↑ Bravo Top 100 Funniest Films. Apáca show szereplők Szegeden!. IMDb. ) ↑ Sister Act tickets at London Palladium. ) ↑ Sister Act. ) ↑ a b c Paul Rudnick: Fun With Nuns. The New Yorker, (2009. júl.
[1] A film bemutatásának évében Whoopi Goldberg és a filmben szereplő apácák Bill Clinton egy demokrata adománygyűjtő rendezvényén is énekeltek. [12] Támadások [ szerkesztés] 1993. június 10-én Donna Douglas színésznő és társa, Curt Wilson az Associated Artists Entertainment, INC-nél 200 millió dolláros pert indított a Disney, Whoopi Goldberg, Bette Midler és a gyártó cégek ellen, mondván, hogy a film ötlete a vádlók A Nun in the Closet című könyvéből származik. Azt állították, 1985-ben már elkészítettek egy forgatókönyvet a könyvből. A perirat szerint több mint száz hasonlóság volt a film a páros forgatókönyve között, illetve hogy a forgatókönyvet 1987 és 1988 között háromszor is átadták a Disneynek, Goldbernek és Midlernek. [13] Végül a bíróság a Disney és a többi vádlott mellett döntött. [14] 2011 novemberében egy Deloris Blakely nevű apáca indított pert a Disney és a Sony Pictures ellen azzal az indokkal, hogy a film alapja az ő 1987-ben írt The Harlem Street Nun című önéletrajza volt.