Ezen meglátásaimat az (CIPD, 2020) angol felmérés és az általa készített tanulmány és elemzés is alátámassza. Laczkó Erika üzletviteli tanácsadó, tréner, munkahelyi mentálhigiénés szakember Hivatkozások CIPD, 2020.. [Online] Available at: [Hozzáférés dátuma: 03 03 2021]. CIPD, 2020.. Munkavédelmi oktatás. Juhász, Á., 2002. Munkahelyi stressz és munkahelyi egészségfejlesztés. Budapest: Oktatási segédanyag. Laczkó, E., 2021. A mentális egészségfejlesztés helye és formái a munkahelyi jólléti (well-being) programban, kiemelt fókusszal a középvezetőkre. Budapest: BGE.
Ilyen például a fizikai egészség és biztonság, fizikai aktivitás és egészséges életmód támogatása (pl. munkahelyi masszázs, joga, gyümölcsnapok, sportlehetőségek), az ergonomikus munkahelyek kialakítása, a társadalmi, kulturális felelősségvállalás, a teljesítménymenedzsment, teljesítmény növekedést támogató készségfejlesztések és vezetőfejlesztések, valamint a méltányos javadalmazás és pénzügyi segítő programok is. A további fejlesztésre a következő területeken látok lehetőséget az ilyen típusú vállalatoknál: mentális egészségfejlesztés, munka-magánélet egyensúlyát támogató munkaszervezés, érzelmi intelligenciát fejlesztő vezetői tréningek, melyek segítenek a dolgozókkal való hatékonyabb és empatikusabb kommunikációban. Sok cégnél folyamatos a csapatépítés a nagy fluktuáció miatt, viszont ezek is fejleszthetőek és olyan készségekre lehetne még nagyobb hangsúlyt helyezni, mint a kreativitás fejlesztés, a megnövekedett munkahelyi stressz miatti reziliencia fejlesztés és az ennek alapját k épező önismereti csapatépítők, valamint a pénzügyi tudatosság fejlesztése.
Miért is fontos, hogy még többet foglalkozzunk a munkahelyi jólléti (well-being) programokkal a vállalatoknál? Mert az egészséges és elégedett munkavállaló, hatékony, produktív, kreatív és motivált a munkájában, könnyebben megküzd a kihívásokkal (pl. a munkahelyi stresszel) és hosszabb távon lehet rá számítani a munkahelyen, mely számára is biztonságot és magasabb önbecsülést jelent. Vállalati szinten, ha egészségesebbek a dolgozók, csökkennek az egészségügyi kiadások, alacsonyabb lesz a fluktuáció, a termelékenység növekszik, illetve a vállalat megítélése és a vállalaton belüli légkör is javul. (Juhász, 2002) Egy 2020-as angol tanulmány (CIPD, 2020) szerint, melyben több mint 1000 munkavállalót kérdeztek meg a következők derültek ki: Átlag 6 napot vannak betegszabadságon a munkavállalók, de a megkérdezettek 89% betegen is dolgozik, illetve 73% szabadnapjaikon is hazaviszi a munkát. A hosszabb betegszabadságra szorultak 59% jelölte meg a mentális problémá t ennek okaként. Ezzel szoros összefüggésbe hozható, hogy a megkérdezettek jelezték, hogy megnőtt a munkahelyi stressz előző évhez képest, 60% volt az, aki a megnövekedett munkaterhelés re hivatkozott, 41% pedig a menedzsment nem megfelelő stílus ának tulajdonította a stressz forrását.
Külön érdekesség, hogy ezen hússzelet teszi ki a méltán híres T-Bone, és Porterhouse bizonyos részét is. STEAK A négy legjobb steak, amit érdemes kipróbálni Kezdjük a definícióval. Steak gyakorlatilag minden "gyorsan elkészíthető" húsféléből készülhet — vagyis olyan kötőszövetben szegény húsokból, melyek elkészítéséhez nem szükséges olyan hosszú idő, mint a "lassan elkészíthető" húsok esetében. A steak és rostélyos közötti elsődleges különbség a méretük. Filet mignon jelentése 3 osztály felmérő. Bármelyik jó rostélyos kisebb steakekre szeletelhető (sajnos azonban több darab steakből egy nagy rostélyost csak vagy transzglutamináz, vagy legalább egy megbízható időgép segítségével lehet összerakni). Bár az olcsóbb marhahúsrészek, mint például a keresztfartő, hasaalja eleje (skirt) és hátulja (flank), továbbá a séfek által előszeretettel használt hanger (onglet, vagyis rekeszizom) és flatiron (nyak része) egyre kedveltebbé és beszerezhetővé válnak, a steakekre specializálódott éttermek királyai azok a darabok, melyek a hát mélyizmaiból (Longissimus dorsi) és a csípő izmaiból (Psoas major) származnak.
Protip: ha egy 450 grammos T-bone-t ráhelyezünk egy 680 grammos porterhouse-ra, megkapjuk a Ron Swanson egyik kedvenc ételét, a Turf'n'turföt. Onnantól kezdve viszonylag kevés dolgot kell tennünk ahhoz, hogy szabad amerikainak érezzük magunkat. (A steakmodellekért és a szakmai segítségért köszönet a KNRDY étteremnek! )
Jóval karakteresebb íze van, mint a bélszínnek. Bélszín, Ribeye, entrecote, T-bone, USDA Prime - amióta lehet itthon rendes marhahúst is kapni, nem csak öreg és szomorúságban elpusztult, kizsigerelt tejmarhákat, egyre gyakrabban futhatunk össze ezekkel a kifejezésekkel. De melyik mit jelent, és hogy néz ki a hús? FILET MIGNON - ANGOL-MAGYAR SZÓTÁR. És melyik mire jó? Ahol a marhahúsnak és különösen a steakfogyasztásnak komoly kultúrája alakult ki, a fogyasztási lánc minden résztvevőjének érdeke, hogy egyszerű, érthető jelzések segítsék a vasárnapi ebédre szánt marhahús minősége iránti tájékozódást. Nem mindegy, hogy az a másfél kilós húsdarab, amiért éppen komolyabb összeget tervezek kifizetni, valóban nagyszerű, szaftos, omlós steakké változik a tűzhelyen, vagy rágós cipőtalppá. A marhahús minősítésének többféle elfogadott rendszere létezik, a legismertebb (és viszonylagos egyszerűsége miatt a világon mindenhol elfogadott) az USDA minősítés. Mit jelent a steaken az, hogy USDA? Az "USDA és utána valami" jelölés a steakeken az amerikai élelmiszerek egyik minőségbiztosítási rendszerének jele.