Közel negyedévnyi titkolózás után az Oktatási Hivatal kénytelen volt kiadni azoknak a szakértőknek a névsorát, akik részt vettek a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek kidolgozásában. A lista egyik meglepő szereplője Takaró Mihályné, aki férjéhez hasonlóan havi közel félmillió forintért segített a hazafiasítandó dokumentum összeállításában. Nemcsak a Horthyért és antiszemita írókért rajongó Takaró Mihály, hanem szintén irodalomtörténész felesége is tagja volt annak a 45 fős szakértői körnek, akik az Oktatási Hivatal megbízásából részt vettek a Nemzeti alaptantervhez készülő kerettantervek kidolgozásában – derül ki abból az Oktatási Hivatal (OH) által összeállított névsorból, amelyet a független Szél Bernadett közérdekű adatigénylésére volt kénytelen kiadni az intézmény. Takaró Mihályné Palágyi Márta a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium magyar-történelem és vallástanára, de szakértőként gyakori vendég férje M5-ön futó, Történelem és irodalom mindenkinek című műsorában is.
Az online beszélgetés moderátora megkérdezte Takaró úrtól, hogy a Fidesz mikor kezd majd vele a kulturális tér elfoglalásába, a vendég visszafogottan válaszolt: szerinte az "ország totális külső és belső támadásnak van kitéve". Ami a külső ellenséget illeti, erről nincsenek információink. Ilyen kérdésekben Pataky Attila, és a hozzá hasonló ufószakértők az illetékesek. A belső ellenség tekintetében azonban Takaró Mihálynak alighanem igaza van. Sőt, ha úgy tetszik, a CÖF vendége visszafogottan fogalmazott: ugyanis nemcsak megtámadta Magyarországot a belső ellenség, de már el is foglalta. Nem most tette mindezt, hanem jó tíz évvel ezelőtt. Gyorsan és könnyen foglalta el az országot a belső ellenség, alig volt ellenállás. Mára szinte minden az ő uralma alatt áll. Megszállta a középületeket, az országgyűlést, a minisztériumokat, a parlamentet, bekebelezte a rendőrséget, az ügyészséget, megfegyelmezte a kezdetben még renitens alkotmánybíróságot. Övé a törvény, akire rámutat, bűnös. Övé a kultúra, a tájékoztatás, a hatalom.
Takaró szerint a magyarság nem genetikai kérdés, hanem sorsvállalás és tudatos kultúravállalás, éppen ezért óriásinak tartja az óvónők és a pedagógusok felelősségét. Úgy gondolja: ha valakit magyar iskolába íratnak, akkor "minden körülmények között" magyar marad. Takaró ezután azt javasolta: "mindenki tegye fel magának a kérdést, ő mit tett a magyarság megmaradásáért, hány gyereket szült, kivándoroltak-e a gyerekei, mert ha igen, akkor valamit elrontott a kedves szülő". Takaró Mihály az előadása végén azt is leszögezte: kizárólag azt hajlandó tanítani, ami építi a diákjait, ami rombolja, azt nem. A rombolást pedig Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat című írásával illusztrálta, majd kijelentette, hogy mivel a három éve elhunyt Esterházyt kultúrarombolónak tartja, nincs rá szükség az iskolákban sem. Az irodalomtörténész neve felmerült a találgatásokban, amikor a menesztett Prőhle Gergely utódját keresték a Petőfi Irodalmi Múzeum élére, de állítólag nem ambícionálta a főigazgatói széket, ami végül Demeter Szilárdé lett.
Ugyanis, mint kiderült a jeles irodalomtörténészi szaktekintély csak azt hajlandó tanítani a diákjainak, ami szerinte építi őket, ami rombolja, azt nem. A rombolásra pedig mi más is lehetett volna a példa, mint Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat című, ironikus, a magyarság iránt sohasem kegyes történelem szemszögéből írott műve. Vagyis az abból kiragadott, kontextus nélküli részletek. Valószínűleg épp azok, amiken tizenöt éve még e sorok írója is háborgott volna, ha közben el nem végez egy magyar szakot - majd annál jóval többet is -, ahol legalább annyira elsajátította a szövegértés nemes tudományát, hogy rájöjjön: az bizony nem egy magyargyalázó, vagy -gyűlölő szöveg. Ehhez a felismeréshez pedig még csak a Magyar Írószövetség vezetőségi tagságáig sem kellett vinni. Esterházy műve ráadásul még annyira sem félreérthető vagy félremagyarázható, mint mondjuk Wass Albert Patkányok honfoglalása című írása, amelyben minden liberális vagy baloldali műelemzés szereti az antiszemitizmust láttatni, anélkül, hogy észrevenné: az író leginkább a románság Erdélybe való betelepülésének a magyarok számára káros hatásaira, illetve a magyar és a román lumpenproletárság züllöttségére és a szocialista tanok valóságidegen jellegére világít rá a tanmesében.
2020. jan 16. 9:13 Gesztesi Károly szoros barátságot ápolt a Hit Gyülekezetének vezető lelkészével / Fotó: TV2 Gesztesi Károly kollégái szeretettel nyilatkoznak a tragikus hirtelenséggel elhunyt előadóművészről, legközelebbi barátai azonban kevésszer szólaltak meg. A színész az elmúlt években mély barátságot kötött a Hit Gyülekezetének vezető lelkészével, Németh Sándorral, aki a Story Magazinnak beszélt a kapcsolatukról. Barátságuk igen szoros volt, még magánéletük legbensőbb titkait is megosztották egymással. Németh Sándor - Portré - Theater Online. A lelkész szerint Karcsinak sok cimborája volt, de mégis magányosnak érezte magát: " Ügyelt arra, hogya családján kívül senkit ne engedjen közel magához. Csak az édesanyját, a gyerekeit és a testvérét, Mártit. Minden vágya az volt, hogy – éveken át tartó alkoholfüggőségét leküzdve – olyan emberré váljon, akiről biztosan tudható, hogy jó irányba tart, és akit nem csak érdek nélkül szerethetnek, de büszkék is lehetnek rá. " Karcsi az édesanyján keresztül került a gyülekezetbe, akit Németh különösen erős asszonynak tart.
(Ez is érdekelheti: Gyűlnek a feljelentések fekete Dávid ellen) Fekete Dávid Németh Sándor lelkész Börtön
Kiemelt kép: Gesztesi Károly – Forrás: