Main Author: Pauler Gyula (1841-1903) Format: Book Language: Hungarian Published: [Budapest]: Áll. Könyvterjesztő Váll., 1985 Edition: 2., jav., hasonmás kiad. Series: Az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata, ISSN 0231-1518 Subjects: magyar történelem > 11-12. Pauler gyula a magyar nemzet története az árpádházi királyok alat peraga. sz. Related Items: Volume: 1. köt. : opac-EUL01-000044465 Volume: 2. köt: opac-EUL01-000044463 Tags: Add Tag Be the first to tag this record!
kerület - A Déli pu. közelében (Maros utca) A vásárlást követően e-mailben tájékoztatjuk a postázással és az esetleges személyes átvétellel kapcsolatban. Az eladóhoz intézett kérdések Még nem érkezett kérdés. Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb. TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Bővebb ismertető A magyar nemzet történetét akarom elmondani a XI-XIII. században, abban a korban, a melyben az Árpádházi királyok uralkodtak. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt I-II. | könyv | bookline. Tiz vagy tizenkét nemzedék magyar természetét, állapotát, változásait, viszontagságát: örömét és búját, barátját és ellenségét kellene megismertetnem. A mit írok vagy legalább írni akarnék, nem csupán politikai történet, de nem is az, mit műveltség-történetnek szoktak nevezni, hanem a nemzet életrajza, az említett háromszáz esztendő alatt. Szólok a királyokról, a nélkül, hogy a királyok történetét írnám, mert a nagyobbak, hatalmasabbak tényezők voltak a nemzeti élet folyásában, a gyengébbek pedig abban a homályos korban, mikor még alig ismerünk fel alakot az események zűrzavarában, legalább féligmeddig kidomborodnak, úgy hogy belőlük némi következtetést vonhatunk alattvalóikra, környezetükre. Beszélek sokféle kisebbnagyobb, néha nem is döntő harczról, háborúról, mert azt hiszem, hogy nemzetet ép úgy, vagy még jobban jellemez, mikép ontja vérét a csatatéren, mint ha tudjuk - bár annak is megvan a jelentősége - minő lábasből evet, vagy miféle gombbal kapcsolta össze ruháját.
73 XIX. III. Keresztes hadjárat. Halics elvész. Dalinácziát Lap. megtartja Magyarország. Imre és Endre. Külső viszonyok. III. Béla meghal. Imre király. Testvérháború. Incze pápa. A bogomilok. Szerb és bolgár ügyek. Keresztes had- járat. Külföldi viszonyok. Imre Endrét elfogja. Imre király halála. László király Endre herczeg elől menekül. Meghal 1 XX. Endre prédálása. Gertrud királyné és testvérei. Idegenek pártolása. Külső viszonyok. Halicsi dolog. Gertrud megöletése. Endre második fia, Kálmán, Halics királya lesz. Keresztes hadjárat............................................. 39 XXI. Zavar II. Endre távollétében. Hazajő Palaesztinából. II. Endre és a. pápa. Kálmánt elűzik Halicsból. A királyi birtok. fogy. Izmaeliták és zsidók. Béla trónörökös. Endre és a papság. Az aranybulla 69 XXII, Fejezet. Viszály II. Endre és Béla fia közt. Béla Drávántúl. Délszláv dolgok. Pauler gyula a magyar nemzet története az árpádházi királyok alat bantu. Erdély. Endre herczeg. Domokosiak és Ferencziek. Kún térítés. Szörény. Gertrud gyilkosainak meg- büntetése. Dénes nádor. Az »örökségek< visszavétele... 86 XXIII.
Tatár veszély. Cseh háború. A morvamezei csata 1260-ban. Kibékülés IL Otakárral... 206 XXVIII. Föléledő vallásos érzés. Isván ifj. király és IV. Béla. Mária kiralyné és Béla herczeg. Viszály, háború. István és IV. Béla közt. Bolgár 'háború. Uj viszály István és IV. Béla közt. István győz. Béke. István bolgár háborúja 1266....... 243 XXIX. Béla és István híveiket jutalmazzák. Az 1267-iki törvény. Szerb háború. István szövetsége Anjou Károlylyal. IV. Béla II. Otakárhoz közeledik. Ifjabb Béla herczeg. Ha- lála. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. 2. köt. Bp., 1899, Athenaeum. Kissé kopott félvászon kötésben, jó állapotban. | 285. Gyorsárverés | Darabanth | 2016. 11. 03. csütörtök 19:00 | axioart.com. Béla fájdalma. Halála. Hivei menekülnek. V. István király. Fegyverszünet, majd háború II. ótakárral. A mosonyi csata 1271. A pozsonyi béke... 265 XXX. A magyar főurak. A korona fogalma. Megyék és kü- lön kerületek alakulása. Joakhim bán elrabolja László trón- örököst. István halála. Udvari villongások. Háború. lt. Ota- kárral. Polgárháború. Habsburg Rudolf. Ingadozás II. Ota- kár és Rudolf közt. Új polgárháború. Joakhim győzelme 1276. 293 XXXI. >Szenti Margit. Otakár megtörése. Zavarok Erdély- ben és a Dráván túl.
Várnai Zseni: Csodálatos Miért keresnék távoli csodákat? hiszen, hogy élek, maga is csoda! Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem, csodálni ezt meg nem szűnök soha. Csoda, hogy látok, hallok és beszélek, csoda, hogy érzek és gondolkodom, képzeletemben képek szárnyasodnak s betűhálómmal őket elfogom. Hát nem csoda, hogy írok, egymagában? Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene? Mért éppen én s nem ő, vagy tán a másik e furcsa szellem titkos búhelye? Csodálhatnám a napot és a holdat s az Érthetetlen szót, hogy: Végtelen; de mért szállnék a messzi csillagokra, hiszen csoda az én kis életem. És új életek szakadtak belőlem, oly egyszerű és mégis oly csodás, ahogy a rügyből a levél kipattan, mégis mi hát egy új fogantatás? Mi az a furcsa láz: szeretni, vágyni, mi a remegés, mi a félelem? Varnai zseni csodák csodaja . S mily különös, úgy csüggni mindhalálig egy idegen, egy másik életen. A gyerekem az életemnek mása, ő én vagyok, de mégis Ő maga. Csodáltam őt, amikor járni kezdett, mikor kibuggyant legelső szava, s hogy egyre nőtt, akkor már félni kezdtem: lehetséges, hogy Ő még Én vagyok?
Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz. A tél nekik csak álom, semmi más, minden tavasz csodás megújhodás, a fajta él, s örökre megmarad, a föld őrzi az életmagvakat, s a nap kikelti, minden újra él: fű, fa, virág, bogár és falevél. Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok, innám a fényt, ameddig rámragyog, a nap felé fordítnám arcomat, s feledném minden búmat, harcomat, élném időmet, amíg élhetem, hiszen csupán egy perc az életem. Az, ami volt, már elmúlt, már nem él, hol volt, hol nem volt, elvitte a szél, s a holnapom? Azt meg kell érni még, csillag mécsem ki tudja meddig ég?! Varnai zseni csodak csodaja. de most, de most e tündöklő sugár még rámragyog, s ölel az illatár! Bár volna rá szavam vagy hangjegyem, hogy éreztessem, ahogy érezem ez illatot, e fényt, e nagy zenét, e tavaszi varázslat ihletét, mely mindig új és mindig ugyanaz: csodák csodája: létezés... tavasz!
Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz. A tél nekik csak álom, semmi más, minden tavasz csodás megújhodás, a fajta él, s örökre megmarad, a föld őrzi az életmagvakat, s a nap kikelti, minden újra él: fű, fa, virág, bogár és falevél. Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok, innám a fényt, ameddig rámragyog, a nap felé fordítnám arcomat, s feledném minden búmat, harcomat, élném időmet, amíg élhetem, hiszen csupán egy perc az életem. Várnai Zseni: Csodák csodája ~ Pozitív gondolatok. Az, ami volt, már elmúlt, már nem él, hol volt, hol nem volt, elvitte a szél, s a holnapom? Azt meg kell érni még, csillag mécsem ki tudja meddig ég?! de most, de most e tündöklő sugár még rámragyog, s ölel az illatár! Bár volna rá szavam vagy hangjegyem, hogy éreztessem, ahogy érezem ez illatot, e fényt, e nagy zenét, e tavaszi varázslat ihletét, mely mindig új és mindig ugyanaz: csodák csodája: létezés… tavasz!