Lelket a botrányfilmért Publikálva 2021. december 16. 15:30 Ridley Scott ősszel bemutatott botrányfilmje, A Gucci-ház már a premierje előtt erős indulatokat váltott ki a család tagjaiból, hát még azt követően, jogi lépések megtételével is fenyegetőztek. Lady gaga hazan. A Gucci-örökösök keményen bírálták többek között azt, ahogyan Scott Patrizia Reggianit, a Maurizio Guccit meggyilkoltató nőt ábrázolta, avagy túl pozitív színben tüntette fel. Reggianit a popsztár Lady Gaga játszotta el, és bár akcentusával még a nyelvoktatója szerint is komoly gondok voltak, Gaga annyira törekedett karaktere hitelességére, hogy lelkileg is megrogyott. A Varietynek adott interjúban beszélt a színésznő a módszeréről, ami persze, hogy a method acting volt, azaz a forgatás kilenc hónapja alatt gyakorlatilag Patrizia Reggianiként élt, karakterben maradt. A metódus nem volt ismeretlen számára, elmondása szerint a 2018-ban bemutatott Csillag születikben is ezt alkalmazta. "Végig akcentussal beszéltem. És ha olyan dolgokról beszéltem is, amelyeknek nem volt köze a filmhez – azért nem akartam úgy tenni, mintha Maurizio várna rám odalent –, így éltem az életem.
A ragyogóan tehetséges színészek, akik ebben a »vagyonpornóban« pojácáskodnak, akár szórakoztatóak is lehetnének, de ahhoz nem eléggé, hogy megmentsék a filmet saját zűrzavarától. A Los Angeles-i, ezer férőhelyes David Geffen Theaterben egyébként tartottak egy zártkörű vetítést, zömmel az Amerikai Televízió- és Rádióművészek Szövetsége tagjainak, és utána afféle közönségtalálkozó formájában a színészek beszéltek is a filmről. Kiderült, hogy Lady Gaga kilenc hónapon át olasz-amerikai akcentussal beszélt, hogy szerepben maradjon, de szó volt a teljesen más emberré maszkírozott Jared Letóról is, akinek jó szándékú, ám szerencsétlen karakterét a nézők rögvest a szívükbe zárták. Lady Gagát annyira kikészítette A Gucci-ház forgatása, hogy még pszichiáter segítségére is szorult. A színész egyébként tényleg átalakult, gyakorlatilag teljesen más emberré vált. Al Pacino visszaemlékezett arra is, amikor először jelent meg Leto sminkben, és papának szólította – nem értette, mi a fenét akar tőle ez a csapzott, kopasz fickó. A Gucci-házat november 25-n mutatják be a magyar mozikban. (Forrás: Variety, IndieWire) A SZESSÖN című sorozatának meghívott vendége Szabó-Kulcsár Edina, aki egy eddig ismeretlen oldalát mutatja meg.
Könyvtáros bácsi számára Simon Márton irodalmi aktivitása valahogy a holttérben maradt, így kiadójának euforikus híradásából figyelt fel e kötetre, és csodálkozva vette tudomásul, hogy kollégái szerint a szerző egyike azon kevés kortárs alkotónak, akiket a középiskolás korosztály is keres, olvas. Ha nem hitte volna, bizonyítékul szolgált erre a Dalok a magasföldszintről (2010), valamint a Polaroid (2013) karcsú köteteinek salátába hajló metamorfózisa. Mivel a Könyvtárellátó szekere lassan döcög, Könyvtáros bácsi elszaladt a helyi Pláza Libri-könyvesboltjába, ahol egy szakállas ifjonc megtalálta számára a vékony kis kötetet, amelytől duplán örömre gerjedt, hiszen úgy vélte, nem tart soká elolvasni, az ezerhétszáz forintos ár pedig több, mint kedvező.
Februári lapszámunkban három verse jelent meg Simon Mártonnak. Ízelítőként az elsőt ajánljuk közülük.
Kultúra A Szent István Király Múzeum Új Magyar Képtárában mutatja be harmadik verseskötetét Simon Márton. A Rókák esküvője című mű kapcsán – amely egy belső monológ felvétele, egyenes beszéd – március 5-én, csütörtökön 18 órakor kezdődik a beszélgetés az alkotóval. Simon Márton harmadik kötetének költészete egyenes beszéd, kitérőkkel. Egy olyan belső monológ felvétele, amelyből az ébrenlét cenzorai még nem vágták ki a mindennapokat folytonos ostrom alatt tartó irracionalitást. Néha nehéz különbséget tenni élők és holtak között: van, aki távozik, és van, aki visszajár. Az emberi beszédet meg-megrepesztik a természet és a technológia szívhangjai. Belebotlunk egy papírpohárba, és mire felnézünk, a versmondatba már besétált egy őz. Vagy egy róka, amelyben a legtöbb hagyományos kultúra szerint soha nem lehet megbízni. Simon Márton versei azonban egy olyan világról szólnak, ahol lehet, hogy már csak a rókákban bízhatunk. A kötetbemutató beszélgetés az Új Magyar Képtárban március 5-én, csütörtökön 18 órakor kezdődik.
Simon Márton harmadik kötetének költészete egyenes beszéd, kitérőkkel. Egy olyan belső monológ felvétele, amelyből az ébrenlét cenzorai még nem vágták ki a mindennapokat folytonos ostrom alatt tartó irracionalitást. Néha nehéz különbséget tenni élők és holtak között: van, aki távozik, és van, aki visszajár. Az emberi beszédet meg-megrepesztik a természet és a technológia szívhangjai. Belebotlunk egy papírpohárba, és mire felnézünk, a versmondatba már besétált egy őz. Vagy egy róka, amelyben a legtöbb hagyományos kultúra szerint soha nem lehet megbízni. Simon Márton versei azonban egy olyan világról szólnak, ahol lehet, hogy már csak a rókákban bízhatunk.
(Simon Márton: Rókák esküvője. Bp., Jelenkor, 2018. 101 oldal. ) Győry Domonkos Az írás a Könyvtárosbácsi blogjáról származik.
Ezt követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztétika-kommunikáció szakos hallgatója volt, majd a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakán tanult. 2004 óta publikál verseket, ugyanebben az évben elnyerte a Mozgó Világ nívódíját költészet kategóriában Ijjas Tamással megosztva. Az Előszezon és a Telep Csoport tagja volt, utóbbiból egy év után 2007-ben kilépett. Első verseskötete Dalok a magasföldszintről címmel jelent meg 2010-ben a L'Harmattan gondozásában, amiért 2011-ben elnyerte az első kötetesnek járó Makói Medáliák díjat, illetve Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. Második verseskötete Polaroidok címmel jelent meg 2013-ban a Libri Kiadó gondozásában, ugyanebben az évben Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték. 2014-ben a Libri Kiadó újra megjelentette első verseskötetét. Fordítóként, szerkesztőként, zenei programszervezőként és szövegíróként dolgozik. Aktív, eredményes slammer. A József Attila Kör és a Slam Poetry Budapest tagja. Olvasson bele a Rókák esküvője [eKönyv: epub, mobi] c. könyvbe!