A Megyeháza udvarán többtucatnyi termelő portékája várta a vásárlókat. A kézművesek igyekeztek a gyártási folyamatokba is bevezetni a látogatókat. A fesztiválszínpadon pedig közben megyei tehetségek adtak számot tudásukról.
Magyarország legmélyebb tava az egykori ércbánya helyén jött létre, gyakran rudabányai bányatóként említi. Környezete, a Rudabányai Őslénytani Telep kiemelt fontosságú régészeti lelőhely is egyben, itt... Martonyi Háromhegyi Pálos Kolostor A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Martonyi település közelében található hazánk egyik legjobb állapotban megmaradt pálos emléke a martonyi pálos kolostor romja. A háromhegyi kolostor néven is ismert építmény a 14. Jósvafő látnivalói és a Baradla-barlang » Közel és távol utazás Magyar. században épült, templomát a Boldogságos Szűz... Az Aranygombos Telkibánya látnivalói Telkibánya egykor arany- és ezüstbányázata révén volt világhírű, ma csodálatos természeti környezete vonzza a látogatókat. Valamikor "aranygombos Telkibánya" néven emlegették a falut, a legenda szerint ugyanis a nemesfénybányászat fénykorában arannyal vonták be a templomtorony gombját. Nézzük,... Felújított Regéci vár csodálatos fotókon és videón Regéc vára évek óta a Zemplén egyik legkedveltebb turista célpontja. A pazar panorámájú, csodálatos környezetben magasodó erőd 16. század közepétől a 17. század végéig erődített főúri rezidenciaként működött.
03. 03 Szállások a környéken
1993-ban önálló városi fenntartású intézmény lettünk. A következő évadunkban az alapítónk után fia, Kövér László került a bábszínházunk élére. 1996-ban a bábszínház felvette az elhunyt dr. Kövér Béla nevét. 2020-ban Kiss Ágnes vette át bábszínházunk vezetését, az intézmény művészeti vezetője Schneider Jankó lett. Abban a csodában telhetnek a mindennapjaink, olyan helyen alkothatunk, ahol a végtelen fantázia az elsődleges munkaeszközünk. Ebből csírázik, ebből bomlik ki előadásaink világa, szóljon az tipegőknek, gyerekeknek, felnőtteknek akár, egy igen erős közösségi élményt teremtve.
Projekt, amire büszkék vagyunk: A Kövér Béla Bábszínház évadonkánt 5 bemutatót tart, amit 15000 néző tekint meg. 2010 óta minden májusban egy hetes bábfesztivált szervezü. Tevékenység összefoglalása A Kövér Béla Bábszínház 1946 óta szolgálja közönségét Szegeden, kicsiket és nagyokat egyaránt. Immár a negyedik generáció kapja az első színházi élményt ettől a kis társulattól. A hosszú amatőr múlt után egy évtizede hivatásos együttesként működő színház igyekszik hű maradni az alapító, dr. Kövér Béla által teremtett hagyományokhoz, de nyitott minden új, korszerű bábszínházi törekvésre is. A Bábszínház folyamatos, élő kapcsolatot tart fenn a régió magyarlakta területein működő gyermekszínházakkal. Az együttes rendszeresen látogat el Románia és Szerbia közeli településeire. Milyen támogatás fogadunk szívesen: Szervezetünk részesülhet a TAO támogatásból és az SZJA 1%-ából. Szervezet neve: Kövér Béla Bábszínház Adószám: 15485056-2-06 Bankszámlaszám: 12067008-00103062-00100007 Számlavezető bank: Raiffeisen Cím: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt.
Kövér Béla Bábszínház 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 50. Iroda és Kamaraterem 6720 Szeged, Feketesas utca 25. Telefon: +36 62 420 912 Kiss Ágnes – Intézményvezető Schneider Jankó – Művészeti vezető Sárkány Evelyn – Művészeti titkár Török Edit Katalin – Szervezés Műszaki, technikai információk: Nagyterem technikai rider letölthető INNEN Kamaraterem technikai rider letölthető INNEN Műhely: Adószám: 15485056-2-06
1945. szeptemberében a szegedi Dugonics András Gimnázium növendékei elhatározták, hogy tanári és szülői támogatással bábszínházat hozzanak létre. A Szabad Művelődési Felügyelőség segítségével 1946-ban a Dugonics téri Katolikus házban megkezdődött a színház építése. Az elkészített bábszínpad végül a piarista gimnázium rajztermében került felállításra. 1946. december 24-én került sor az ünnepélyes bábszínházi megnyitóra, a "János vitéz" c. darab bemutatásával. Az évad során még négy darab került színre: Moliere: Botcsinálta doktor, Arany János: A bajusz és Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Az 1947/48-as évadot már a Dugonics Gimnázium alagsorában kezdték, az itt kialakított színházteremben. A város hamar megismerte a lelkes kis társulatot, hisz 1948 nyarán már az Ipari Vásáron léptek fel. 1948 ősze nem múlt el nyomtalanul a színház életében. A Szabad Művelődési Felügyelőség helyett a Pedagógus Szakszervezet vette át az irányítást. Az alapító bábosok közül egyedül Kövér Béla maradt meg műszakiként.
1977 ismét új fejezetet jelentett a Bábszínház életben. Együttműködési szerződést kötöttek a Szabadkai Gyermekszínházzal előadások cseréjére. Ez a kapcsolat napjainkig is tart. 1979-ben a Bartók Béla Művelődési Központ vette át a Bábszínház irányítását. 1983-ban és 1984-ben a DÉLÉP Vállalaton keresztül NDK-beli vendégszerepléseken vett részt az együttes. Német nyelven adta elő a Jancsi és Juliska és a Kiskacsa és barátai c. előadásokat. 1984. májusában a Dózsa György utca 2. szám alatti épületet el kellett hagyni, mert az épületben födémcserét kezdtek. Az új épület, azonban még nem volt kész, ezért átmenetileg a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében építettek színpadot. 1987. október 25-én új korszak kezdődött a 40 éves Bábszínház történetében. Elkészült a Bakonyi Tibor által tervezett korszerű, mindentudó Lenin krt. 50. sz. alatti színházterem, melynek nézőterét Szekeres Mihály belsőépítész tervezte. A Bábszínház jelenleg is ebben az épületben üzemel. Közben az országban egyre-másra alakultak az önálló bábszínházak, így megteremtődött a külső feltétele egy profi bábszínház alapításának.