A filozófia világtörténete. Helicon (2008). ISBN 978-963-227-063-0 ↑ Steiger: Steiger K. : Lappangó örökség ↑ Pauszaniasz: Pauszaniasz: Görögország leírása ↑ Diogenész Laertiosz: Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők ↑ Platón: Platón: Protagorasz További információk [ szerkesztés] Ókori görög irodalom Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap Okostankönyv Stílus és mondások [ szerkesztés] E filozófusoknál gyakorlatilag az egyetlen közös jellemző a "lakonikus" stílus. Legtöbbjüktől csak jelmondatok, felszólítások maradtak fenn, néhány ma már gyakorlatilag értelmezhetetlen, mint Pittakosz egyik mondata: "Fizesd vissza a betétet. " "Jobb egy sokat érő barátot bírni, mint sok semmire valót. " (Anakharszisz) "Gyűlöld az elhamarkodott beszédet! " "Az emberek többsége rossz. " (Biasz) "Ne járjon a nyelved előbb az eszednél! " "Ismerd meg tenmagad! " "A kő az arany próbája, az arany az emberé. " (Khilón) "A hallgatásra sóvárogj, ne a beszédre! " "Tarts mértéket! Hét bölcs – Magyar Katolikus Lexikon. " (Kleobulosz) "A fél több, mint az egész. "
Irányzatok Milétoszi iskola A görög filozófia első önálló iskolája. Mint materialista jellegű iskola alakult ki az i. e. 6. században. Nevét a kis-ázsiai Milétoszról kapta. Képviselői Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész, a haladó kereskedő-ipari rabszolgatartó réteg képviselői és ugyanakkor az első görög természetkutatók voltak. Anekdota estére – Thalész, a bölcs - Cultura.hu. A természetet anyaginak tekintették, mely örök mozgásban és változásban van. A világot egyanyagi elvből (ősanyag, víz vagy levegő) vagy az apeironból (meghatározatlan, végtelen anyagból) származtatták. Ösztönös materializmusuk naiv dialektikával párosult. Eleai iskola A D-itáliai Elea városában az i. 6-5. sz. -ban működő görög filozófiai iskola. Fő képviselői Xenophanész, Parmenidész, Eleai Zénón és Melisszosz. A milétoszi iskola ösztönös dialektikus és materialista természetszemléletével szemben általában a metafizika álláspontjára helyezkedett, a lét abszolút azonosságát és változatlanságát hirdette, s azt tartotta, hogy érzékeinkkel csak a csalfa látszatot ismerjük meg, az igazi megismerés értelmünkből fakad.
Utazásai során a természet közvetlen szemlélete alapján szerzett tapasztalatait egységes materialista világképben általánosította. A dolgok őselvét, okát a vízben jelölte meg. Az ősi görög mitológiával, kozmogóniákkal szemben természettudományos világmagyarázatra törekedett. Szemléletében a materializmus naiv dialektikával párosult. Tovább fejlesztette a geometriát és számos csillagászati felfedezést tett. Megalapította a milétoszi (ión természetfilozófiai) iskolát. A hagyomány a hét görög bölcs közé sorolja. Anaximandrosz (i. kb. 611-546) Thalész tanítványa. A világ lényege szerinte a végtelen, amelyből a konkrét dolgok sokasága kiválik, és amelybe visszatér. Számos csillagászati felfedezést tett, több technikai találmánya volt, elsőként rajzolt térképet. Világképének középpontjában a henger alakú Föld áll. Elképzelése szerint az ember az állatvilágból származott. Anaximenész (i. 7 görög bols tibétains. 585-525) A világ ősanyaga szerinte a levegő. A dolgok a levegő sűrűsödése és ritkulása következtében alakulnak ki.
Szofista filozófia (i. 5. ) A filozófiai gondolkodás stílusa és problémaköre hirtelen megváltozott. Háttérbe szorultak a természetfilozófiai kérdések, és egy új, meglehetősen összetett téma jelent meg. Összefoglaló kérdése: mi a jó? Filozófusai Prótagorász, Gorgiász, Prodikosz, Hippiász, Antiphón, Thraszümakhosz, Kritiász, Lükophón. A szofista a latin bölcselő elnevezése. A szofisták tanítását fragmentumok, és testimóniumok alapján ismerjük. A hét bölcs – Wikipédia. A korszak filozófiai műfajai: értekezés, előadás, szónoklat. A megismerés és érvelés, a logika és retorika eszköze a nyelv. A nyelvhasználati problémák felismerésének megfogalmazása Prótagorász nevéhez fűződik. A jelentéselmélet alapkérdése: miért és hogyan van jelentésük a szavaknak? A nyelvtani problémák közül az egyik legérdekesebb probléma a létige (lenni, létezni) használatával kapcsolatos. A létige egzisztenciális és kapulatív használatát elsőként Arisztotelész különbözteti meg. Fontos európai filozófusok az ókorban Thalész (i. 624-547) Matematikus és csillagász, a görög filozófia atyja.
Szerette volna megszabadítani az embereket az istenektől, és a haláltól való félelemtől Nem tagadja az isteneket, de azok élik saját életüket, nem foglalkoznak az emberekkel. Az élet célját az élvezetben látta. Az igazi boldogsághoz testi egészség és lelki béke szükséges. Vállalnunk kell a fájdalmat, ha az később nagyobb élvezet elérését teszi lehetővé, és kerülnünk a gyönyört, ha később fájdalommal jár. Erkölcsi eszményként nem az élvezetek habzsolását, hanem a szükségletek és vágyak visszafogását javasolja. c. 7 görög blocs de. Szkepticizmus Alapítója: Timón. Azt hirdeti, hogy az emberi ész nem képes a dolgok lényegéig hatolni. Csak azt tudjuk, hogy a dolgok milyennek látszanak, és ugyanez a dolog különböző emberek számára különbözőnek látszhat. Gyakran az egymásnak ellentmondó állítások is lehetnek uo. jól megalapozottak. Ezért a bölcs ember nem állít semmit sem biztosan, és visszatartja ítéletét. Ahelyett, hogy azt mondaná: Ez így van, az mondja: Lehet, hogy így van. Küzd a sztoicizmus dogmatizmusa ellen.
Plótinosz Nemcsak tanított Rómában, hanem lelki vezetőként is működött. Aszketikus életmódot folytatott, de háza nyitva állt mindazok előtt, akik segítségért vagy tanácsért hozzá fordultak. Isten teljesen transzcendens lény: Ő az Egy, aki túl van minden gondolaton és létezőn, kimondhatatlan és felfoghatatlan. Nem az egyedi dolgok összessége, hanem azok forrása. Az Isten egy, mindenféle megosztottság vagy sokféleség nélkül. Ő nem egyszerűen jó, hanem a Jó. A világot Isten nem hozhatta létre, hiszen idegen tőle mindenfajta aktivitás. Ezt úgy képzeli, hogy közben Isten változatlan marad, miként az eredeti tárgy sem változik meg, ha visszatükröződve megduplázódik. Istenből először a Nusz (Gondolat, Szellem) áramlik ki, ebből ered a Lélek (maga a Szépség). Az emberi lélek a testtel való egyesülés során mintegy megfertőződik. Végső célját, az Eggyel való egyesülést csak úgy érheti el, ha megtisztul az anyaggal való érintkezésből eredő szennytől. Tana számos közös vonást mutat az kereszténységgel: Az Istenség hármas tagozódása a legszembetűnőbb (Egy, Nusz, Lélek ïƒ Atya, Fiú, Szentlélek).
\n"); scanf("%d", &szam); for(i=1; i<=szam; i++) { if(szam% i == 0) darab++;}} printf("%d darab osztója van", darab); return 0;} osztokszama. c c 12 Adj meg egy számot és én megmondom hány osztója van! 6 darab osztója van Írtsuk ki a felesleges részeket belőle: nem kell beolvasás, mert a felhasználóval nem kommunikálunk, magától fog működni a program nem kell kiírni a végén a darabszámot sem int szam; int i; int darab=0; if(szam% i == 0){ darab++;}} osztokszama-min. c Itt van a mag. A mi feladatunk az, hogy a "szam" nevű változót növeljük, azaz szépen sorban kezdjük el vizsgálni a pozitív egész számokat, hogy hány osztójuk van. Mi a prímszám. A mag köré ezért jön egy FOR ciklus ami ezt a szám változót lépteti. Ez a külső FOR ciklus 2-ről induljon, hisz ez az első prímszám egyesével növekedjen, mert minden számot meg akarunk vizsgálni, hogy prím-e és soha ne álljon le, azaz nem kell feltétel rész neki for(szam=2;; szam++) if(szam% i == 0){ darab++;}}} primszamkereso-felkesz. c Már 80%-ban készen van a programunk.
Lássunk neki
Lássunk neki a prímszámkereső program írásához. A feladat: Írjunk egy programot, ami elkezni kilistázni a prímszámokat megállás nélkül. A program írásakor kihasználjuk a számítógép számítási teljesítményét, és első körben minden matematikai optimalizálást félretéve "brute-force" módszerel minden osztást elvégeztetünk a géppel. Tehát:
Vesszük az 2-őt, és elosztjuk az összes nála kisebb
pozitív egésszel és számoljuk az osztók darabszámát. Ha pont 2 lett a végén, ez prím
és kiírjuk a képernyőre. Vesszük az 3-at, és elosztjuk az összes nála kisebb
Vesszük az 4-et, és elosztjuk az összes nála kisebb
és kiírjuk a képernyőre.... Mi a prímszám?. és így tovább a végtelenségig
Mivel itt is az osztók darabszámát vizsgáljuk, ezért az előzőleg megírt osztók darabszámát kiszámító program lesz a mostani prímszámkeresőnk "magja". Ide is másolom még egyszer:
#include
Definíció: Azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van, prímszámoknak (vagy másképp törzsszámoknak) nevezzük. Az 1 és a 0 nem prímszámok, mert az 1-nek egy darab, a 0-nak pedig végtelen sok osztója van. A 2 a legkisebb prímszám, egyben ő az egyetlen páros prímszám. Az első néhány prímszám: 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, 23, 31, 37, ….. (Lásd még prímszámok táblázatát. ) Prímszámok táblázata Már Eukleidész bebizonyította, hogy a prímszámok száma végtelen. A törzsszám elnevezés arra utal, hogy a prímszámok a természetes számok "atomjai", hiszen minden természetes vagy prímszám, vagy felbontható prímszámok szorzatára. Mi A Prímszám. ( Számelmélet alaptétele. ) Prímszámok fő tulajdonsága, hogy ha egy prímszám osztója egy szorzatnak, akkor osztója a szorzat valamelyik tényezőjének. Prímszámok előállítására szolgál az un. eratoszthenészi szita. Ikerprímeknek nevezzük azokat a prímszámokat, amelyek különbsége (abszolút értékben) kettő. 11:41 Hasznos számodra ez a válasz? 7/15 anonim válasza: 57% Nem úgy van, h az prímszám, aminek csak egy és önmaga az osztója?
Az 1 -es szám az nem általában prímszámnak tekintik. Ez sem összetett szám. Az 1 nem prímszám, mert nincs pontosan két pozitív tényezője. Az 1 nem összetett szám, mert nem tartalmaz két tényezőnél többet. Megjegyzés: Vannak, akik azzal érvelnek, hogy az 1 prímszám, mert osztható önmagában és 1 -ben (annak ellenére, hogy ez a két érték ugyanaz). Hogyan lehet megmondani, hogy egy szám prímszám -e Néhány különböző módon meg lehet állapítani, hogy egy szám prímszám -e vagy sem. Mi A Prímszám | Prímszám Fogalma | | Matekarcok. A módszereket ún elsődlegességi tesztek, annak ellenére, hogy néhányan valóban tesztelik, hogy egy szám összetett -e. Alapvetően azt teszteli, hogy egy szám n egyenletesen osztható bármely 2 és √ közötti prímszámmal n. Ezt nevezzük próbaosztásnak vagy faktorizációnak. A 2 -es kivételével egyetlen páros szám sem prímszám. Ha egy szám 0, 2, 4, 6 vagy 8 végű, akkor összetett szám. Ha egy szám számjegyeinek összege osztható 3 -mal, akkor ez egy összetett szám. Egy prímszám 3 -mal végződhet. Egy prímszám sem ér véget 5 -vel, kivéve az 5 -öt.
Ellentmondásba ütköztünk, a kezdeti feltevésünk hamis volt. Mik azok az ikerprímek és létezik-e végtelen számú ikerprím? Az ikerprímek olyan prímszám párok, melyeknek a különbsége kettő. Például a {3, 5}, {5, 7}, {11, 13}, {17, 19}, {29, 31} számpárok ikerprímek. Annál is érdekesebb témakör, hiszen a mai matematikában máig megoldatlan kérdés, hogy vajon létezik-e végtelen számú ikerprím. Létezik-e olyan képlet a matematikában, ami mindig prímszámot ad vissza? Ez szintén megoldatlan probléma a matematikában mind a mai napig. A matematikusok úgy vélik, hogy jó eséllyel nem létezik ilyen képlet. Mire használják ezeket a számokat az informatikusok? A prímszámok – sok diák számára, és nem is véletlenül – egy olyan iskolai fogalomnak tűnnek, melynek nincs semmilyen gyakorlati haszna. Több olyan állítást és sejtést is megfogalmaztunk, aminek úgy tűnik, hogy nincs semmilyen gyakorlati haszna. Mindennek ellenére a prímszámoknak van egy nagyon gyakorlatias és fontos alkalmazása a mindennapjainkban.