S hát uramteremtőm, mi történt? A fonál, mit eregetett, mind színarannyá változott, s amint eregette, szépen, csöndesen szállott az aranyfonál tovább nagy Tatárország felé, s nem telt belé egy hét, az aranyfonál elért nagy Tatárországba, nagy Tatárországban tömlöc ajtajába, tömlöc ajtaja kinyílt, s ím egy este, mikor Ilona ott ült az erkélyen, és fonogatott szép csöndesen, ott áll előtte jegybéli mátkája… A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben Az aranyfonál Könyv címe Magyar mese- és mondavilág 2. kötet Hallottátok-e hírét Kolcvárnak? A szép Hátszeg völgyében, magas hegy tetején tündökölt ez a vár. A Kendeffy családé volt ez a vár, s abban az időben, mikor az a szörnyű tatárjárás volt, egyedül lakott e várban Kendeffy Ilona. Egyedül, mert az apja, a testvérei s a jegybéli mátkája mind a tatárok ellen harcoltak. Várta, várta szegény Kendeffy Ilona, mikor jönnek vissza, de hiába várta. Egyszer csak halála hírét hozták az apjának, halála hírét a bátyjainak, de a mátkájáról még hír sem jött, él-e, hal-e, elhurcolták- e magukkal a tatárok, vagy nem: senki lélek nem tudta azt.
[Total: 0 Average: 0/5] Hallottátok-e hírét Kolcvárnak? A szép Hátszeg völgyében, magas hegy tetején tündökölt ez a vár. Messze földön nem volt szebb ennél. A Kendeffy családé volt ez a vár, s abban az időben, mikor az a szörnyű tatárjárás volt, egyedül lakott e várban Kendeffy Ilona. Egyedül, mert az apja, a testvérei s a jegybéli mátkája mind a tatárok ellen harcoltak. Várta, várta szegény Kendeffy Ilona, mikor jönnek vissza, de hiába várta. Egyszer csak halála hírét hozták az apjának, halála hírét a bátyjainak, de a mátkájáról még hír sem jött, él-e, hal-e, elhurcolták-e magukkal a tatárok, vagy nem: senki lélek nem tudta azt. Telt-múlt az idő. A tatárok már rég visszamentek a hazájukba, s Kendeffy Ilona mátkája még mindig nem tért vissza. Egy este Kendeffy Ilona kint üldögélt a vár erkélyén, s amint ott ült, elnyomta az álom. Csodálatos álma volt. Előtte állott a jegybéli mátkája, s mondta neki: – Ha azt akarod, hogy a tied legyek, annyi aranyad legyen, amennyi odáig ér, ahol én most sínylek szomorú rabságban.
Az alapvető jogok biztosa közjogi funkció Magyarországon. A biztost – akit gyakran ombudsmannak is neveznek – az Országgyűlés választja meg hat évre, kétharmados többséggel. Feladata az alapjogok védelme, annak biztosítása, hogy a hatóságok tevékenysége ne sérthesse az emberek alkotmányos jogait. Az ombudsmani funkció létrehozására az Alaptörvény 30. cikkének (5) bekezdése ad felhatalmazást az Országgyűlésnek. [1] Az alapvető jogok biztosának megválasztását és működését a 2011. évi CXI. törvény szabályozza. [2] A jelenlegi ombudsman 2019. szeptember 26-a óta dr. Kozma Ákos. Az alapvető jogok biztosa tevékenységét két helyettes segíti, akiket a biztos jelölése alapján az Országgyűlési képviselők kétharmados többsége választ meg ugyancsak hat évre. A helyettesek is közjogi tisztségviselők, akik a biztossal közösen felelősek az általuk felügyelt alapjogok védelme és gyakorlati érvenyesülésének biztosításáért. A jelenlegi biztoshelyettesek: Szalayné Sándor Erzsébet Prof., a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes (megválasztás: 2013. október 21., újraválasztás: 2019. november 4. )
Hírek A Justitia Regnorum Fundamentum díjat az ombudsmanok 2007-ben alapították. A kiemelkedő emberi helytállás, szakmai tevékenység vagy életút elismeréseként adományozzák annak elismeréseként, hogy a díjazott az alapvető jogok, különösen a gyermekjogok, a veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai, a nemzetiségi jogok, illetve a környezetvédelem terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű eredményt ért el, vagy jelentősen hozzájárult ilyen eredmény eléréséhez. Hírek Bár a törvény előírja, továbbra sincs haladás a védett természeti területek, környezetvédelmi célú korlátozások és tilalmak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésében. Szabó Máté ombudsman szerint ez szemben áll az egészséges környezethez való joggal és a jogbiztonság követelményével. Hírek A biztos nemcsak állampolgári panaszra, hanem hivatalból, és a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak a védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára is indíthat eljárást. A belső átszervezéstől függetlenül a hivatal panaszfelvételi rendszere folyamatosan működik.
Törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek. Az erdőt oly módon és ütemben kell hasznosítani, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. A klímaváltozás miatt vészesen romló környezetünkben elemi fontosságú, hogy az élet minden területén újra és újra kritikus szemmel felülvizsgáljuk a múltban és a jelenben alkalmazott gyakorlatainkat, azokat bolygónk eltartó képességéhez igazítsuk – mindez pedig fokozottan igaz az erdőkkel való bánásmódunkra. Az erdő túl értékes ahhoz, hogy elveszítsük, óvjuk hát közösen, felelősséggel! forrás: AJBH
Denisz Smihal miniszterelnök az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett luganói konferencián arról beszélt, hogy mintegy 300-500 milliárd dollár orosz vagyont foglaltak le a nyugati országok a büntetőintézkedések során, s ezt a pénzt szerinte a tönkretett iskolák, kórházak és lakások újjáépítésére lehetne fordítani. "Olyan megoldást javaslunk, amelynek keretében nemzeti és nemzetközi jogszabályokban biztosítanánk a befagyasztott vagyon elkobzását nem kiprovokált agresszió esetében" - hangoztatta Smihal Oroszország ukrajnai hadműveletére utalva. Az ukrán kormányfő arra hivatkozott, hogy egy ilyen lépés javíthatná a globális biztonságot azzal, hogy elrettentő erővel hatna az agresszióval szemben. Svájc, amely májusi jelentése szerint eddig összesen 6, 3 milliárd frank értékben foglalt le a szankciók hatálya alá tartozó orosz vagyont, ellenzi ennek automatikus átadását. Ignazio Cassis svájci elnök ugyanakkor azzal érvelt, hogy rendkívüli jelentősége van a magánszemélyek védelmének az államhatalommal szemben, a vagyon elkobzásához pedig jogalapot kell teremteni.