Amikor január lesz, vegyük elő és ültessük vissza a cserépbe. A hagymának körülbelül harmada látszódjon ki a földből, majd locsoljuk meg és tegyük melegebb helyre. Szép lassan növekedni fog, és 2-3 hónap múlva megjelennek a bimbók is. Gondozása Aktív időszaka során félárnyékos helyen tartsuk és érdemes is tápoldatozni, egészen augusztusig. Az amarillisz gondozása nyáron. Az utolsó aktív hónapában, szeptemberben már ne tegyük. Májusban ki is ültethetjük a szabadföldbe, de cserépben is tartható. Évente új, tápanyagdús földbe ültessük űt. Szaporítása Szaporítása legkönnyebben sarjhagymákról végezhető el, csak szedjük fel a hagymát és válasszuk le a növény által hozott kis sarjhagymákat. Kártevői Az amarilliszt leggyakrabban a vörös üszök nevű betegség támadja meg, ami sajnos az egész hagymát elpusztíthatja. Ha a gombás megbetegedés csak kis mértékben van jelen a hagymán, akkor vágjuk ki a fertőzött részt. Nem virágzó amarillisz Ha az amarillisz nem virágzik, akkor valószínűleg túl melegen vagy fényes helyen tároltad a felszedett hagymát, s nem lett számára biztosítva a megfelelő nyugalmi időszak.
Fagyérzékeny hagymás, igen kedvelt szobai dísznövény, amely a tél végén, kora tavasszal hozza látványos, egyszínű vagy csíkozott, tölcsér alakú virágkelyheit. Bár a Hippeastrum fajokat és fajtákat szerte a világon illetik az "amarillisz" elnevezéssel, valójában nem tartoznak a valódi amarilliszek, avagy hölgyliliomok közé ( Amaryllis), mely dél-afrikai nemzetségnek mindössze két faja ismert. A Hippeastrum eredetileg Dél- és Közép-Amerikából származik innen ered a fagyérzékenysége, ezért bár nyáron kiültethetjük a kertbe, ősszel mindenképpen fel kell szednünk a hagymáit. Ez a dísznövény hatalmas színes virágaival éppen akkor visz színt a lakásba, amikor híján vagyunk a friss virágoknak, s nem utolsó sorban akár saját magunk is megpróbálkozhatunk a virágoztatásával. Az amarillisz gondozása ápolása. Az 50-70 cm magas, vastag, üreges száron szerencsés esetben akár 4-6 dárda alakú bimbó is megjelenhet, amelyek kibomolva igazán szemkápráztatóak, bár általában csak 10-12 napig nyílnak. A növény hagymái azonban akár 8-10 évig is élnek, és évenként rendszeresen virágoznak, ha jól kezeljük őket.
Az értelmi fogyatékosság mértékét hagyományosan intelligenciatesztekkel határozzák meg. Ezeket más vizsgálatok is kiegészíthetik, így például a tájékozódó skálák az adott környezethez való szociális adaptációról. Az intellektuális képességek és a szociális adaptáció a rehabilitáció és a fejlesztések hatására idővel pozitívan változhatnak. A jelenleg használatos súlyosság szerinti klasszifikáció az APA (American Psychiatric Association, Amerikai Pszichiátriai Szövetség) szerint az értelmi fogyatékosságok négy csoportját különíti el: enyhe (75–50 közötti IQ) az értelmi fogyatékos populáció kb. 85%-a; mérsékelt (55–35 közötti IQ) az értelmi fogyatékos populáció kb. 10%-a; súlyos (40–20 közötti IQ) az értelmi fogyatékos populáció kb. 3-4%-a; igen súlyos (25 alatti IQ) az értelmi fogyatékos populáció kb. Az értelmi fogyatékos gyermekek csoportjai | Az óvodapedagógus feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében. 1-2%-a. (Megjegyzés: Az IQ-tartományok, az egyes kategóriák között átfedések vannak. ) Az értelmi fogyatékosok csoportja három fő tulajdonsággal jellemezhető: Normál övezet alá eső intellektuális működés: ez a kritérium hangsúlyozza az értelmi fogyatékosság intellektuális természetét.
Ehhez többek közt gyógypedagógusra, korai fejlesztőre, logopédusra, konduktorra és egyéb szakemberre lehet szükség. A mentális retardáció gyógyulási esélyei Szellemi fogyatékosság esetén gyógyulásról nem igazán beszélhetünk, ám az érintettek, állapottól függően, különböző mértékben fejleszthetők. A mentális retardáció megelőzése A megelőzést mindenképp segíti, ha a várandós kismamák terhességi vitaminkészítményeket, folsavat szednek. Emellett fontos a magzat minél jobb fejlődését biztosító táplálkozás is. A hivatalos nevezéktanban a mentális retardáció kifejezést már nem nagyon használják, egyes helyeken már markánsan törölték, más területeken még nem annyira. Ma már inkább a szellemi fogyatékokkal vagy szellemi elmaradással élő kifejezések használata az elfogadottabb, amelyeknek felső IQ határa 69. Magának a szellemi fogyatékosságnak különböző szintjei vannak: lehet enyhe, közepes, súlyos, igen súlyos vagy legsúlyosabb. Az enyhe fokozatba tartozókat nevezték régen debilisnek, a közepesbe tartozókat imbecillisnek, míg a súlyos és igen súlyosba sorolhatóakat idiótának A demenciát és a szellemi fogyatékosságot fontos megkülönböztetni, a kettő nem jelenti ugyanazt.
Szellemi elmaradottságot olyan születés előtti (úgynevezett prenatális) sérülések is okozhatnak, amelyek amiatt jöhetnek létre, mert például a várandós kismama valamilyen fertőzésen - például rubeolán (rózsahimlőn) vagy agyhártyagyulladáson - esik át. Lehet ilyen következménye a magzati éhezésnek is, amikor eredendően az anya éhezik, és ugyan szervezetéből a magzat egy ideig képes elvonni a tápanyagokat, de később már nem tud mit elvonni. Például ha hiányzik a B9-vitamin (folsav) az anya szervezetéből, akkor a születő gyerek lehet akár szellemi fogyatékos is. Történhet perinatális, tehát szüléskori sérülés is, aminek klasszikus esete az oxigénhiány, vagy az, hogy a gyermek agyvérzést (stroke) kap megszületése során. Ilyenkor ennek következményeként sérülhetnek az agynak bizonyos területei. Ilyenkor egy nagyon intenzív korai fejlesztés sokat javíthat a helyzeten. A mentális retardáció tünetei A szellemi fogyatékosság tünetei nagyon heterogének, sok területen megnyilvánulhatnak. Van, hogy csak beszédképességi zavarban észlelhetők, de lehet, hogy az egymáshoz való szociális viszonyulás zavarában, a problémamegoldási képesség hiányában is megmutatkoznak.