Istenélmény a mai magyar irodalomban, Nyelvünk és kultúránk, 1987 Költők a nyelvről, Nyelvünk és kultúránk, 1988 Magyar nők szovjet lágerekben, Hitel, 1989/18, 19 Tiszaladányiak szovjet lágerekben, Napjaink, 1989/12, 1990/1 Az egyenjogúság ára, Kapu, 1990 "Jövő időben ragozott igék, / ti tettek hátizsákjai". Az idő problémája Szőcs Géza költészetében, Jászkunság, 1991/2-3 Kezdet és vég. Tűnődések Márai Sándor Emlékezéseit olvasva, Holnap, 1992/2 "A szem örömei" – vagy a szem csapdái. Orosz István grafikáiról, Forrás, 2002/2 "…a világ is megvonja magát tőled" (Motivikus ismétlődések Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében), Forrás, 2003/5 Vasárnapi írók, dekonstruktív epigonok, Forrás, 2003/9 Sorsok és tájak, Magyar Napló, 2004/7 Meddig kísérnek meséink? Forrás, 2006/7-8. Kodály Zoltán nyelvészeti munkái, Magyar Nyelvőr, 2007/4 Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról, Forrás, 2007/12. Díjai, kitüntetései [ szerkesztés] Bács-Kiskun Megye művészeti díja (1989) Pilinszky János-díj (1992) Az Év Könyve-díj (1995) Kölcsey-díj (2000) Kecskemét Városért Oktatási Díj (2005) Bács-Kiskun megyei Príma díj (2008) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012) Bács-Kiskun Megyéért Díj (2016) [2] A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának Illyés Gyula díja (2016) [3] Magyarország Babérkoszorúja díj (2018) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Dobozi Eszter és Alföldy Jenő honlapja Hermann Péter: Ki kicsoda 2002, CD-ROM, Biográf Kiadó, ISBN 963-8477-64-4 MTI Ki kicsoda 2009.
Július 12, Kedd Dalma, Izabella névnap 19° +26 +9 Mai évfordulók Hírt küldök be SZON Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hírportál Mai évfordulók Hírt küldök be Rendezés Dobozi Eszter címkére 1 db találat Gyász 2019. 10. 09. 14:53 Meghalt Dobozi Eszter – a Forrás szerkesztője volt József Attila-díjas költő, író, és a Forrás folyóirat szerkesztője volt. József Attila-díjas költő, író, és a Forrás folyóirat szerkesztője volt. Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga. Regionális hírportálok Bács-Kiskun - Baranya - Békés - Borsod-Abaúj-Zemplén - Csongrád - Dunaújváros - Fejér - Győr-Moson-Sopron - Hajdú-Bihar - Heves - Jász-Nagykun-Szolnok - Komárom-Esztergom - Nógrád - Somogy - Szabolcs-Szatmár-Bereg - Szeged - Tolna - Vas - Veszprém - Zala - Közélet Sport Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás
Videó A Deák Erika Galéria videója Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Dobozi Eszter Láthatatlan köldökzsinór kötöz még című verséről Egy versről Dobozi Eszter Láthatatlan köldökzsinór kötöz még Közel megyek: csak keszekusza szálak. Te vagy talán a cserszömörce bokra, most kellő távolságba jutva látlak. Ahogyan eltévelyedő, zokogva nézek körül, téblábolok a tájban. Ami volt, már minden annak a roncsa. bennünket össze, amint föl-föleszmélsz. Mindössze nyolc sor, amelyben bőséges versanyag sűrűsödik, egy egész mikrovilág: a költészetben az ilyet miniatűrnek mondjuk, nem mellék-, hanem főnévként használva a szót. Vannak költők, akik szinte egész életművükben miniatűröket alkottak – a magyar lírából Fodor Ákost említhetjük kiragadott példaként, Pilinszky János Szálkák, illetve Kráter című kötetét, a világlírából Emily Dickinsont, a cseh Ivan Blatnýt és a lengyel Anna Świrszczyńskát. A Babérkoszorú-díjjal és József Attila-díjjal kitüntetett Dobozi Eszter (1956–2019) több mint harminc éven keresztül, összesen tíz verseskötetből épült életművére nem túlságosan jellemző a miniatűr – rendszerint nagyobb terjedelmű, strófikus szerkezetű műfajokban szólalt meg.
A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk. 6. Miért fontosak a "sütik" az interneten? A "sütik" szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A "sütik" letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz. Süti ("cookie") Információ Weboldalunkon "cookie"-kat (továbbiakban "süti") alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A "sütiket" az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a "sütik" használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.
A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári diplomát 1979-ben, majd 1999-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán közoktatási vezető szakon végezte tanulmányait. 1978 óta rendszeresen publikál verseket, recenziókat, esszéket, tanulmányokat, szociográfiát, regényrészleteket irodalmi folyóiratokban. Első könyve 1986-ban jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában. Összesen 12 önálló kötete látott napvilágot. 14 antológiában szerepel verseivel, egyéb írásaival. Irodalmi és pedagógiai tárgyú konferenciákon tart előadást, ünnepi rendezvényeken vállal közéleti szereplést. 1979 óta tanárként, 1995 óta iskolaigazgatóként dolgozik. 1986 óta tagja a Magyar Írószövetségnek. Születési hely és idő: Cegléd, 1956 Foglalkozás: költő, író Művek: Ahogy ő néz, ahogy ő lát. Válogatott és új versek (vers, Magyar Napló Könyviadó, 2015 Kísért a lehetetlen (esszék, tanulmányok, Orpheusz Könyvkiadó, 2014) Kötés (versek, Orpheusz Könyvkiadó, 2013) Sánta Kata (regény, Magyar Napló Könyvkiadó, 2011) Túl a rákbarakkon.
Mihály napi vásár Az idei tanévben sem maradt el az iskolai Mihály napi vásár. Az 1. a és 2. a osztályos gyerekeknek adtak műsort az ötödik és hatodik osztályos tanulók. Az 5. a osztály a Ludas Matyi című színdarabot adta elő a nagyérdeműnek, velük közösen a 6. a osztály gondoskodott a vásárfiár [ Bővebben] Mihály nap A Mihály napi hagyományt ápolva az 5. -6. osztályos tanulók hatalmas Mihály napi műsorral egybekötött vásárt rendeztek az 1. -2. osztályosoknak. A szebbnél szebb vásári portékák saját készítésű Fenyő Pengőért keltek el. Szeptember 29-én, Mihály napján a szó igazi értelmében zsibvásárrá alakult az 5. d osztály terme. Szent Mihály napi tradiciókat felelevenítve, vásári hangulatban várták az ötödikesek az oda látogató 1. A hagyományokhoz hűen Mihály napi vásárt tartottak a Jeruzsálem úti óvodában. a osztályt, akik szintén készülve e neves napa, előre barkácsolt,, Wandor [ Bővebben]
A gyerekek kíváncsian kérdezgették a hangszer megszólaltatóját, hiszen ők még ilyen zeneszerszámot soha sem láttak. A kisfiúk és kislányok vásári hagyományhoz illő ruhába öltöztek. A kislányok kendőt kötöttek, a kisfiúk kalapot tettek a fejükre! Karjukon kis kosár volt, abba gyűlt a sok-sok vásárfia. A szülőknek köszönhető, hogy a gyerekek kipróbálhatták, hogyan is kell mustot készíteni. Darálhatták, préselhették a szőlőt, majd nagy örömükre meg is kóstolhatták a szőlő levét. A gyerekek érdekes népi játékokkal ismerkedhettek meg és kézműveskedhettek is. "Szent Mihály napja van, menjünk a vásárba...." - Montázsmagazin. Süni bábot készíthettek gesztenyéből és bőrből, melyet haza is vihettek. Nagyon népszerű volt az arcfestés is. De a lovaskocsikázásnak örültek legjobban a gyerekek. Mire a nap lement, gazdára találtak a vásári portékák: a sült tök, a sütemények, a perecek, a karkötők, nyakláncok, fülbevalók, babaholmik, szalvéta gyűrűk, gyertyatartók, de a mustból sem maradt egy csepp sem. "Minden áru elfogyott, csak a jókedv nem kopott! " A sok mosolygós gyerekarc látványa jelezte számunkra, hogy meg kell őriznünk a Mihály napi vásár hagyományát óvodánkban is.
* A Városmajori Óvodában huszonkettedik alkalommal rendeztek Mihály-napi vásárt. A hagyomány kialakulásáról és az idei előkészületekről Bálint Beáta vezető óvónővel beszélgettünk. Színes és változatos a kínálat, a pörgettyűtől kezdve szinte minden kapható: dísztök, köles-keretes tévémaci, gesztenyefigurák, pattogatott kukorica, házi lekvár, sós perec, illatosító zsákocska, festett kavicsok, kövek, gyöngyből fűzött ékszerek és sok hasonló kincs. Honnan érkeztek ezek a portékák? – Mindent a gyerekek készítettek a szüleikkel és az óvónőkkel közösen. Három hetet készültünk a vásárra, de a dajkák már a nyáron is szorgoskodtak, hogy mostanra minden rendben legyen. A tartalmas megnyitórendezvény azt mutatja, hogy a vásár nem csak a gyerekek kézügyességéről szól… – Igen, valamennyi csoport egy kis műsorral készült. Százhuszonhat óvodás jár ide, a Városmajor utcába, az életkoruknak megfelelően mindnyájan előadtak őszi verseket, dalokat. Nagyon kedvesek voltak, amikor éneklés közben a szüleiknek integettek, látszott, hogy még újdonságot jelent számukra a szereplés.