A Közönségdíj 2023 díj birtokosa pedig az az autó lesz, amelyre az összes jelölt autó közül a jövő év eleji közönségszavazáson a legtöbben szavaznak. Mivel az autószektor nem csupán autógyártókból és importőrökből áll, a szervezők kiosztják az Év Beszállítója 2023 kitüntetést is. Ezt azok a hazánkban termelő autóipari vállalatok kaphatják meg, amelyeket a hazai és nemzetközi autógyárak, valamint szakújságírók arra érdemesnek találnak, illetve a legmegbízhatóbb 2022-es magyarországi partnerükként a szervezők kérésére megjelölnek. Az Év Magyar Autója díjakat először 2020-ban osztották ki, a gyártók és importőrök összesen 39 autót neveztek. 2021-ben 46 autó, 2022-ben 58 autó közül választotta ki a zsűri a győzteseket. Itt a lista, ezek most a világ legmegbízhatóbb autói. Az Év Magyar Autója 2022 díjat a gyártói kategóriában az Audi Q3 Sportback phev modell kapta, a Magyar Év Autója 2022 díjat különböző kategóriákban a Toyota Yaris Cross, a Honda HRV, a Hyundai Tucson, a Lexus NX, a BMW M4 Competition, a Volkswagen Golf Variant, a Skoda Octavia e-tec és a Toyota Hilux nyerte el.
Gondolhatnánk, hogy ez az első tisztán európai gyártmány, de ebben a típusban is van valami japán: a műszaki alapjai és a motorok nagy része megegyeznek a Mitsubishi Carismáéval. A következő a Mazda MX-5 2005 utáni változata, majd a 2006 és 2009 között gyártott Mercedes E osztály jön. Végül az első generációs Toyota Yaris és Honda Jazz zárja a sort. A legmegbízhatóbb auto.fr. A statisztika persze nem jelenti azt, hogy ezek az autók ma is ugyanilyen megbízhatóak – a sorrend jellemzően az autók 3-8 éves korára vonatkozik, ugyanis erre a korosztályra vásárolnak a legtöbben kiterjesztett garanciát. A tizes listán az látszik tehát leginkább, hogy a 2000-es évek második feléig még egyértelműen tartott a japán autók minőségi fölénye.
0-ás benzines 116 és 140 lóerővel, illetve 2. 2 CRD 121 lóerővel. Még ha egy olcsó, korai példány jó vételnek is tűnhet, inkább nézz szét a piacon egy másik márka, modell után, mert főleg a régebbiek igazán leharcoltak tudnak lenni. Ismert típushibájuk továbbá a tönkremenő klímakompresszor, a főtengely jeladó hibája miatt lefulladó, illetve a gyújtáskapcsoló hibája miatt el sem induló motor. Legmegbizhatobb autok 2019. Bár ezek elsőre nem tűnnek olyan nagyon vészes problémáknak, add hozzá, hogy a legújabb példány is hamarosan 10 éves lesz, vagyis lesz még ott más is. Az is fontos szempont, hogy bár nem számít extrém ritkaságnak egy PT Cruiser, azért nem is túl gyakori autó, ami a szerelő keresésnél, alkatrész vásárlásnál tud problémákat okozni.
Gondolhatnánk, hogy ez az első tisztán európai gyártmány, de ebben a típusban is van valami japán: a műszaki alapjai és a motorok nagy része megegyeznek a Mitsubishi Carismáéval. A következő a Mazda MX-5 2005 utáni változata, majd a 2006 és 2009 között gyártott Mercedes E osztály jön. Végül az első generációs Toyota Yaris és Honda Jazz zárja a sort.
Az északi és baltitengeri kereskedelem a XII századtól az Észak-német városok monopóliuma lett. Több kereskedőváros szövetségbe tömörült, így alakult ki a Hanzaszövetség Ez a szövetség szállította Európa északi felének áruit, a heringet, a lengyel gabonát, orosz prémet, skandináv épületfát, mézet, viaszt, francia bort, az angol gyapjút, a flandriai posztót. A nemzetközi kereskedelem legfontosabb szárazföldi útján az Alpok hágóin át jutottak el a flandriai kikötőig. Középkori kereskedelem érettségi tête au carré. A Dél-német és rajnai városok is bekapcsolódtak a világkereskedelembe.
Korlátozták az iparűzők számát: csak annyi mester léphetett be a céhbe, amennyi meg tudott élni szakmájából a városban. A céhen kívüli iparűzőket, az ún. kontárokat üldözték. A céhek hierarchikus felépítésűek voltak. Először évekig inasként kellett szolgálni, majd legényként dolgozni. Ezt követően hosszú vándorúton, idegen városok mestereinek tudását kellett elsajátítani. Végül egy különleges remekmunka elkészítésével lehetett mesterré válni. A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező plebs alkotta. Alkalmi munkákból éltek. Folyamatos volt a jobbágyok városba vándorlása, melyet a magas halandóság tett szükségessé, lehetővé pedig, hogy a városban eltelt egy év és egy nap elteltével ura nem követelhette vissza jobbágyát ("a városi levegő szabaddá tesz"). A városokat rendszerint fallal vették körül. Középkori kereskedelem érettségi tetelle. Az utcák szűk sikátorokká váltak, és mivel nem volt csatornázás, minden szemét, ürülék ott hevert az utcákon. A zsúfoltság következtében a városi népesség ki volt téve a járványoknak, betegségeknek, ami magas halandósághoz vezetett.
Ez az életforma-amely kevesebb kötöttséggel járt, és a földművelésnél könnyebb munkát jelentett-hamarosan a jobbágyok at is megkísértette. Egyre többen szöktek el a telkeikről, hogy kereskedelmi központokban éljenek. Magától értetődő, hogy a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyekre vándoroltak. Itt juthattak hozzá az iparűzéshez szükséges segédanyagokhoz, itt adhatták el fölösleges gyártmányaikat. Sokan közülük végleg a falak között maradtak. Velük egész iparágak-mint például a posztókészítés – költöztek be a kereskedelmi központokba. A középkori város - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A benépesülő vár és a vásárhelynek otthont adó külváros ekkorra már teljesen összeolvadt. A kommuna mozgalom A kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek. Az egy helyre összegyűlt kereskedők és iparosok közösséget, azaz kommunát alkottak. (A kommuna a latin communitas szóból ered, melynek jelentése: közösség. ) Szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék sorsuk irányítását.