A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. április 16. vasárnap 07:05 A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 16-án és 17-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Nagypéntek - Jézus Krisztus kereszthalálának napja - Stuttgarti Katolikusok A keresztenyseg legnagyobb ünnepe krisztus feltámadásának napja Video MTVA Archívum | Húsvét – a kereszténység legnagyobb ünnepe A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek. A magyar egyházi vezetők húsvét alkalmából ünnepi szentmiséket és istentiszteleteket tartanak Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagyszombaton este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában tartotta meg a húsvét vigíliájának szertartását, húsvétvasárnap délelőtt fél tizenegykor pedig az esztergomi bazilikában mutat be ünnepi szentmisét. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a nagycsütörtöki főpapi olajszentelési szentmisén a budapesti Szent István-bazilikában 2019. április 18-án Forrás: MTI/Balogh Zoltán Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap délelőtt tíz órakor úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdet igét Budapesten, a budahegyvidéki református templom gyülekezeti termében.
A közhiedelemmel ellentétben nem a karácsony (Jézus születése), hanem a húsvét (Jézus feltámadása) a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (latinul: sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 21-én és 22-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak. Húsvét alkalmából a magyar katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, illetve Esztergomban tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet. Ezenkívül rengeteg érdekes program várja a családokat, úgy a fővárosban, mint vidéken. A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. közé eshet), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi izraelita pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életbe.
Húsvét vasárnapja a tavasz kezdetét követő első holdtölte utáni vasárnap. A kereszténység első évszázadaitól fogva szokássá lett, hogy a nagycsütörtök esti szentmisét követően elnémulnak ("Rómába mennek") a katolikus templomok harangjai, és csak a nagyszombat esti szertartáson szólalnak meg újra, jelezve Krisztus feltámadását. Több magyarázat ismert arra, hogy honnan kapta nevét "zöldcsütörtök", azaz nagycsütörtök, amely a többek között Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora és a katolikus hit szerint az oltáriszentség megalapításának napja is. Német nyelvterületen egyesek a "greinen" (weinen, azaz sírni) szóból, mások ellenben a zöld szín elnevezéséből vezetik le, mivel azon a napon a böjt okán rendszerint valami zöldet (spenótot) fogyasztanak a hívők. A nagypéntek német elnevezése, "Karfreitag" az ónémet "kara" (bánat, gyász) szóból ered. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. A nagyszombat esti feltámadási körmeneten a hívők égő gyertyákkal vonulnak, jelezve, hogy hitük szerint Jézus - mint maga mondta - a "világ világossága".
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket. Ünnepek és hétköznapok 2020. 04. 12 | olvasási idő: kb. 5 perc Az ünnepek ünnepét (solemnitas solemnitatum) a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartják; időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepe. Húsvétot negyvennapos böjti időszak előzi meg (nagyböjt), s ennek utolsó hete a nagyhét. A Bazilika Szent István-harangja a beemelés során (MTI Foto: T. Asztalos Zoltán) Nagycsütörtöktől szünetel a harangozás – "a harangok Rómába mennek" –, és legközelebb csak nagyszombaton, az esti misén szólalnak meg újra. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a legnagyobb gyász ideje.
Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány is. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeztek, vagyis keresztény tartalommal töltötték meg az ősi, és megkeresztelkedésük előtt saját maguk által is megtartott zsidó ünnepet. Hasonlóan jártak el az ősi pogány napkultusz esetén is, amikor a Jézus születésére való emlékezés napjává tették a téli napforduló napját. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása.
A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Számos könyve jelent meg, munkásságáról háromrészes filmsorozat is készült. [perfectpullquote align="left" bordertop="false" cite="" link="" color="" class="" size=""] Bence kiszakít bennünket abból a csőlátásból, amiben élünk és segít abban, hogy felfedezzük magunk körül a teremtett világ szépségét[/perfectpullquote] – hangsúlyozta Böjte Csaba szerzetes. Érdeklõdõ Máté Bence Természetfotós Egyik Képét Nézi A Szabadtéri Kiállítás Megnyitója Napján Budapesten, A Szent István-Bazilika Elõtti Téren 2019. Az Elmúlt Húsz Év Képanyagából Válogatott, Mintegy Hatszáz Természetfotóból Álló Tárlat Célja, Hogy Felhívja A Figyelmet A Természetvédelem És A Még Védhetõ Értékek Fontosságára / Fotó: Mti / Balogh Zoltán Az elmúlt húsz év képanyagából válogatott bemutató célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelem és a még védhető értékek fontosságára. Így fonódik össze a művészet és a környezetvédelem – Idénre is meghirdették a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált A filmfesztivált először 2015-ben rendezték meg, mára pedig számos kísérőrendezvénnyel bővülve a régió egyik legnagyobb filmes és természet-környezetvédelmi tematikus rendezvénye lett.
Events Archive - Máté Bence Kiállítás és Előadás Turné Home Exhibitions About Bence Sponsors English Magyar X
Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalatcsoportjaként hiszünk abban, hogy a világot a tudás és az odafigyelés viszi előre. A fenntartható fejlődés egyik alapköve, hogy felismerjük a természet értékeit és belőlük táplálkozva alkossunk olyan épületeket, amelyek nem évekre, hanem évszázadokra jönnek létre a környezet igényeit szem előtt tartva. A Naturban 2021 Gallery interaktív kiállítása Máté Bence képein át eleveníti meg a bolygónk sokszínűségét az Újpesti öböl mellett épülő Duna Terasz Grande kordonjain. A kiterjesztett valóság élménye és a szerző exkluzív audiokommentárjai egy olyan világot mesélnek nekünk, amely része a miénknek, mégis egyre távolabb kerülünk tőle.
Máté Bence kiállítás és előadás 2021. augusztus 30. Másfél éves Covid szünet után újra nyílik Máté Bence nagy sikerű természetfotó kiállítása Székesfehérváron! Nagy szeretettel várunk benneteket augusztus 27. és szeptember 26. között a szabadtéri kiállításon, a Városház téren. Szeptember 26-án pedig Bence "Vértelen vadászat" című előadását láthatják az érdeklődők az Alba Regia Sportcsarnokban. Aki kíváncsi, miként lett egy pusztaszeri "problémás" diákból a világ legsikeresebb természetfotósa, ne mulassza el a szórakoztató előadását sem! Alkotásaival Bence az összes földrészt meghódította, és minden természetfotós számára feltette kis hazánkat a világ térképére. Legeredményesebb versenyzőként első helyen áll a BBC fotós pályázat összes ranglistáján, továbbá ő az egyetlen, aki az ifjúsági és a felnőtt mezőnyben is megkapta a természetfotósok Oszkárjaként számon tartott díjat. Az előadás kivételes lehetőséget kínál arra, hogy a közönség személyesen is megismerkedjen ezzel a végtelenül rokonszenves fiatalemberrel, és elképesztő akciófotóin keresztül rácsodálkozzon hazánk páratlanul gazdag vadvilágára.
Máté Bence fotós képein a madarak és az állatok olyan természetes módon viselkednek, hogy jó látható, még csak nem is sejtik, hogy valaki figyeli őket – mondta Áder János köztársasági elnök a kiállítás megnyitóján. [perfectpullquote align="left" bordertop="false" cite="" link="" color="" class="" size=""]Neki köszönhetjük, hogy benézhetünk a gyurgyalag tollai közé. Sőt, beállhatunk a levélvágó hangyák szorgos menetébe vagy meghúzhatjuk a leopárd bajuszát[/perfectpullquote] – mondta az államfő Máté Bencéről, hozzátéve, hogy az alkotó még csak 34 éves, de már nemzetközi hírű fotós, "aki munkájában világokat köt össze". Érdeklõdõk Máté Bence Természetfotós Képeit Nézik A Szabadtéri Kiállítás Megnyitója Napján Budapesten, A Szent István-Bazilika Elõtti Téren 2019. Március 13-Án. Az Elmúlt Húsz Év Képanyagából Válogatott, Mintegy Hatszáz Természetfotóból Álló Tárlat Célja, Hogy Felhívja A Figyelmet A Természetvédelem És A Még Védhetõ Értékek Fontosságára / Fotó: Mti / Balogh Zoltán Áder János felidézte, hogy Máté Bence számtalan nemzetközi természetfotós díj mellett elsőként nyerte el az Év Ifjú Természetfotósa, majd felnőtt kategóriában a szakma Oscar-díjaként is számon tartott Az év természetfotósa (Wildlife Photographer of the Year) címet.
A fesztivál idei mottója: Természet- és környezetvédelem a művészet és a játék erejével, kiemelt témája pedig a víz. Az alkonyat után belülről megvilágított 15 tablópáron színviláguk és tematikájuk alapján csoportosítva láthatóak a képek. Az egyik oldalon egy nagyméretű fotó alatt az adott projektet bemutató néhány mondatos szöveg olvasható hat nyelven. A másikon 10-30 kép látható egy-egy mondatos magyar és angol nyelvű leírással. Best of Flickr 2017 – A 25 legszebb Flickr-fotó az évben A kiválasztás során a Flickr a nézettséget vetette össze a képek kedvelésének számával, valamint segítségükre volt az összeállításban egy profi zsűri is. Az oldal 2017-es statisztikáiból egy érdekesség is kiderül, a publikált fotók 54%-át okostelefonnal készítették! Jöjjön hát a legjobb 25! A tárlat a budapesti kiállítás után országos turnéra indul. Az időpontok: Debrecenben április 4. és 28. között, Gödöllőn május 3-tól 10-ig, Egerben június 13-tól július 7-ig, Keszthelyen július 11. és augusztus 4. között.