Megjelenés időpontja 2014. 10. 21 - 18:05 Ez a cikk több, mint 7 éve és 8 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek. Különleges freskókra bukkantak az egri Zsinagóga Galéria épületének felújítása során. Mit is lehet kezdeni egy épülettel, mely több mint százhúsz éve épült, és valaha imádkozni jártak a falai közé az emberek? Mit lehet vele kezdeni, ha kövei átitatódtak nedvességgel s egyre csak dobálják le magukról a sárgára festett vakolatot, ha faszerkezetei, tetőgerendázata elkorhadt és ablakain egy manapság szokásos nyári zápor idején befolyik a víz? Titkokat rejtett a Zsinagóga Galéria | EgerHírek. Mit lehet vele kezdeni, ha valaha szakralitással átitatott tágas terei a fényben úszó modern nagyáruházak korában már sem bazárnak sem bútorüzletnek nem elég modernek, nem elég csalogatóak? Belételepszik hát a kultúra, mely örül, hogy teret kaphatott, és igyekszik az ütött-kopott közegben érdeklődésre számot tartó eseményekkel felhívni magára a figyelmet. 2007-től a Művészetek Háza berkein belül, majd 2013-tól a Dobó István Vármúzeum telephelyekét kiállításoknak, a művészetnek, a régiségeknek bemutató helyeként funkcionáló épület állapota egyre csak romlik.
Egri neológ zsinagóga Az Egri zsinagóga egy 1954-es fényképen Település Eger Ország Magyarország Vallás zsidó Építési adatok Stílus szecesszió Építés kezdete 1911 Építés befejezése 1913 Bontás ideje 1967 Tervező Baumhorn Lipót Alapadatok Torony 3 Elhelyezkedése Egri neológ zsinagóga Pozíció Eger térképén é. sz. 47° 54′ 06″, k. h. 20° 22′ 48″ Koordináták: é. 20° 22′ 48″ A Wikimédia Commons tartalmaz Egri neológ zsinagóga témájú médiaállományokat. Az Egri neológ zsinagóga egy ma már nem létező zsidó vallási épület, amely Eger területén áll a XX. század első felében. Zsinagóga galéria eger hungary. Története [ szerkesztés] A zsinagóga a nagy magyar zsinagóga-építész, Baumhorn Lipót tervei alapján épült 1911 – 1913 között, kései eklektikus - szecessziós stílusban. A mai Hibay Károly utca és Kossuth Lajos utca sarkán állott. Az épületet 1913. szeptember 13-án avatták fel. Formavilága, stílusjegyei jellemzőek Baumhorn zsinagógaépítészetére, ezáltal egyértelmű hasonlóság figyelhető meg például a Szegedi Új zsinagógával, vagy az újvidéki zsinagógával.
2014. október 14. H. Szilasi Ágota, művészettörténész
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (3 264 × 2 448 képpont, fájlméret: 3, 19 MB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2016. január 9., 23:27 3 264 × 2 448 (3, 19 MB) Regasterios Transferred from pedia Az alábbi lap használja ezt a fájlt: Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Fényképezőgép gyártója Panasonic Fényképezőgép típusa DMC-LS85 Expozíciós idő 1/160 mp. (0, 00625) Rekesznyílás f/8 ISO érzékenység értéke 80 EXIF információ létrehozásának dátuma 2009. Zsinagóga galéria eger ungarn. november 13., 13:09 Fókusztávolság 5, 5 mm Tájolás Normál Vízszintes felbontás 180 dpi Függőleges felbontás 180 dpi Használt szoftver Ver. 1. 0 Utolsó változtatás ideje 2009. november 13., 13:09 Y és C pozicionálása Szomszédos Expozíciós program Tájkép mód (a fókuszban lévő hátterű tájkép fotókhoz) EXIF verzió 2.
3300 Eger Kossuth Lajos utca 17 Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
Ismét Egerben az "Egri nők" Fél éven keresztül Egerben, az Érseki Palotában lesz látható Székely Bertalan "Egri nők" című festményének utolsó vázlata. Az alkotás egri sajtóbemutatóján Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő elmondta: egy aukción fedezte fel a festményt, s javaslatot tett, hogy az állam vásárolja meg azt, elővásárlási jogával élve. Egri Főegyházmegye. A sikeres licit után a képviselő javaslatára az a döntés született, hogy egy időre Egerbe kerül a kép. A politikus elmondta még: ez a mű a szabadság, a hazaszeretet szimbóluma is, s a magyar kultúra egy jeles alkotása, így méltán fejezi ki azt, hogy Eger sikeres pályázó lehet az Európa Kulturális Fővárosa 2023 megmérettetésen. Ternyák Csaba egri érsek köszönetet mondott azért, hogy az egri bemutató helyszínéül az Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontot választották. A főpásztor kiemelte: a palotának az a missziója, hogy a művészetet és az idegenforgalmat szolgálja, hozzátette: az egyház eddig is fontos mecénása volt az alkotóknak. Az Európa Kulturális Fővárosa pályázat kapcsán Ternyák érsek optimizmusának adott hangot, hiszen, mint mondta, Eger eddig is a térség kulturális központja volt.
évforduló 2018. 03. 23. 11:22 Éppen ma 150 éve csodálhatta meg először a közönség Székely Bertalan Egri nők című festményét a Líceumban. A Líceum kezdettől fogva az oktatást szolgálja, de mellette helyet adott más funkcióknak is, egyebek között fegyvertárnak, borkiállításoknak, hangversenyeknek, orgonaműhelynek, képkiállításoknak… Az utóbbiak közül az egyik legjelentősebbről Kazinczy Ferenc a következőket írta 1812–ben: "Fáy János úr Emődön, … aki fáradhatatlanul és csudálást érdemlő szerencsével gyűjtögeti galériáját (tavaly Carraci Ágostonnak két festését egy magyarországi klastromból kapta, s azt közhaszonra Egerben nyitotta meg). Az egri no prescription. " Balkay Pál egri festő 1819-ben a Tudományos Gyűjteményben írt "Fáy János úrnak az Egri Lyceumban lévő képes Gyűjteményé"-ről. Ez volt hazánk második teljesen nyilvános festménykiállítása. Több festőnek is volt műterme az épületben, mint mások mellett Kovács Mihálynak és Sajósy Alajosnak. A honleányok és az asszonyok feladatai között a XIX. század eleje óta egyre jelentősebb helyet foglalt el a nemzeti művelődés – nyelv, irodalom, képzőművészet, színjátszás – támogatása.
Arról, színházi gyermekekként mikor döntötték el, hogy maguk is színészek lesznek, Márta elárulta: "A gimnázium színjátszó szakkörében fogalmazódott meg bennem, hogy színésznő akarok lenni. Annyi örömöm volt a próbákon, az előadásokban, meg éreztem is némi tehetséget, ez adott valami eltökéltséget. Előtte jelmeztervező akartam lenni, de ez a vonzódás mindent felülírt. (…) Nagy örömködésre nem emlékszem, nagy botrányra igen. Apu borzalmasan nem akarta. Pontosan tudta, hogy milyen kemény, kiszolgáltatott pálya. HEOL - Nem először látható az Egri nők Egerben. Létezett az a bizonyos szereposztó dívány, meg saját tapasztalatából is tudta, milyenek az ifjú színészfiúk. " Kati pedig úgy fogalmazott, mindig is színésznőnek készült. "Azt mondják, hogy a színháznak lényeges eleme a szexualitás, és ez így is van. Ez nagyon veszélyes játék, különösen fiatalon, amíg az ember hajlamos átadni magát a szerepnek, és szabadjára engedi az érzelmeit. De kell is, hiszen gondolj bele, nézőként el tudnád hinni a szerelmet, ha két aszexuális ember ölelgetné egymást? "
Hová tűntek a hős egri nők? – Szubjektív élménybeszámoló egy várlátogatásról VIM – 2022. július 11. – WMN Olvasónk nyaralás közben rácsodálkozott a hős egri nőkre. Pontosabban a hiányukra.