Audi e-csúcs: e-tron GT Nemzetközi szinten a jelenlegi autóvásárlók hajtáshoz való hozzáállás hasonló. Az olaszok és németek 37 százaléka felvesz e-autókat a keresési profiljában, míg a belgák mindössze 35 százaléka. A hollandok sokkal nyitottabbak: 45 százalék gondolkozik elektromos autó vásárlásán. A hibrid járművek Hollandiában népszerűbbek, mint máshol Európában: 56 százalékuk fontolgatja a vásárlást, de az olaszok csak 52, a belga 47, a németek 51 százaléka. A legnagyobb aggodalmak: költségek és töltési infrastruktúra Ami az e-autókat illeti, érdemes megnézni a vizsgálatban részt vevő válaszadók teljes csoportját. Ez azt mutatja, hogy Európában az ár az első. A német válaszadók 62 százaléka azon a véleményen van, hogy drágább elektromos autót vásárolni, mint egy hasonló belső égésű motorral rendelkező járművet. Az osztrák (62 százalék), a belga (64 százalék) és az olasz (65 százalék) válaszadók hasonlóan látják. Hollandiában ezzel szemben lényegesen kevesebb felhasználó osztja ezt az aggodalmat: mindössze 47 százalék van azon a véleményen, hogy mélyebben kell a zsebébe nyúlnia egy e-autóért, mint egy belsőégésű motorral szerelt járműért.
A hibrid modell opció lehet tízből négy osztrák számára. Egy nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy különösen a németeknek van nagy aggodalmuk az e-autókat illetően. A holland válaszadók a legnyitottabbak és a legjobban tájékozottak. Két csoport A jelenlegi tanulmányban az online platform két csoportot vizsgált külön: az általános weboldal -felhasználókat és azokat a felhasználókat, akik jelenleg kifejezetten új autó vásárlását tervezik. Ha megnézzük a jelenlegi vásárlókat, kiderül, hogy az elektromos autók nagyon népszerűek: összesen 17 százalék "határozottan" fontolgatja az elektromos jármű vásárlását, további 20 százalék pedig "talán" az akkumulátorral működő autót választaná. Ez azt jelenti, hogy 37 százaléka nyitott gondolkodású, amikor elektromos autót vásárolna. Ennek ellenére nem minden jelenlegi autóvásárló van meggyőződve az új meghajtásról. A megkérdezettek 44 százaléka jelenleg határozottan nem akar elektromos autót vásárolni, 19 százalékuk valószínűleg nem. Ha a hibrid járműveket nézzük, az értékelés kiegyensúlyozottabb: 42 százalékuk fontolgatja a vásárlást a jelenlegi helyzetben, 34 százalék számára ez kizárt.
Ugyanazon nemzetek esetében a márka is szerepet játszik. A hollandok 25, a belga válaszadók 24 százaléka szeretne prémium terméket. Összehasonlításképpen: ez csak az osztrákok 11 százaléka számára fontos. Európában elégtelennek minősített információk Még akkor is, ha az e-mobilitásról egyre gyakrabban beszélnek a médiában, a megkérdezett európaiak körülbelül kétharmada úgy érzi, hogy nem kellően tájékozott erről. Ausztriában minden harmadik (33 százalék) több információt szeretne a felmerülő karbantartási költségekről. És majdnem ennyien (30 százalék) nincsenek tisztában az elektromos autó előnyeivel és hátrányaival a hibrid járművekhez képest. Olaszországban még nagyobb az információigény: 37 százalék vágyik a karbantartási költségek pontos ismeretére, 33 százalék pedig az e-autók előnyeire és hátrányaira. A hollandok csak minden negyedik (25 százalék) szeretne tájékoztatást a karbantartási költségekről, valamint az elektromos járművek és hibridek előnyeiről és hátrányairól. André Eckert, az AutoScout24 osztrák országmenedzsere "A tanulmány azt mutatja, hogy a nemzetközi és különösen ausztriai érdeklődők további információkat kérnek az e-autókról.
A megismert autóhasználati szokások alapján az Ipsos kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy megtett távolságot, és a töltési lehetőségeket figyelembe véve az autóvezetők 54 százaléka számára már jelenleg is megoldást kínálna egy korszerű elektromos autó a hétköznapokban. A hosszabb utazások igénye miatt az átlagos hétvégi használatra vonatkoztatva ez az arány valamivel alacsonyabb, 49 százalékos. © D. P. A valódi gátat sokkal inkább az ismeretek hiánya, a fogyasztói tévhitek, és nem utolsó sorban a relatíve magas beszerzési árak jelentik. A forgalomban levő márkák ismertségét illetően a spontán módon első helyen felidézett e-márkák között a Tesla és a Nissan, míg a típusok között a Leaf és az i3 vezet. A villanyautózás rajongói körében valamennyi típus ismertsége és kedveltsége magasabb az átlagnál, különösen igaz ez a Tesla modellekre. A potenciális, azaz a jövőbeni e-autó-vásárlásra kiemelkedő nyitottságot mutató felhasználók céljai között pedig már Volkswagen, Hyundai, Kia, Citroen és Chevrolet modellek tervezett beszerzése is magasabb arányban jelenik meg.
Az elektromos autók választásában az egyik legfontosabb szempont, hogy mennyit lehet autózni velük egyetlen feltöltéssel. Egy hiánypótló összehasonlítás most ezt is megmutatja. Az elmúlt években lassan, de biztosan egyre nagyobb szeletet hasítottak ki az autópiacból az elektromos autók. 2016-ban mintegy 773 600 darab EV-t sikerült eladni, decemberben történelmi rekord született: egyetlen hónap alatt ugyanis több mint 100 ezer elektromos autót adtak el a cégek, amire korábban még nem volt példa. A legnagyobb bővülést Kína produkálta, ott egy év alatt 85 százalékkal nőtt a kereslet az elektromos autók iránt, vagyis 2016-ban mintegy 316 ezer darabot adtak el ezekből az autókból. A technológia kritikusai azonban azt mondják, az elektromos autóknak továbbra is az a "gyermekbetegségük", hogy túlságosan kevés kilométert tudnak megtenni egyetlen feltöltéssel. A Plugless és az InsideEVs ezért elkészítette, hogy az egyes modelleknek mekkora a hatótávolságuk, és ezek közül hány képes arra, hogy az átlagos amerikai igénynek, vagyis a napi 37 mérföld (kb.
A felmérésben 5566 AutoScout24 felhasználó vett részt, köztük Németországból 1355, Ausztriából 917, Belgiumból 1164, Olaszországból 1070, Hollandiából pedig 1060; A kérdéseket 2021. július és augusztusban tették fel, a téma pedig az e-mobilitás volt. Mercedes csúcs e-autó: EQS Az elektromobilitás előmozdítását a párizsi klímacélok elérésének egyik alapvető építőelemének tekintik. Ausztriában az utóbbi időben jelentősen megnőtt az alternatív hajtású járművek eladása – írja a felmérést ismertető Österreich című napilap. Ebben az évben is nagy plusz volt a teljesen elektromos autók eladásában. Ez azonban elsősorban vállalatokon és hatóságokon alapul. A magánvásárlók körében a tiszta elektromos járművek új regisztrációi még az ötödét sem tették ki 2021 első felében. Az AutoScout24 aktuális, egész Európára kiterjedő felhasználói felmérése szerint az akkumulátoros elektromos járművek lassan azoknak a magánvásárlóknak is a középpontjába kerülnek, akik jelenleg autóvásárlást terveznek. Országonkénti különbségek Eszerint minden harmadik, Ausztriából érkezett válaszadó gondolkodik elektromos autó vásárlásán.
Hazánkban mind a tölthető autók használhatóságának, az infrastrukturális ellátottságnak, mind pedig a kereseti aránytalanságnak köszönhetően jelentős a főváros túlsúlya jelenleg a KSH és az e-Mobi adatai szerint. Bár az új személygépkocsik legfeljebb ötöde van a fővárosban regisztrálva, a statisztikák szerint a zöld rendszámos autók körülbelül háromnegyede valamely budai kerületben talál gazdára. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
Yale egyetem Debreceni egyetem ponthatarok Az itt közzétett adatok a 2016. szeptemberben induló felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget. Az itt közzétett adatok a 2019. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget. A 2020 szeptemberében induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15-ig lehet jelentkezni. A felvételizők a honlapról elérhető e-felvételin keresztül nyújthatják be jelentkezéseiket. Az e-felvételi – a történő regisztráció után – a 2020. február 15-i jelentkezési határidőig folyamatosan a felvételizők rendelkezésére áll. A végleges jelentkezéseket legkésőbb 2020. február 15-én éjfélig kell rögzíteni.
Debreceni egyetem felvételi ponthatárok 2019 Érettségi-felvételi: Ezek voltak a legmagasabb ponthatárok a Debreceni Egyetemen - Debrecen egyetem ponthatárok 2018 ponthatárok Az itt közzétett adatok a 2016. szeptemberben induló felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget. A legmagasabb pontszámokat ebben az évben a bölcsészettudományi és a gazdaságtudományi karon kellett elérniük a jelentkezőknek. Az előbbi osztatlan, nappali tagozatos, államilag finanszírozott magyar tanár - latin nyelv és kultúra tanár szakán 495 volt a ponthatár. Az utóbbi állami ösztöndíjas kereskedelem és marketing alapképzésén levelező tagozaton legalább 462 pontot kellett elérni, a nemzetközi gazdálkodás alapképzés állami ösztöndíjas levelező tagozatán pedig 454 pontra volt szükség a sikeres felvételihez - mondta Bartha Elek.
Felvételi ponthatárok 2019 2019. 07. 24. 20:21 A diákok egy óriási kivetítőn lehettek szemtanúi a sorsdöntő ponthatároknak. Nem túlzás azt állítani, hogy szerda este egy tűt sem lehetett leejteni a Nagyerdei Stadionban található Red&White Klubban, amely otthont adott a 2019-es debreceni Pont Ott Partinak. Az egyetemre, főiskolára jelentkezett diákok együtt élhették át a várakozás izgalmát, míg fény nem derült az idei felsőoktatási ponthatárokra. A résztvevőkhöz dr. Bartha Elek oktatási rektorhelyettes és a DEHÖK elnöke, Bognár István Ádám intézett néhány szót. Utóbbi mondanivalójában felhívta a diákok figyelmét, hogy a Debreceni Egyetem gólyatábora tárt karokkal vár minden sikeres felvételizőt, és emlékeztette őket, hogy a yoUDay-ről sem érdemes megfeledkezni. Elhangzott, hogy nem szabad pánikba esni, ha nem kapják meg azonnal a felvételi eredményről értesítő SMS-t, hiszen mobilszolgáltatótól is függ az üzenet érkezésének pillanata. "Az ország második legnagyobb egyeteme a debreceni, s azt hiszem, aki ide jelentkezik nem bánja meg" – hangsúlyozta Bartha Elek.
2019. Júl. 25. SZERZŐ: DEHDK Sajtóiroda Újból közösen várták a felvételizők a Felsőoktatási ponthatárok kihirdetését július 24-én a Red&White Klubban, ahol óriás kivetítőn követhették a jelenlévők a pontok alakulását majd közös ünnepléssel zárták e fontos pillanatokat. A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat hagyományteremtő jelleggel hívta életre újból a Pont Ott Party-t, melynek keretében a szervezet közös pontvárásra invitálta az felvételizőket és az intézmény felsőbb éves hallgatóit. A party 18 órától várta a részvevőket, akik különböző játékokkal, például dartsszal és csocsóval üthették el az időt, emellett a felvételizőknek lehetőségük akadt a felsőbb éves hallgatóktól vagy akár Bács Zoltán kancellártól vagy éppen Bartha Elek, oktatási rektorhelyettestől és Pósánné Rácz Annamária oktatási igazgatótól is érdeklődni az intézmény képzéseiről, a beiratkozásról és az egyéb fontos tudnivalókról. Este 20 órakor elérkezett a várva várt pillanat, a jelenlévők óriás kivetítőn együtt tekinthették meg a 2019 szeptemberébe induló képzések pontjait, majd a következő percekben önfeledt hangulat vette át az uralmat.
Kar betűkódja Képzési szint Munkarend Fin.