Népdaléneklési verseny 2022. 03. 08. Csökmői Bocskai István Általános Iskola és AMI 2022. 08-án, kedden délután került megrendezésre iskolánkban a népdaléneklési verseny, melyen 26 tanuló vett részt. A verseny közös énekléssel, jó hangulatban indult. A gyerekeket három korcsoportban pontozta a háromtagú zsűri. A legkis ebbek korcsoportjában, az első és második osztályosok indultak. Első helyezett Piros Izabella, második osztályos tanuló, második helyezett Nagy Luca Zsófia, első osztályos tanuló, harmadik helyezett pedig Vincze Panna, szintén első osztályos tanuló lett. A második korcsoportban a harmadik és negyedik osztályos tanulók indultak. Első helyezett a negyedik osztályos Monori Lili, második helyezett a harmadik osztályos Marti Orsolya Klaudia lett. Megosztott harmadik helyezést ért el Kovács Milán és Szigeti János, negyedik osztályos tanulók. A harmadik korcsoportban a felsős tanulók indulhattak. Első helyezést ért el Szémán Éva nyolcadik osztályos tanuló, második helyezett lett Juhász Viktória, ötödik osztályos tanuló.
1959-re az iskola tanulóinak létszáma a környéken felépülõ lakóházak hatására úgy megnõtt, hogy új épületszárnyat kellett építeni. De még így is váltott mûszakban folyt a tanítás. Ebben az évben nyílt meg az elsõ ARANYKÖNYV. A legjobb tanulók, legsikeresebb sportolók, a közösségért legtöbbet tevõ diákok írhatják be a nevüket- ez igen nagy elismerésnek számít. 1964-ben újabb szárnnyal növekedett az iskola. Ekkor 1450 tanuló járt ide. 34 tanulócsoportban 58 pedagógussal folyt a munka a 43-52 fõs osztályokban. Ekkor a kerület legszebb és legjobban felszerelt napközis épületrésze volt az iskoláé. 1972. április 20-án, Bocskai István Magyarország fejedelemmé választása évfordulóján az iskola felvette a kiváló magyar történelmi személyiség nevét. Benda Kálmán történész volt a névadó ünnepség díszvendége. Ekkor határozta el az iskola közössége: minden esztendõben iskolanap lesz, amely a gyermekek napja: vetélkedõkkel, versenyekkel, játékokkal. A 70-es években természetismereti és matematikai oktatási kísérlet folyt az iskolában, amelyet Dr. Marx György vezetésével a MTA és az OM irányított.
Az 1978-as tanterv bevezetésekor a tantestület munkacsoportjai 5 tankönyvet és tanítói kézikönyvet alkottak. Az egyik harmadikos tankönyv 20 éven át volt országos taneszköz! 1989-ben a társadalmi rendszerváltozás új lehetőségeket teremtett az iskolai munka megújítására is. A nyelvtanulás és az informatikai-számítástechnikai ismeretek oktatása került a középpontba az eddigi értékek mellett. Ez mind a pedagógusok új diplomaszerző tevékenységében, mind az új szakok bevezetésében öltött testet. 1991 őszén nyílik meg a Bocskai Galéria. Gyermekrajzok, amatőr és hivatásos művészek számára nyílt megmutatkozási lehetőség. 1992 óta tartunk fejlesztő foglalkozásokat iskolánkban. 1996-2000 között a kerületi Logopédiai Szakszolgálat a Bocskai épületében működik. 1999-ben elkezdődik a tanórai néptánc oktatás. 2005-tõl kezdődően megújul az iskola. Elkészül a villanyfényes műfüves pálya. A vívás órarendi keretek közé kerül, ehhez létrehozzuk a vívótermet. A hagyományok megőrzése mellett elindul néhány máig tartó folyamat.
A tanárok a lent található idpontban elzetes jelzés után megtalálhatók az iskolában. Pedagógusaink további alkalmakkor elzetes idpont egyeztetést követen érhetk el az iskolában. Fogadóórákat az els félév befejezése, valamint a tanév vége eltt két héttel már nem tartunk. A heti egyéni fogadóórákat félévente egy-egy általános fogadóóra egészíti ki, amelyen együtt megtalálható iskolánk valamennyi tanára.
A Bocskai célkitűzése: úgy változzunk, úgy fejlődjünk, hogy megőrizzük hagyományainkat és megfeleljünk a kor kihívásainak. Iskolánk 18 tanteremmel rendelkezik, köztük magas pedagógiai igénnyel felszerelt informatika, fizika, kémia, biológia, magyar kabinetekkel. Több tanteremben digitális tábla segíti az oktatást. Korszerű audiovizuális eszközöket és multimédiás lehetőségeket kínáló könyvtárunk működik. A XI. kerületi általános iskolák felvételi körzetei A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
A közel 1, 8 millióan látogatják méréseik alapján, míg fizikai formában 27 ezret vásárolnak belőle. A közleményben azt ígérték, hogy a teljes tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.
Belenézek Digitális 2021. 04. 26. Digitális előfizetés Figyelem! A digitális előfizetésben rendelt lapszámokat csak elektronikus formában kapja meg. Kosárba Digitális lapszám vásárlása: 170 Ft* Kosárba Digitális előfizetés: 12 hó Ár: 34 990 Ft (305 lapszám. Egy lapszám ára: 114 Ft)* Kosárba Digitális előfizetés: 6 hó Ár: 17 990 Ft (150 lapszám. Egy lapszám ára: 119 Ft)* Kosárba Digitális előfizetés: 3 hó Ár: 9 290 Ft (75 lapszám. Egy lapszám ára: 123 Ft)* Kosárba Digitális előfizetés: 1 hó Ár: 3 190 Ft (25 lapszám. Egy lapszám ára: 127 Ft)* Céges, több példányos előfizetéseit vásárolja meg itt. Észak magyarország újság előfizetés csomagok. * Áraink bruttó árak 2021. 26.
Kezdetben a lap naponta jelent meg, kivéve az infláció éveit, amikor a papírhiány miatt időszakosan, csak heti háromszor. Megalakuláskor a lap mindössze kétoldalas (1 lap) volt, később négy, az '50-es években hat, 1969-től nyolc oldalon jelent meg. Az 1950-es években az Észak-Magyarország, hasonlóan a többi megyei laphoz, a központi lapokat másolta. Az "Észak" később a központi politikát, de annak helyi jellegét igyekezett hangsúlyozni. Mindemellett teret kaptak a helyi, megyei eseményekről való tudósítások, beszámolók is. A külpolitika részletes taglalása visszaszorult, helyette rövid nemzetközi összefoglalók kaptak helyet. Egyesülés a Déli Hírlap pal [ szerkesztés] Az Észak-Magyarország – mint megyei lap – a sokoldalú igények miatt nem tudott megfelelően foglalkozni a Miskolcot érintő legfontosabb kérdésekkel, így a helyi lakosság kevés információt kapott a város életéről. Ezért 1969. Gazdaság: Észak-Magyarország húzza a termelést - NOL.hu. szeptember 1-jén napvilágot látott a városi napilap Déli Hírlap néven. Ezzel Borsod-Abaúj-Zemplén volt az ország első olyan megyéje, ahol a rendszerváltozás után egyidejűleg két megyei napilap létezett.