Végül Cavill győzött, és alakítja számos filmben azóta is a karaktert. De Padalecki versenyben volt egy másik ikonikus szerepért is: a Star Wars II. – A klónok támadása castingján már próbafelvételeket is forgattak vele Anakin Skywalker, azaz a későbbi Darth Vader szerepére, de végül Hayden Christensen lett a befutó. Furfangos az észjárása. Híres arról, hogy a forgatásokon szeret mindenféle beugratásokkal túljárni a szereplőtársai eszén. De más területen is megy neki a csavaros gondolkodás: a sakk a hobbija, és kiemelkedő tudású játékosnak számít. Kimagaslik a színésztársai közül. 193 centis magasságával gyakran egy fejjel magaslik a színésztársai fölé még a férfikollégák esetében is. Az Odaát forgatásán viszont ebből nem volt gond, mivel Jensen Ackles is szép nagyra, 186 centisre nőtt. Chuck Norris örökébe lépett. Az utóbbi időben a Walker című sorozat címszerepében láthattad Padaleckit, ami a Walker, a texasi kopó című klasszikus Chuck Norris-tévészéria felújítása. A Walker eddig két évaddal jelentkezett, de már bejelentették a harmadik érkezését is.
A flashback a Coruscanten, a fővárosban játszódik még A klónok támadása (2002) fináléja előtt, minthogy Anakinnak megvan mindkét keze. Ebben a jelenetben Obi-Wan vívóleckét ad az ifjú és forrófejű padawanjának, akinek itt megmutatkozik a sötét oldala: csillapíthatatlan győzni akarása, dühe és kegyetlensége, amelyek Darth Vaderként csak felerősödtek benne. A nem kicsit teátrális epizód színpadiassága ellenére is remek lett, hiszen betekintést nyerhetünk általa abba, milyen volt vagy lehetett kettejük kapcsolata az oktatás során, valamint azt is megmagyarázza, hogy miért fog mindig Obi-Wan győzedelmeskedni, ha az ő és Anakin párbajára kerül a sor: mert tudja, mikor kell használnia a fejét, mikor kell uralkodnia magán, és mikor kell eltenni vagy hagyni békében azt a fénykardot. Ezért is volt képes Kenobi kijátszani Vadert a jelenben úgy, hogy átadta magát Revának mindenféle fegyver nélkül. A két bosszúszomjas, érzelmek által vezérelt sötét Erő-használót eresztette egymásnak, hagyta, hogy Reva gyakorlatilag saját magát győzze le az által, hogy az Obi-Wanra vadászó Darth Vadernek rontott.
Annyira jól be van mutatva, hogy szépen lassan, hogyan szerzi meg a teljes hatalmat, miközben mindenkit átver. Jelenleg ő a kedvenc karakterem és ez a szál a kedvencem. :D A Jedi Tanács következő részben várható teljes összeomlását pedig már nagyon várom, mert rettenetesen idegesítőek, ahogy a kis kollégiumi társasági szobájukban felsőbbrendűen adnak parancsokat és képtelenek az orruknál tovább látni és verik a mellüket arra, hogy milyen királyok. Amúgy Yoda karaktere is eléggé zavaró. Az eredetiben sokkal szerethetőbb és nem úgy néz ki, mint aki egyfolytában dühös valakire. Összefoglalva csak annyit mondanék, hogy Lucasnak szerintem fingja nem volt, hogy mi csinált, amikor ezt a részt forgatta. (Amúgy, aki azt meri nekem mondani, hogy Kylo Ren egy nyávogós kislány, azzal leülök és loopban fogom nézetni Anakin szenvedős jeleneteit, addig amíg észre nem tér, mert ez a csávó egy teljesen más szinten űzi az ipart, mint az spoiler. )
Például spoiler azt vártam, hogy tombolni fog, sírni, üvölteni, de nem ő csak szerelget és egy-két könnycsepp folyik az arcán és ez nem az a fajta csendes, elfojtott gyász, hanem az a "nem sikerült rendesen eljátszani és megírni a karaktert és csak erre telt, mert rendes érzelmeket nem ismerek" fajta gyász. A szerelmi szál Anakin és Padme között pedig konkrétan szánalmas. Én bármikor vevő vagyok egy jól megírt románcra főleg, ha nem szorítja háttérbe az akciót, de itt olyan érzésem volt egész végig, mintha Padme és Anakin egy teljesen más világegyetemben lennének és kb. semmi közük nem lenne egymáshoz. Két ember beszélt egymáshoz, de olyan volt, mintha idegenek társalognának egymással. Padme előző részbeli remek karakterét elkezdték teljesen lerombolni és kb. a film nagy részében csak ruhákat váltogatott és nagy szemekkel nézett Anakinra. Amikor Anakin elmondta, hogy mit tett azokkal a sivatagi emberkékkel, akik elrabolták az anyját, Padme egyáltalán nem reagált csak bámult rá ugyanúgy tovább, én meg nem hittem a szememnek, hogy Lucas azt gondolta, hogy bárki is így reagálna, ha valaki egy ilyesmit elmondana neki.
Nem lettek boldogabbak a Christensen-rajongók, amikor konstatálták Vader első megszólalásakor, hogy újfent a 91 éves James Earl Jones szinkronizálja a figurát, ahogy azt tette David Prowse változatával 45 évvel ezelőtt az 1977-es Csillagok háborújában. Mármint annak nagyon is örültünk, hogy Jones még mindig képes volt arra, hogy remek hangját adja Darth Vaderhez, de Hayden Christensen perspektívájából ez csalódáskeltő volt. Ráadás, hogy a harcjelenetekben Tom O'Connell kaszakdőr, a totálképeken, szélesebb képkivágásokon pedig Dmitrious Bistrevsky dublőr látható a sötét nagyúrként, Christensen csak a közeli beállításokon játssza Darth Vadert. Az ötödik rész azonban már méltó tisztelgés volt Hayden Christensen előtt, avagy helyükre kerültek a dolgok, a színész megkapta a lehetőséget a valódi visszatérésre. A legújabb epizód cselekménye flashback-szerkezetre épül, azaz egy múltbeli jelenetet ékeltek az alkotók a jelen történései közé, amelyek egyébként egymásra reflektálnak, de ezt kritikánkban már bővebben kifejtettük.
Még akkor is, ha közben amolyan fargósan egyszerre szegélyezték az útjukat hihetetlen szerencsék és véletlenszerű katasztrófák, és még az elvárásainkat is képesek voltak velük kapcsolatban kijátszani az írók (lásd Peggy visszafordulása az utolsó pillanatban). Az évad végére talán ők ketten váltak a történet igazi főszereplőivé, hisz minden egyéb karakter azt tette végül, ami belé volt kódolva, amilyen irányba a sorsa már eleve elrendeltetett — Peggy és Ed sztorija képviselte a hétköznapi emberek életében felbukkanó abszurditást, és mutatta meg az arra adott válaszokat és abból következő karakterfejlődéseket. Fargo 2. Évad 9. Epizód - Sorozatok Online. Noha a gyújtópontot ők jelentették, a robbantást a Gerhardt család bumburnyák trónörököse, Dodd végezte el — ha nem is olyan módon, ahogyan azt előtte vártuk, azaz nem az anyjával zajló hatalmi harc révén. Hanem közvetve: egy megfelelő helyen módosított információ segítségével az öccse halálát és a hentes ("Hentes") kilétét illetően, illetve a testi hibás unokaöccse gusztustalan kihasználása révén.
Még a jelentéktelennek tűnő karakterek is olyan pontosan, de mégis természetesen vannak megrajzolva, hogy követelik a figyelmet. A szereplőgárda pedig mind a két évadban lehengerlő. Mindenki kihozza a maximumot, így nem meglepők az Emmy- és Golden Globe-díj jelölések és bezsebelések. Nagyon nehéz kiemelni egy-egy színészt, de ha a kritikusokra és a közönségkedvencekre hagyatkozunk, egyértelműen meg kell említenünk az első évadból Billy Bob Thortont, aki a kedvenc gonoszunk volt, olyan volt mint az ördög maga, de mégis tapsoltunk örömünkben, akármikor feltűnt; a második évadból talán nehéz lenne valakit ennyire egyértelműen kiemelni, de Kristen Dunst kezdetben borzasztóan idegesítőnek tűnő, kitörni kívánó háziasszonya a legjobb pillanatokat hozta el az alakításával. Ennyi a Fargo és ennél mégis annyival több. Egy abszurd tragédia, ami nevettet, de nem hangosan, őszintén drámai, de nem úgy hogy sírjunk rajta, hanem csodáljuk a hangulatkeltés minden mozzanatát. Biztosan lehetne gyengeségeket is említeni a sorozattal kapcsolatban, de nem érdemes, mert tényleg élvezhető, tényleg igényes és tényleg nagyon szeretjük.
Kimondani nem fogjuk, de elfog a bizsergés, akárhányszor látunk vért a hóban, mert tudjuk, hogy egy olyan történetnek lehetünk a részesei, amelyiket megéri végigülni. Hozzászólások hozzászólás