A témában több előadást is tartottam, tevékenységemre felfigyelt dr. Sipos Lajos professzor, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság akkori elnöke, megkért, foglalkozzam mélyrehatóbban a témával. Így született meg a Petőfi szabadszállási születéshelyét taglaló első kötetem – mondta el a Molnár Péterné. – A költő születési helyeként nyolc helyet jegyez be az irodalom, melyből érzékelhető a bizonytalanság. Az 1822. év decemberétől az 1823. január elsejéig több dátum is szerepel Petőfi Sándor születési időpontjaként, amely adódik a különböző év, hónap, nap, óra megjelöléséből. Könyvem első részében ezeket a forrásokat és az erre vonatkozó álláspontokat tárom az olvasó elé. A másodikba Petőfi azon levelei és a korabeli újságokban megjelent cikkei kerültek, melyek a követválasztás idejében íródtak. BAON - Újabb könyvet írt Petőfi Sándorról a kunszentmiklósi helytörténész. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a költő a Kiskunságot tekinti szülőhelyének. Amennyiben Kiskunfélegyháza vagy Kiskőrös lett volna szülőhelye, akkor nem Szabadszálláson, a harmadik kiskunsági kerületben jelöltette volna magát.
Húga, Szendrey Mária – akit valamikor Petőfi István is kinézett magának, amikor bátyja e családba házasodott – Gyulay Pál költő felesége lett. A festő Orlay Petrich Soma (1822–1888) is rokona a költőnek. Petőfi apai nagyanyja, Salkovics Zsuzsanna unokatestvére volt Salkovics Péternek, akinek leánya, Salkovics Karolina Petrich Sámuel mezőberényi csizmadia felesége volt, ezek fia volt Orlay Petrich Soma. Egy évvel volt idősebb a költőnél. BAON - Hol született Petőfi Sándor?. Petőfi náluk járt utoljára, mielőtt eltűnt volna a segesvári csatában. A Petrovicsból úgy lett Petőfi, hogy a horvát hangzású nevet fordította le magyarra: Petrovics – magyarul Péter fia, a régiek Pétert Petőnek becézték (mint a Benedeket Benőnek), s így lett Pető fiából Petőfi. A költő 1842. 3-án megjelenő Hazámban című verse aláírásaként használta először a Petőfi nevet. Apja élete végén, öccse pedig kezdettől fogva a magyar hangzású nevet használta, de nem a név tette őket magyarrá...,, Ha nem születtem volna is magyarnak, e néphez állanék ezennel én, Mert elhagyott, a legelhagyatottabb mindenkinél a föld kerekén. "
Rózsa sándor A komaság gyakran kölcsönös volt: Petrovicsék a kis Sándor születése előtt is vállalták, majd utána is "visszaadták" azt a meghívottaik körében. Így történhetett, hogy Petőfinek összesen hat keresztszülője volt, három komapár: a keresztelést végző Martiny Mihály helybeli lelkész gyermekei, a 18 éves Martiny Károly és a 16 éves Ludovika a Petrovicsokkal távoli rokonságban álló Nemes Dinga Sámuel izsáki mészárosmester és Anna húga (Kovácsay Ferenc mészáros felesége) Viczián János kiskőrösi gazda és Dinga Sámuel felesége, Petykó Éva Ha áttekintjük ezt a listát, akkor feltűnő, hogy mindenki kiskőrösi volt vagy maximum egynapi járóföldön belülről jött. A keresztszülők névsora arra is rámutat, hogy a kis Petrovics Sándor – akit Alexanderként anyakönyveztek – nem december 31-én, hanem egy-két nappal korábban születhetett, mivel arra is kellett idő, hogy a komákhoz eljusson az értesítés a gyermek megszületéséről, és a helyszínre tudjanak utazni. Dédanyám dajkálta Petőfi Sándor fiát - Blikk. A Dinga házaspár Izsákról, Kovácsayné Soltvadkertről érkezett keresztszülőnek.
Míg élt besugározta a hazát fényével, holta után körülragyogja az egész földet, s lánglelke sugarainál melegszenek a kerek világ minden népei…. Tudni fogunk így egy helyet, ahol vele holta után találkozunk. Sírját úgysem találjuk fel. Hamvait szétszórták a szelek. Annál jobb. Így mindenikünknek, minden magyarnak jut belőle egy porszem… Áldás legyen rajtad emlékezetes hajlék. Légy megtelve a dicső szellemével örökké! Isten keze takarjon be minden vétek elől, s vezessen küszöbödre minden boldogságot. Petőfi szülőhajléka alatt múló szava legyen a fájdalomnak, tartós az örömnek, futó vendég legyen benne a baj, rendes szálló az áldás…" A budapesti székhelyű Társaság nehezen tudta fenntartani az épületet, ezért felajánlották Kiskőrösnek. A község elfogadta, és 1890 júliusában megkötötték a szerződést az alábbi szigorú feltételekkel. "…Kiskőrös tartozik …. mostani alakjában mint nemzeti ereklyét, örök időkre az enyészet romboló ereje ellen nemcsak megóvni, de saját költségén jókarban… gondosan fenntartani. "
Ahogy odasétálunk, utunkba esik egy érdekes emlékmű, egy marhafej, aminek első ránézésre semmi köze Petőfihez, pedig nagyon is van. Ezen a helyen volt ugyanis édesapjának, Petrovics Istvánnak mészárszéke. Később lebontották, és a helyén parkot alakítottak ki. Ennek állít emléket ez a szoborként is funkcionáló információs tábla. A szülőházát mindenesetre érdemes megnézni, tényleg szépen helyre van állítva, és okosan berendezett kiállítás van benne. Az udvarán pedig ott a világ első köztéri Petőfi-szobra. Igazi harcos, öntudatos nép volt a kiskőrösi: 1862-ben, jóval a kiegyezés előtt már állt az alkotás, és a kommunizmus alatt is városi ünnepségeket tartottak előtte. Mégpedig március 15-én, amikor az még javában feketebetűs munkanapnak számított. Kicsivel odébb egy másik Petőfi-szobor is van. Hogy miért kellett egy újabb emlékművet állítani alig egy kőhajításnyira a másiktól? Mielőtt Erdély a románokhoz került, a költő halála helyén, Segesváron álló híres Petőfi-szobrot Magyarországra hozták.
– Petőfi korában a Kiskunság különálló, a szomszédos vármegyéktől élesen elhatárolt közigazgatási egység, régi történelmi múltú kiváltságos terület volt. A Kiskunság különállása 1876-ig maradt meg. Kiskőrös nem tartozott bele a Kiskunságba, az 1718-as betelepítés után szlovákok, tótok lakták, és ahol 100 év múltán is beszéltek szlovákul. Az is elgondolkodtató, hogy 1857 előtt Kiskőrös egyáltalán nem szerepel a Petőfi-életrajzokban, csak miután Kiskőrösön előkerült az anyakönyvi bejegyzés, irányult a figyelem erre a Pest-Pilis-Solt megyei településre – tette hozzá Molnár Péterné.
"Ez a város születésem helye" – A Petőfi-szülőhelyvita címmel jelenik meg Molnár Péterné kunszentmiklósi helytörténeti és Petőfi-kutató legújabb könyve. A kötet "…a róna, hol születtem" – A Petőfi-szülőhelyvita című könyv folytatása. Borítókép: Molnár Péterné új könyve a napokban készült el. A kötetet március 25-én mutatja be a szerző Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület rendezvényén, a Katona József Emlékházban Fotó: Gulyás Sándor Molnár Péternét, aki foglalkozását tekintve magyar–orosz szakos tanár, régóta érdekli Petőfi élete, családja, minden, ami vele kapcsolatos. A költőről íródott könyve "... a róna, hol születtem" – avagy a Petőfi-szülőhelyvita a magyar irodalomtörténet máig tisztázatlan kérdésére keresi a választ. írta cikkében – a megyei hírportál. – A Puszta rádió létezéséig, 2010-ig nyúlik vissza a Petőfi-kutatásom kezdete. Ekkor került a kezembe Tóth Sándor szabadszállási helytörténész Petőfi és szülei Szabadszálláson című munkája, ami meggyőzött arról, hogy a költőóriás nem Kiskőrösön, hanem Szabadszálláson látta meg a napvilágot.
Libra könyvesbolt - Nyelvkönyvbolt 1085 Budapest, Kölcsey utca 2. Nyitva: H-P 10-18, Sz 10-14 Kívánságlista A lista még üres. A kosár tartalma A kosara még üres. Törzsvásárlói kedvezmény egyszeri 20 000 Ft feletti vásárlástól. Ingyenes kiszállítás 15 000 Ft értékhatár felett!
Kérjük, a mezőbe adja meg a helyes értéket is! Üzenet Észrevételét köszönjük! A helyszín Nagyvázsony-Vöröstó, középpontban a vízi játékok és a balatoni strandolás állnak. A tábor szervezői azt ígérik, minden játék és kaland többet ér majd, mintha egy hétig a tankönyvek fölött görnyednének a skacok. Túrák, nyomolvasás, rejtjelek és kódfejtések gondoskodnak arról, hogy a kölykök játszva készüljenek fel az újabb iskolaévre. A tábor ott alvós, így a kötelező hangulatelemek sem maradhatnak el: az esti zenés tábortűz és a szabadtéri főzés. Hány éveseknek ajánlott? 7 éves kortól Helyszín: Nagyvázsony - Vöröstó Időpont: 2015. augusztus 4. kedd, 13. 00 óra - augusztus 8. - szombat, 13. Zsidó kegytárgybolt budapest. 00 óra A tábor díja: 39 600 Ft Bővebb információ és jelentkezés 1 / 3 Forrás: 2020. 01. 23. 2020. 25. Ebből a bejegyzésből megtudhatsz néhány érdekességet Rudiról. Jó olvasgatást és képnézegetést! Galériafalat készítettünk a történelmi Budapestről: eredeti képeslapokat, egy gyönyörű kézírással írt levelet, egy dizájntérképet és néhány milliárd pengőt akasztottunk a minilakás falára.
A torony formai sajátosságát az adja, hogy mivel kilátó és kávézó is működik benne, a lift mellé a torony betonmagját körbeölelő lépcsőrendszer is épült. Látogasson el Bazitára, a Tv-torony kilátó és kávézóba! 63. 3 KM 41. 1 KM Indulás: Salgótarján, Nograd Megye, Magyarorszag - Érkezés: Bélapátfalva, Heves, Magyarorszag Távolság számítás / Útvonaltervező: Távolság autóval és repülővel, útvonal a térképen, utazási idő, költségek. Salgótarján és Bélapátfalva közötti távolság + Megjeleníti az útvonalat a térképen + vezetési távolság Távolság autóval: 63. Zsidó Kegytárgybolt Budapest. 3 km (39. 3 mi) Vezetési idő: 1 Óra 8 Perc Átlagsebesség: 55. 9 km (34. 7 mi) /h Változás Kalkulátor: költség és fogyasztás távolság (km) Egységértékek: üzemanyag-fogyasztás és árak L/100km | Ár: Ft/L | Teljes: üzemanyag-fogyasztás és költség Üzemanyag - L | Költség 4 L | 1440 Ft repülővel mért távolság Repülési távolság: 41. 1 km (25. 5 mi) Repülési idő: 3 perc ( km/h) Az egyenes vonalban mért távolság informativ jellegű és sportrepülésekre vagy pihenő repüléskor lehet hasznos.