Téli versek - Várnai Zseni: Hull a hó 2009. Weöres Sándor: Nagy a hó 2009. Weöres Sándor: Tél 2009. Weöres Sándor: Újévi jókivánságok 2009. Zelk Zoltán: Hóember 2009. 27. 13. Mentovics Éva: Hókristályok roppannak Fenyves erdő fái közt délceg szellő vágtat. Kristálypaplan borítja reggelre a tájat. Fodros felhők úsznak el felettünk az égen-; Hópelyheket szórva szét erdőkön, és réten. Fehér ingbe öltözött hajnalra a város. Hófehér a háztető, és az út sem sáros. Erdő széli domboldal, mintha minket várna- Hótakarót hint a szél a didergő tájra. Hókristályok roppannak, amerre csak járunk. Vegyük elő szaporán a tavalyi szánunk! 14. Kányádi Sándor: Aki fázik Aki fázik, vacogjon, Fújja körmét, topogjon, Földig érő kucsmába, Nyakig érő csizmába! Burkolóddzék bundába, Bújjon be a dunyhába, Üljön rá a kályhára, Mindjárt megmelegszik! 15. Tóthárpád Ferenc: A hóember Bár neve: ember, hóból a lába, hóból a törzse, hó a ruhája. Tán nem is ember! Téli versek gyerekeknek - Ovisélet. Vagy talán mégis? Meg sose moccan, tudja a szél is. Két szeme: két gomb, Répa az orra.
Hó a keze, hó a lába, deres minden porcikája. Körülötte mély a hó, pocakja vagy hét akó. Messze virít répa orra, cakkos sálját vígan hordja. Éjfekete szén a szeme, vasfazék a cilindere. Füléig ér mókás szája, a hófúvást büszkén állja. Egy cseppet … Olvass tovább Mentovics Éva: Hófehér karácsony Itt az este: giling-galang. Megszólal az esti harang. Szól a csengő: csingilingi. Pelyhét a tél szertehinti. Téli erdő, fehér álom… Díszes csipke ring a fákon. Karcsú fenyők tüskés inge hókristállyal van behintve. Minden házban – giling-galang… Ünnepelni hív a harang. Elérkezett szent karácsony, fény táncol a fenyőágon. Mentovics Éva: Hófehér karácsony … Olvass tovább Mentovics Éva: A madáretetőnél Vaskos dunnát hoz magával, vágtat már a hideg tél. Nem kérdezi: Jöhetek-e? Decemberre ideér. Számtalan kis pelyhes jószág havas ágon didereg. Vékony, lenge tollruhában hogy bírják a hideget? Téli versek gyerekeknek szamolni. Gúnyájukat szél borzolja, apró lábuk reszkető. Ilyen cudar, fagyos télen nagy kincs ám az etető! Hó borít el minden ágat, sehol sincs már … Olvass tovább Mentovics Éva: Indul a szán Morcos felhő hinti pelyhét, estére már mély a hó.
Émász kazincbarcika időpontfoglalás okmányiroda Műanyag háló obi
A kis cinke boldogan és mohón f alatozott, sőt a finom lakomán mind több madár osztozott! Ez a csicsergő sereg étvágyamat meghozta, anyukám a reggelit másodszor is behozta. Zelk Zoltán: Téli fák Nem fáztok, ti téli fák, mikor mezte len az ág? Eldobtátok a nyári zöld s az őszi aranyruhát. Ejnye, ejnye, téli fák, ez aztán a furcsaság: hideg télben levetkőztök, nyáron viseltek ruhát! Csoóri Sándor: Hókutya Csiná ljatok hóembert, én csinál ok hókutyát, hószőrű k omondort, amilyen még sosem volt. Így gondolom, úgy gondolom, kész is már a komondorom, s zájában jégcsap, csont helyett azt kap! Téli versek ⋆ Versek gyerekeknek. Mészely József: Téli hangok Kéményen szél fütyörész, Pihe táncol, keringőzik. Mint cintányér, ablak zörren. Párkányár a rigó röppen. Azt fütt yögi: "Éhes vagyok, segítsetek, kis pajtások! " Jánky Béla: Hó hullásban Nő a kucsma, bővül a bunda, tágul az udvar, nyúlik a cs úszka. Hóhullásban hangos az utca, szöktet a jókedv, ugra a bu gra. Kucs ma, bunda azé a csúszka, leckéjét ki már tízesre tudja. Szauer Ágoston: Téli est Este ha jársz, szél hadonász, pislog a ház, hó van.
Szentjeink csodái 1608 Megtekintés 4 Kedvelés Anyósom magas vérnyomástól szenvedett, legalább tíz éve. Gyógyszereket szedett. Elmentünk Szentkútra kirándulni. Felkerestük a Szűz Mária forrást. Itt Szűz Máriára gondoltunk, segítségül hívtuk Szentjeinket, Istenanyánkat, Istenatyánkat, Jézus Urunkat. A könnyem potyogott a boldogságtól. Ha Szentkútra gondolok, a hely szellemére, mindig elérzékenyülök. Tekintsék meg filmünket! Filmünket indítani kell! Kattintson a bal alsó sarokban lévő lejátszás gombra! A jobb alsó sarokban elérhető a teljes képernyőméret. Ittunk a Szűz Mária forrás vizéből, otthonra is vittünk. Magyarországi helyek, ahol csodás gyógyulások történnek manapság is - Zöld Újság. Meglátogattuk a többi forrást is. Az egész család a szent forrás vizét itta. Azóta anyósom nem szedi a gyógyszereket, melyeket a magas vérnyomásra írtak elő orvosai, már nem köhög. Azóta naponta újságolja nekem, hogy nem köhög. Számára ez nagy megkönnyebbülés, mert évek óta ettől szenvedett. Ez egy óriási változást hozott életünkbe, ezért csak hálával tartozom. - Milyen most anyósa vérnyomása?
Zarándokoknak és családi kirándulóknak is kényelmes szálláshely a kegyhely szívében. Szentkút elsősorban a csodatételeiről híres forrásvizéről és Szűzanyaszobráról nevezetes. Mátraverebély-Szentkút, a Mária-jelenések és csodás gyógyulások színtere - Hírnavigátor. Ugyanakkor a nemzetközi színvonalú hotelszobái és étterme biztosítják az elcsendesedést és kényelmet is, hogy a zarándokok megismerhessék a környék egyedülálló látványosságait: a ferencesek által működtetett barokk stílusú kegytemplomot, a remete-barlangokat, vagy akár a csodás völgyben fekvő forráscsoportot. Budapesttől mindössze 100 kilométerre, a Mátra és a Cserhát hegység ölelésében található a nemrégiben nemzeti emlékhellyé nyilvánított Mátraverebély-Szentkút, amely azon túl, hogy évente 200 ezer zarándokot fogad a búcsúszezonban, kivételes adottságainak köszönhetően az egyik legkedveltebb zarándokhely az év minden szakaszában. Télen kiváló célpont elcsendesedésre, elmélyülésre, amelyhez segítséget nyújtanak a ferences atyák, a szentmisék, a lelkigyakorlatok és kikapcsolódásképpen a kegyhelyet körülvevő túraútvonalak.
A fejlesztésből építik meg a kegyhelyet ellátó napelemparkot, felújítanak két szolgálati lakást, megoldják a szelektív hulladékgyűjtést a kegyhely egész területén, fejlesztik a marketingtevékenységet és az együttműködést a környező turisztikai településekkel. Remetebarlangok Mátraverebélynél A mai kegytemplom fölötti hegyoldalon található barlanglakásokban a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Szent László-hasadék A legenda szerint a 11. század végén Szent László itt ugratott a hasadékon át lovával az üldöző kun lovasok elől. Digitális tárlatvezető A ferences zarándokhelyen új generációs, digitális tárlatvezető applikációt hoztak létre, hogy a látogatók információt kapjanak a látnivalókról és a kegyhely teljes területét önállóan is bejárhassák. Digitális tanösvény Digitális tanösvény is készült a mátraverebély-szentkúti katolikus nemzeti kegyhelyen, ahol így játékosan fedezhetők fel a természeti és vallási csodák. Évmilliók vonzásában - Szentkúti séta Assisi Szent Ferenccel címmel készült a Nógrád megyei kegyhely geológiai, természeti és vallási értékeit bemutató digitális túraútvonal.
Nézzük, milyen is Mátraverebély temploma. Kiss P Dóra ajánlotta figyelmünkbe a kegyhelyet. "SZENTKÚT – Nemzeti Mária – kegyhely Mátraverebély település határában, katolikus búcsújáróhely a Váci egyházmegyében, amely a 2015-ben megújult szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal és a Szent László-forrás vadregényes parkjával várja a magyar és külföldi zarándokokat. " Mátraverebély temploma Mátraverebély Árpád-kori település, nevét az 1300-as években említették először Vereb néven. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. A 14. században már mezővárosként említették. 1398-ban Verebi Péter erdélyi alvajda közben járására Zsigmond királytól országos vásártartási jogot kapott. Legnagyobb vásárát az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napja alkalmából tartották. A török időkben elnéptelenedett a falu. Meghatározás Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely linkjeinek gyűjteménye. Mátraverebély-Szentkút Magyarország egyik legősibb kegyhelye, csodás gyógyulások, jelenések, gyógyító vizű kút.
A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely, Magyarország leglátogatottabb római katolikus búcsújáróhelye. A hagyomány szerint a Nógrád megyei kegyhelyen fakasztott vizet Szent László lovának patkója, Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel itt. Nagyboldogasszony ünnepén egy néma pásztorfiúnak megjelent Szűz Mária és a vízre mutatott, amely egy patkó alakú mélyedésben csillogott. A fiú megmosakodott benne és megjött a hangja - ez a történet XI. századi. Szent László idejéből ismerjük a kunok elleni csatát megelőző csodás vízfakasztás legendáját, amelynek több változata is van. A kegyhely első írásos említése 1190-ből származik, akkoriban még a verebélyi Isten háza volt a kegytemplom. A ferences szerzetesek a török időkben kezdték meg a zarándokok gondozását, de a kegyhely felett, a Meszes-tető barlangjaiban már a XIII. századtól éltek Szent Antal követői. A ma is látható barlangok előtt valószínűleg volt még valamilyen építmény, de napjainkra csak a mészkőbe vájt üregek maradtak meg.
A betegek már lépcsőzés nélkül is meg tudják közelíteni a barlang támfalában lévő fülkében elhelyezett Szűzanya-szobrot. A templomban az átalakítás révén jobban látható, illetve könnyebben megközelíthető lett a kegyszobor és a restaurált kegyoltár. Komfortos zarándokház várja a látogatókat A Nógrád megyei kegyhelyen komfortosabbá tették a zarándokházat, és további zarándokszállásokat építettek. A három új épületben 140 ember szállásolható el. A fejlesztés része a 200 négyzetméteres, teraszos rendezvényterem, a 250 adagos konyha, az új mosdócsoportok, parkolók, kerékpártárolók és a kegyházüzlet kialakítása, valamint a tereplépcsők, gyalogoshidak felújítása is. A hagyomány szerint a Nógrád megyei kegyhelyen fakasztott vizet Szent László lovának patkója, emellett Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel itt. A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely turisztikai fejlesztését az Észak-magyarországi Operatív Program támogatta. Ha többet szeretnél tudni a hely történetéről, kattints ide!