Ez főképp a forma-ból média, a legtöbb weboldalak támaszkodva különleges eszközöket annak érdekében, hogy a video-, audio- és még játékok … További címeket tartalmazó internet downloader további infó...
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv. 2012. évi LXXIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. ) a következő 19. §-sal egészül ki: "19. § A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében az államigazgatás egyes ágazatai, illetve egyes központi államigazgatási szervek irányítására a miniszterelnököt is kijelölheti. " 2. § (1) A Ksztv. 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökség szervezetében működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. " (2) A Ksztv. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: "(8a) A (8) bekezdéstől eltérően a kormánybiztost tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kinevezése szerinti minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. "
A miniszter az államigazgatás valamely ágazatát irányító, általában minisztériumnak nevezett hivatalt vezető személy, egyben az államigazgatás legfőbb testületi szervének, a kormánynak a tagja, az egyik legmagasabb rangú politikai vezető a modern államokban. A tárca nélküli miniszter kifejezés olyan kormánytagot jelent, aki nem irányít minisztériumot (nincs "tárcája"). Magyarországon a miniszterek a kormány tagjai, és a jogállásukat szabályozó 2010. évi XLIII. törvény 6. 2010 évi xliii törvény módosítása. § (2) bekezdése szerint politikai vezetők (állami vezetők). A miniszter szót e szűkebb értelmétől eltérően is alkalmazzák egyes állami vezetők tisztségének vagy rangjának megjelölésére, például a diplomáciai rangoknak az 1815-ös bécsi kongresszuson meghatározott rendszerében a kisebb államok képviseletének vezetője a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter címet viselte. Ugyancsak előfordul egyes államokban, hogy a fogalmilag miniszteri tisztséget betöltő, tehát központi államigazgatási hivatalt vezető illetve kormánytag vezetők címe nem miniszter illetve annak megfelelője a hivatalos nyelven, hanem a helyi hagyományok által meghatározott egyéb elnevezést használnak.
A miniszterek a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek beszámolni. A miniszterekkel szemben azonban egyéni bizalmatlansági indítvány nem nyújtható be, az Országgyűlés a Kormánytól a miniszterelnökkel szemben, a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megnevezésével benyújtott bizalmatlansági indítvány elfogadása alapján vonhatja meg a bizalmat. Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Pomogyi László. Magyar Alkotmány- és Jogtörténeti Kéziszótár. Budapest: Mérték Kiadó (2008). ISBN 978-963-9889-23-1 Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet. Osiris Kiadó, 2003. 2010 évi xliii törvény végrehajtási. 542. old. ISBN 963 389 305 4 Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Miniszterelnök Minisztérium Kormány (állami szerv)
(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni. " 14. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba. 2010 évi xliii törvény 1. (2) E törvény 9. §-ában foglalt rendelkezés 2013. január 1-jén lép hatályba. Vissza az oldal tetejére
(2) E törvényben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat ellátására megbízást adjon. Néhány kormánybiztos Magyarországon [ szerkesztés] Ábrányi Emil, id. Id. Antall József Bajnai Gordon Boczkó Dániel Draskovics Tibor Egressy Gábor Fürjes Balázs Noszlopy Gáspár Szemere Bertalan Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3951. old. ↑ 2006. törvény 26. § (1) bek. 371/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet - Adózóna.hu. : A Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. (2) Kormánybiztossá a) miniszter, államtitkár vagy szakállamtitkár kizárólag eredeti feladatkörével összefüggő, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy a Kormány vagy a miniszterelnök feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki. (3) A (2) bekezdés b) pontja alapján kinevezett kormánybiztosok száma egyidejűleg a három főt nem haladhatja meg.
Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések korlátozzák a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését, ezért alkotmányellenesek. [2] 2. Az adatvédelmi biztos indítványát az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv. ) 22. § a) pontjára hivatkozással terjesztette elő. Az Obtv. -t az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 50. § (1) bekezdése 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezte. 2012. január 1-jével lépett hatályba az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv. Miniszter – Wikipédia. ), melynek 71. § (1) bekezdése értelmében minden olyan folyamatban lévő eljárás megszűnik, amely tartalma szerint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányul, és amelyet nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott indítványozó terjesztett elő. Az Abtv. 73. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő, a 71–72. §-ban nem szabályozott ügyekben az Alkotmánybíróság eljárását az Abtv.