Kulturális célra a Budaörsi Művészek Egyesülete (BUM) fedezte fel. Hogyan találtak rá annak idején a Zichy majorra a BUM tagjai, mint potenciális művészeti "szigetre"? – ezt Török Czene Istvántól kérdeztük. "Az egyesületünk 1996-ban alakult, talán 10 fővel, azóta már 30 fő felett vagyunk. Néhányan a régi kollegák közül ismerték ezt az épületegyüttest. Tudták, hogy milyen nagy belmagassággal rendelkezik, így adta magát hogy ez nagyon különleges és jó kiállítótér lehetne. Húsznegyven Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye Egyesület - ADOSZAM-Kereses.hu - Közösségi adószám. A BUM tagjai szó szerint a saját kezükkel, főként önerőből dolgoztak az épület helyreállításán, előbb csak egy, majd több kiállító terem kialakításán. Alkotóház lett belőle, nyaranként pedig a gyerekek töltik meg élettel a heti váltásban zajló művészeti táborokat. " Az életük nagyon fontos pontja a major, hiszen itt alkotnak, kiállítanak, dolgoznak. Részévé vált az életüknek, bár ők kicsit később csatlakoztak az egyesülethez – ezt már Molnár-Göb Zoltán és Páczelt Andrea osztotta meg velünk, akik a BUM-ból részlegesen önállóvá vált Budaörs Galéria alapítói.
A jövő? "A BUM már 21 évet megélt, és ezzel a város talán egyik legrégebbi egyesülete. Remélhetőleg még legalább ennyi vagy még több idő vár ránk, és ugyanezzel a lendülettel folyik tovább a munka. Az idén a BUM vezetését kicsit újra szerveztük, annak érdekében, hogy a társaság még összetartóbb lehessen. Szeretnék egyre több közös kiállításon részt venni. Bízom benne, hogy egy szép jövő előtt állunk még" – mondta Török Czene István. Aki reméli, hogy a terület rehabilitációja előbb-utóbb megvalósul, természetesen a major építészeti és műemlék jellegének, a korábbi boltíves kialakítás megtartásával. Adjukössze - az adományozás portálja, ahol egy kis segítség nagyra nőhet. Addig is mindent megtesznek, hogy a művészek rendszeresen megjelenhessenek itt az alkotásaikkal és folytatják az eddigi sikeres nyári művészeti táborokat, mert látják, hogy erre mindig nagy az igény. " A területre, pontosabban a Templom tér rehabilitációjára már három éve elkészült egy projektcsomag – ezt már Csík Edinától hallhattuk -, aminek a része a Zichy major művészeti központtá alakítása.
Végül 2014-ben, 6 házaspár egymásra találásával született meg az egyesület: a 12 főből 7 építész, 2 színész, 1 közgazdász és 1 programozó ás 1 dizájner volt. És mindannyiunknak legalább egy gyereke a Kincskereső Óvodába járt! Szóval úgy döntöttünk, hogy így együtt olyan programokat fogunk szervezni, ami segíti a helyi lakosokat - felnőtteket, gyerekeket -, hogy jobban megismerjék lakóhelyüket és egymást. Ezen kívül fontos volt mindannyiunk számára az építészeti edukáció is - elkezdtünk épített környezeti nevelés foglalkozásokat tartani gyerekeknek. Ezen felül az volt a célunk, hogy egy olyan helyi közösség épüljön az egyesület köré, akikkel közösen tudunk majd gondolkodni a minket érintő városi, városépítészeti kérdésekrőméltük, hogy a városvezetés is felfigyel majd a kezdeményezésünkre, és idővel majd megkérdezi a véleményünket a város jövőjével kapcsolatban. Hogy kerültetek a Zichy Majorba? Az első egyesületi programunk nagyon jól sikerült: 2014. őszén egy kőhegyi pincetúrát szerveztünk.
Az itt működő Major kávézó is a mi kezdeményezésünkre indult el, és mára sokan zarándokolnak ide akár Budapestről is egy jó kávéé kívül szoktunk a helyi iskolákban épített környezeti nevelés foglalkozásokat tartani, illetve városi sétá közösség alakult már ki az egyesület körül, nagyon jó érzés a visszatérő vendégekkel találkozni az eseményeinken - akik időközben a barátainkká váltak. Az ismeretterjesztésen, épített környezeti nevelésen túl a közösségépítés az egyik fő célotok. Milyen más programokat szerveztetek? Budaörs óriási lehetőségének látjuk a Zichy Major épületegyüttesét: központi helyzetét, patinás, nagyszabású tereit. Elég széles a paletta: volt már itt kertmozi, színház, koncert, csomagtartó-vásár, gasztro-piac, közösségi kertészkedés, dizájn vásár, könyvbemutató, építész konferencia. Jövőbeni tervek? Több tervünk is van. Egyrészt szeretnénk a Zichy Major épületét még alkalmasabbá tenni arra, hogy minél színvonalasabb eseményeket lehessen ott tartani. Az Önkormányzat évről évre támogat minket ebben, és mi a szakmánkból adódóan hatékonyan tudjuk menedzselni eretnénk, ha még több alternatív színházi előadás, filmvetítés, kiállítás, közösségi esemény lenne itt- fontos nekünk, hogy ne a mainstream, hanem az alternatív kultúra legyen képviseltetve nálunk.
Pogány Béla úgy tanított – időnként igen nehéz szakmai körülmények között is ‒ szakmódszertant, hogy nem vált "szobatudóssá", hanem folyamatosan kapcsolatot tartott a középiskolákkal, a középiskolai orosztanárokkal. Két évtizeden keresztül gyakorlóiskolai szaktanácsadóként is dolgozott, és rendszeresen vállalt érettségi elnöki feladatokat a debreceni középiskolákban. Az 1990-es években, érzékelve, hogy az egyetemi orosznyelv-oktatás válságos időket él meg, igyekezett a képzést gyakorlatorientáltabbá, a hallgatók nyelvtudását praktikusabbá, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelőbbé tenni. Mivel komoly idegenvezetői gyakorlattal rendelkezett, orosz nyelvű idegenvezetői képzést indított, amelyhez oktatási segédanyagokat is összeállított és publikált. Nyugdíjba vonulását követően rendszeresen meglátogatta intézetünket, érdeklődött a képzés, a kollégák és a hallgatók iránt, szakmai kérdésekben megosztotta velünk véleményét, hasznos tanácsokkal látott el bennünket. Debrecen köztemető gyaszjelentes . Az utóbbi időkben egyre súlyosbodó betegsége megakadályozta ebben, így sajnos, mind ritkábban találkozhattunk vele.
2021 októberében vette át a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Arany díszoklevelét. Szép, tartalmas és sikerekben gazdag élete volt. 2022. április 25. Országos cégkatalógus - Adatbázis - Keresőportál- Céginformáció. napján tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig aktívan dolgozott, családjának fő támasza volt. Felesége, Markóczy Éva, három gyermeke és négy unokája gyászolja. A DOTESZ nagyrabecsült elnökeként áldozatos tevékenységet folytatott az egészségügyi dolgozók, oktatók és kutatók személyes boldogulásáért, ezért Francia Istvánt a Debreceni Egyetem, az Általános Orvostudományi Kar és a Klinikai Központ is saját halottjának tekinti. Emlékét tisztelettel, szeretettel és odaadással mindörökké megőrizzük. Nyugodjon békében. Francia István búcsúztatása 2022. május 13-án, pénteken 13 órakor lesz a Debreceni Köztemető 2-es számú ravatalozójában római katolikus szertartás szerint.
A híradások szinte naponta számolnak be halálesetekről, de... További hírek Bemutatkozás nincs megadva Képgaléria nincs megadva Információk Település: Debrecen Telefonszám: Ügyeleti tel. : Fax: Email: Weblap: Webshop: Nyitvatartás: Életének 78. évében elhunyt szeretett és nagyra becsült kollégánk, Dr. Pogány Béla egyetemi docens. Dr. Pogány Béla oktatói-nevelői és tudományos pályáját az orosznyelv-oktatás és annak módszertana határozta meg. Tanított orosz nyelvet a KLTE Gyakorló Gimnázium ának vezető tanáraként, az A grártudományi Egyetem Idegennyelvi Lektorátus ának oktatójaként, majd egyetemünk Szlavisztikai Intézet ében (korábban Szláv Filológiai Intézet), ahol 1984-től docensként, 2000-től nyugdíjba vonulásáig pedig az Orosz Nyelvészeti Tanszék vezetőjeként dolgozott. Gyászjelentés. Egyetemi oktatóként és kutatóként orosz nyelvészeti kurzusok vezetése és nyelvészeti tárgyú kutatások mellett alkotói tevékenységét főként az orosznyelv-tanítás módszertanának szentelte. Tudományos munkásságának, publikációinak jelentős részét a szakmódszertan iránti érdeklődés fémjelezte, és ennek köszönhetően több nemzedékre visszamenően elévülhetetlen érdemeket szerzett az orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárok képzésében.
Két évtizeden keresztül gyakorlóiskolai szaktanácsadóként is dolgozott, és rendszeresen vállalt érettségi elnöki feladatokat a debreceni középiskolákban. Az 1990-es években, érzékelve, hogy az egyetemi orosznyelv-oktatás válságos időket él meg, igyekezett a képzést gyakorlatorientáltabbá, a hallgatók nyelvtudását praktikusabbá, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelőbbé tenni. Mivel komoly idegenvezetői gyakorlattal rendelkezett, orosz nyelvű idegenvezetői képzést indított, amelyhez oktatási segédanyagokat is összeállított és publikált. Nyugdíjba vonulását követően rendszeresen meglátogatta intézetünket, érdeklődött a képzés, a kollégák és a hallgatók iránt, szakmai kérdésekben megosztotta velünk véleményét, hasznos tanácsokkal látott el bennünket. Gyászjelentés | Debreceni Egyetem. Az utóbbi időkben egyre súlyosbodó betegsége megakadályozta ebben, így sajnos, mind ritkábban találkozhattunk vele. Betegségét haláláig a felgyógyulásban bízva, méltósággal viselte. A Szlavisztikai Intézet oktatói és dolgozói szeretettel emlékeznek rá, és tisztelettel adóznak emlékének!
Életének 78. évében elhunyt szeretett és nagyra becsült kollégánk, Dr. Pogány Béla egyetemi docens. Dr. Pogány Béla oktatói-nevelői és tudományos pályáját az orosznyelv-oktatás és annak módszertana határozta meg. Tanított orosz nyelvet a KLTE Gyakorló Gimnázium ának vezető tanáraként, az A grártudományi Egyetem Idegennyelvi Lektorátus ának oktatójaként, majd egyetemünk Szlavisztikai Intézet ében (korábban Szláv Filológiai Intézet), ahol 1984-től docensként, 2000-től nyugdíjba vonulásáig pedig az Orosz Nyelvészeti Tanszék vezetőjeként dolgozott. Egyetemi oktatóként és kutatóként orosz nyelvészeti kurzusok vezetése és nyelvészeti tárgyú kutatások mellett alkotói tevékenységét főként az orosznyelv-tanítás módszertanának szentelte. Tudományos munkásságának, publikációinak jelentős részét a szakmódszertan iránti érdeklődés fémjelezte, és ennek köszönhetően több nemzedékre visszamenően elévülhetetlen érdemeket szerzett az orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárok képzésében. Pogány Béla úgy tanított – időnként igen nehéz szakmai körülmények között is ‒ szakmódszertant, hogy nem vált "szobatudóssá", hanem folyamatosan kapcsolatot tartott a középiskolákkal, a középiskolai orosztanárokkal.