A színházat Giricz Mátyás után, 1982. december 1-től 1992. május 30-ig Berényi Gábor irányította. 1992-től Balázsovits Lajos lett a Játékszín igazgatója. 1999. április 1-től a Játékszín átalakult Játékszín Teréz körúti Színház Közhasznú Társasággá. A színház 2012. július 30-án, az állami támogatások megvonásának következtében, bezárásra kényszerült. Ám, szerencsére csak egy hosszabb nyári-szünetnyi idő telt el, és még 2012. Játékszín Békésen. október 30-án - a színházépület 100 éves évfordulóján - a Játékszín, Németh Kristóf igazgató irányításával immáron magánszínházként ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. 2013 nyarán felújításra került az előcsarnok és a nézőtéri büfé. A földszinti társalgóhelyiséget egybenyitották a régi büférésszel, így növelve a nézők által igénybe vehető területeket. Új büfét alakítottak ki, amely már inkább a kávéházak, mintsem egy szokványos színházi büfé hangulatát idézi. A Művészbejáró elnevezésű klubban helyet kapott egy kis pódiumszínpad is, ahol hamarosan izgalmas irodalmi, zenei és egyéb szórakoztató programokkal várják a nagyérdeműt.
Színész. Szászrégen született. TANULMÁNYAI: 2001-ben végzett a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem színész szakán 2001-2002 Csíki Játékszín, Csíkszereda 2002-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja.
1959-ben a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, melyhez a Kamara Varieté is tartozott, elhatározta a helyiség átépítését, mivel az artistaszámokhoz nagyobb színpadra volt szükség. A színpad szélességét 3, 5 méterrel, mélységét 2 méterrel megnövelték. Ekkor készült el az új előcsarnok is, mely összeköti a Jókai utcát a Teréz körúttal. A Kamara Varieté 1977-ben zárt be, majd 1978. október 4-én megnyílt a Játékszín. A színház elsősorban befogadó színházként működött, de létrehoztak saját produkciókat is. Az első bemutató William Shakespeare Hamlet című műve volt Kőváry Katalin átdolgozásában, a Kaláka együttes zenéjével, Kozák András előadásában. 1980-ban részleges felújításra került sor, majd 1988-ban a MÜBER beruházásában teljesen felújították. A Csemege Vállalattól és a Taverna Vállalattól összesen 93, 5 négyzetméterrel megnövelték a színház alapterületét, így lehetőség nyílt büféhelyiség kialakítására is. Játékszín közelgő események pécs. Megvásároltak két lakást is, ezekből alakították ki a zsinórpadlást, valamint az emeleti irodahelyiségeket.
Mekkora sugárdózist jelentenek az egyes beavatkozások? - egy banán elfogyasztása: 0, 1 μSv - fogászati röntgen: 5 μSv - CT vizsgálat: 0, 8–18 mSv A csernobili katasztrófa után a környéken 10-300 Sv/óra sugárzás volt mérhető. Radioaktív sugárzás | Rák ellen | dr. Tihanyi Mondjad atikám pesti színház
A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
atomreaktorokban) keletkeznek; a szöveti behatolás mélysége az energiától függően néhány millimétertől több tíz centiméterig változik. Ütköznek a stabil atomok magjaival, ami energikus protonok, alfa- és béta-részecskék, valamint gammasugarak kibocsátását okozza. A gamma- és röntgensugarak nagyon rövid hullámhosszú elektromágneses sugárzás (azaz fotonok), amely mélyen behatolhat az emberi szövetekbe (több centiméter). Radioaktív sugárzás tünetei felnőtteknél. Míg egyes fotonok teljes energiájukat eljuttatják az emberi testbe, más energiájú fotonok energiájuknak csak a töredékét rakhatják le, mások pedig teljesen átjutnak a testen anélkül, hogy kölcsönhatásba lépnének. Tulajdonságai miatt az alfa- és a béta-részecskék akkor okozzák a legsúlyosabb kárt, ha megtalálják azokat a radioaktív elemeket belül (belső szennyeződés esetén), vagy béta-kibocsátók esetében közvetlenül biztos a test; csak a radioizotóp közvetlen közelében lévő szövetek érintettek. A röntgensugarak és a gammasugarak az emisszió forrásától távol eső sérüléseket okozhatnak, és általában felelősek az akut globális sugárzási szindrómáért.
A jelentések szerint a kedden mért érték 400 milisievert volt óránként az erőműben, mely később drasztikusan lecsökkent 11. 9-re, majd 0. 6-ra. Összehasonlításképpen, Csernobil ban a sugárbetegek 800-1. 6 millió milisievert mértékű sugárdózist kaptak, mely jóval magasabb, a Japánban eddig mért sugárzásnál. Csernobil súlyos öröksége Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett "likvidátor" közül több mint 12 ezer már nem él. Sugárbetegség: Nyolc rémisztő tünet. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása. Bár a zónát még közvetlenül a robbanás után lezárták, az ott élőket kitelepítették, a civil lakosság az utóbbi években – minden figyelemfelhívás ellenére – elkezdett visszaszivárogni. Csernobil súlyos öröksége (WEBBeteg - Cs. K. fordító, Forrás: cbsnews; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)