Sokszor, első ránézésre, nincs szemmel látható különbség például két alma között, azonban, ha megkóstoljuk őket, az érzékeinket nem tudjuk becsapni. Hiszen teljesen más íze van egy génkezelt gyümölcsnek és egy több száz éves, őshonos fáról származó, "vegyszerrel soha nem érintkezett" fajtájúnak – mondta Kovács Gyula gyümölcsnemesítő a nagykanizsai Piarista Iskola "Ökollégium" projektjének részét képező előadásán, melynek során nemcsak szakmája csínját-bínját ismertette a jövő generációval, hanem arról is szólt, hogy a mai világban is léteznek "Tündérkertek". A pórszombati, civilben erdész Kovács Gyula különleges "gyűjtőszenvedélynek" hódol – mint egy megszállott – több évtizede. Különleges hobbi az övé: szinte az egész Kárpát-medencéből, beleértve kis országunkat is, gyümölcsfákat gyűjt. Méghozzá nem akármilyeneket: sok más mellett olyanokat is, amik akár az 1200-as évekből származnak, vagy épp Benedek Elek szülőházánál állnak. Ezeknek a fajtáknak egy közös sajátosságuk van: őshonos fákról van szó, sokszor olyanokról, amik ma már alig élnek a köztudatban.
A gondviselés azóta is sok-sok jóakaratú emberrel hozott össze, tudósok, művészek, vagy éppen fizikai munkát végző emberek "építik" a Medesi Kört. Kovács Gyula részéről az ősi hagyományok ápolása nem merül ki ennyiben. A természettől elszakadva, a boltok polcairól levett gyümölcsöket fogyasztva nem is gondolnánk, hogy térségünk, Göcsej, Hetés és az Őrség milyen "gyümölcsös" kincseket rejt. Ma már szinte ismeretlennek tűnik a berkenye, a naspolyával talán többen találkoztunk, ám vannak még, egykor bő termést hozó alma, körte, szilva fajták, melyek mára eltűntek a gyümölcsösökből és csak szüleink, nagyszüleink emlékeznek rájuk. Ennek a negatív folyamatnak szeretné Kovács Gyula elejét venni és megmenteni a kihalóban lévő fajtákat a jövő számára. A nyolcvanas évek elején a göcseji tanyák többsége még lakott volt. Ekkor még gondozták, becsben tartották a gyümölcsfákat. Itt voltam erdész, ezeken a tanyákon olyan fajtákat találtam, amik máshonnan már eltűntek. Valószínű, hogy korábban máshol is léteztek ezek, de kivágták őket és újat telepítettek a helyükre, vagy elhagyták a területet, és a gazda nélkül maradt gyümölcsösök kipusztultak - tárta fel az okokat Kovács Gyula.
A piacon járva manapság jó, ha fél tucatnyi gyümölcsöt találunk, pedig hajdanán óriási változatosság lehetett. Csak egyetlen falusi kertben 40-50 különböző fajta termett. Kovács Gyula göcseji erdész és pomológus évtizedek óta kutatja a Kárpát-medence gyümölcskultúráját. Az elmúlt 40 évben közel 4000 különböző, őshonos fajtát mentett meg az utókor számára. Jelenleg 11 kisebb-nagyobb telken, összesen közel 10 hektárnyi területen, körülbelül 3500 fajtát őriz gyűjteményében: alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy és berkenye is nő nála. Kovács Gyula az őshonos gyümölcsfajták megmentésére a Kárpát-medence-szerte létrehozott Tündérkert-hálózat életre hívója is. Az első ilyen kertet Viszákon - a pajtaszínházat alapító - Szarvas József színművésszel közösen hozták létre, azóta az őrségi településen minden fának viszáki, vagy Viszákról elszármazott gondnoka van. A viszáki kert példája nyomán pár évtized alatt országos mozgalom alakult. Jelenleg szerte a Kárpát-medencében 300 tündérkert őrzi az ősi hazai fajtagazdagságot.
ÖNFENNTARTÁS blog: Meghoztam az oltványokat Kovács Gyulától Új csemetekert az ősi fajtákból - Gyümölcsfák ápolása - Profi kertész Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcsész kapta 2011-ben a Jánossy Andor-díjat | Biodiversity Clearing-House Mechanism and Biosafety Clearing-House Magyar örökség díjat kapott Kovács Gyula erdész | Erdő-Mező Dr. Kovács Gyula - Orvoskereső - Magánrendelők - Há Rapszódia, rekviem Talán épp azért született két esztendővel ezelőtt az otthoni pálinkafőzést felszabadító törvény is, hogy fordítson ezen az igazságtalanságon. Ezt a szabad két esztendőt ünnepelték meg szeptember végén a Göcsej szívében. Körtepálinka márpedig nem létezik - ez az első, amit megtanulhatunk Pórszombaton. Hiszen olyan gyümölcs nincs, hogy körte - csak tüskéskörte van meg sózókörte, vagy búzával, rozzsal érő és nagyasszonkörte, lómonyú és bakszar... Itt, Göcsejben csak pálinkának való körtéből legalább száz fajtát tartanak számon, s fel is használják. A mustrán a házigazda fel is vonultatott egy szűk válogatást a maga készletéből, eddigi kutatásainak eredményét palackba zárva: csak körtepálinkából vagy harminccal állt elő.
Amennyiben nem szeretne a Há orvoskeresőjében szerepelni, akkor kérjük, jelezze ezt az e-mail címen! : eszembe jutott: naspolya! :D) (Mire a képek feltöltődtek itt vidéken, addigra szombat lett. Úgyhogy a ma már tegnapra módosul... :)) Rapszódia, rekviem Talán épp azért született két esztendővel ezelőtt az otthoni pálinkafőzést felszabadító törvény is, hogy fordítson ezen az igazságtalanságon. Ezt a szabad két esztendőt ünnepelték meg szeptember végén a Göcsej szívében. Körtepálinka márpedig nem létezik - ez az első, amit megtanulhatunk Pórszombaton. Hiszen olyan gyümölcs nincs, hogy körte - csak tüskéskörte van meg sózókörte, vagy búzával, rozzsal érő és nagyasszonkörte, lómonyú és bakszar... Itt, Göcsejben csak pálinkának való körtéből legalább száz fajtát tartanak számon, s fel is használják. A mustrán a házigazda fel is vonultatott egy szűk válogatást a maga készletéből, eddigi kutatásainak eredményét palackba zárva: csak körtepálinkából vagy harminccal állt elő. Csupa régi göcseji fajtából készített pálinkát, melyek - néha utolsó - példányai a csemetegyűjteményében is megtalálhatóak.
Szükség van egy számítógépes adatbázisra, aminek kialakítása folyamatban van. Ebben szerepel majd minden fajta adataival, hol fordultak elő, milyen legendákban szerepeltek. Lassan termőre fordulnak a gyümölcsfák, be kell mérni a termések paramétereit is. És mindezt elérhetővé, közkinccsé tenni az interneten. Csakhogy nincs már, vagy csak alig, aki meg tudná mondani, hogy a gyümölcsfának, amit találtak, mi a neve, mire használták - sok az elhagyatott porta, ahol a gyümölcs ott rohad a fák alatt. Az is előfordul, hogy a városból idelátogató, új földesurak eladják parkettának a dombot borító gyümölcsöst. Hiányzik az utánpótlás:hiányzik az emberek, de a fák közül is. Életmentő gyümölcsök Éppen ezért az utolsó pillanatban, múlt év márciusában, épp Gyümölcsoltó Boldogasszony napján született meg az a törvénymódosítás, ami végre lehetővé tette a hagyományos magyar gyümölcsfafajták fajtajegyzékbe vételét, és ami ebből következik: forgalmazását és szaporítását. A gyümölcshagyatékát szinte minden ország védi, és más jogszabályi kategóriába helyezi, mint az intenzív, nagyüzemi termelésű fajtákat: utóbbiakból csak néhányféle van, mégis azt eszi a fél világ.
Hány és hány film végén hallottuk vagy olvastuk, hogy "magyar hangja: Gruber Hugó"… Sokkal kevesebbszer láttuk viszont az arcát. Talán ismerős volt valahonnan, de valójában sokan nem tudtuk, kir&#...
Művészetét az Állami Bábszínház aranygyűrűjével 1988-ban ismerték el, 1990-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1998-ban pedig érdemes művész lett. Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. A 11 leghíresebb szinkronhang, akik már nincsenek közöttünk. Kiemelte, hogy május 1-jén lesz a Vígszínház alapításának 125. évfordulója, amelynek alkalmából egy ünnepi előadást hoznak létre. Gruber hugó hangja quote Új Gruber hugó hangja youtube Palotaforradalom: erősödnek a belső feszültségek a Fideszben, nekimentek a kampány gurunak is | HírHugó Határozott idejű munkaszerződés kismama Gruber hugó hangja v Gruber hugó hangja tool 55 millióért eladó a színészlegenda lakása Pofonok egymás hátán:) Fejér megyei horgászengedély Magness átlátszó samsung telefontok s7 Samsung ue40ju7000 ár Dr márkus szabolcs urológus
Nem csak Magyarországon, de külföldön is elismerték a tehetségét, sőt, a kinti vendégjátékoknál még nagyobb elismerést is kapott a közönségtől. " Bár manapság már szinte mindenütt egyenrangú művészetként kezelik a színház világában a báb műfaját, akkoriban még elég lenézően viszonyultak hozzá a hazai közegben. Hupikék törpikék / Törppapa utolsó varázslata/ Milyen kék a törpikék?. Külföldön bezzeg a különböző vendégjátékok során világszínvonalú szakemberek adóztak nagy elismeréssel a magyar bábosok munkája előtt" - mondta egy korábbi interjúban. Leghíresebb bábjátékai közé tartozik A Fából faragott királyfi, mellyel bejárta a világot, ezen kívül a Petruska, a Csodálatos mandarin, valamint az elképesztően népszerű Misi Mókus vándorúton című előadása egyaránt, de A dzsungel könyvében szintén hihetetlenül jól alakította Akelát is. Ráadásul annak idején a Híradó előtt, a fogmosó maci után következett a Futrinka utca, amelyben ő mozgatta Nyúl apót. Az érdemes művész szinkronszínészként is számos szereplőnek, rajzfilmfigurának kölcsönözte hangját A hetvenes évek elején elhívtak a Pannónia Filmstúdióba három mondat szinkronizálására.