VARRÓ DÁNIEL: Hat jó játék kisbabáknak Jó játék a cicafarok, szélte pont egy babamarok. Én húztam meg, mit akarok? Jó játék a cicafarok. Jó játék a mobilteló, fogalmam sincs, mire való. Lenyálazom, aztán heló, jó játék a mobilteló. Jó játék a laptopkábel, főleg, ha még nem lopták el. Négy fogaddal hipp-hopp rágd el, jó játék a laptopkábel. Jó játék a lapát, azzal ütjük apát. Orrot, fület lapít, jó játék a lapát. Jó játék a verseskötet, van rajta egy teljes köpet. Átnyálaztam, még egy jöhet, jó játék a verseskötet.
Azt gondolom, hogy igény mutatkozik rá, tehát tartok egy ingyen magyarórát, a téma természetesen a Hat jó játék kisbabáknak című mű lesz. Története: először 2011-ben jelent meg a Nők Lapjában, Hat jó játék kisbabáknak címmel, a szerző több versével együtt, könyvajánlóként. Majd a szintén 2011-es Akinek a foga kijött című kötetben is szerepel Rosszalkodó – avagy öt jó játék kisbabáknak címmel (a lapátos versszak kimaradt a kötetből). Egyéb gondolatok: – A konnektor természetesen két n-nel írandó, de itt a költő a licencia eszközét használja a rímhelyzet miatt (lásd még Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk) – A vers kiválóan illusztrálja, hogy a költő és a lírai én két külön entitás. Itt a lírai én egy kisbaba, akinek nincs veszélyérzete. A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek. Ez a feszültség adja a humor forrását. (Ide vágó közmondás: a tiltott gyümölcs a legédesebb. )
Döbbenten tapasztaltam ma reggel, hogy még évek múltával sem csillapszik Varró Dani ekézése a "Hat jó játék kisbabáknak" című verse miatt. 2018-ban sem értettem, és ma sem értem, miért fáj ez a vers bárkinek! Valaki kitalálta, hogy ez mekkora szar, és milyen káros a gyerekekre, mert ez csak arra tanítja a gyereket, hogy "kínozd az állatokat, üsd apád és ha mindez megvan…. na mit kell csinálni???? Nyúlj konnektorba és öld meg magad, mert jó játék a konnektor! " Most komolyan! Sírjak vagy nevessek ennyi ostobaság hallatán? Sokszor végig olvastam ezt a verset, de sehol nem találtam benne erre utaló felbújtást! Sem azt nem találom, hogy kínozd gyerek az állatokat, sem azt, hogy üsd, vágd apád, vagy hogy öld meg magad! Aki ezt kitalálta 1) Nem tud olvasni 2) Soha életében nem látott még 8-10 hónapos, ne adj Isten, egy másféléves gyereket! 3) Nem tud olvasni és soha életében nem látott még 8-10 hónapos, ne adj Isten, egy másféléves gyereket Ez a vers – mai szóhasználattal élve – cuki! Ugyanis ez egy pici gyermek szemszögéből íródott, és úgy is kell olvasni!
Megkockáztatom, hogy még egy ötödikes gyereknek is van annyi intelligenciája, hogy jót nevet ezen a versen, és el tudja képzelni a kis totyogót, amint számára tiltott dolgokkal próbálkozik. Sőt! Feltételezem, hogy némelyiknek van kisebb testvére és még legalább hat jó "babajátékkal" ki tudja egészíteni a felsorolást. Ez ennyi, és nem több! De azért elképzelem, amint egy 8-10 hónapos baba megmarkolja egy cica farkát! Mi durva "állatkínzás", ahogy "vasmarokkal" szorítja szegény állatott, miközben az egy laza mozdulattal kisiklik a pici ujjacskák "szorításából"! El-ké-pesz-tő!!! Vagy amikor a műanyag homokozólapátot úgy megsuhintja, hogy szerencsétlen fater legalább nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenved… Azért ez kemény! Egy ilyen pici gyereknek sokszor magasabb az érzelmi intelligenciája, mint sok nagykorú embernek. Szándékosan mellőzöm a felnőtt szó használatát, mert nem minden nagykorú ember válik automatikusan felnőtté a kor előrehaladtával. Ugyanis: egy felnőtt ember óvja, és tanítja a gyermekét!
Egyéb gondolatok: - A konnektor természetesen két n-nel írandó, de itt a költő a licencia eszközét használja a rímhelyzet miatt (lásd még Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk) - A vers kiválóan illusztrálja, hogy a költő és a lírai én két külön entitás. Itt a lírai én egy kisbaba, akinek nincs veszélyérzete. A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek. Ez a feszültség adja a humor forrását. (Ide vágó közmondás: a tiltott gyümölcs a legédesebb. ) - A kötet, amiben a vers megjelent, a totyogó korosztályt nevelő szülőknek íródott. Egyáltalán nem tanácsadó vagy útmutató, hanem kizárólag szórakoztató céllal jelent meg. - A mű - ahogy egyik irodalmi mű - se igényli a közönség teljes körű tetszését, azaz magyarul lehet nem szeretni, el lehet lapozni, nem kötelező megvenni. De mi a helyzet a tankönyvekbe bekerülő irodalmi művekkel? Nos, mivel a pedagógusra van bízva, hogy a tananyagot mely versekkel, képekkel, novellákkal stb.
Le sem veszi a szemét róla! Figyel arra, hogy a cicát/kutyát/kispipit csak simogatni szabad, mert ha bántjuk, fáj neki… Figyel arra, hogy a "mobilteló" nem játék… és a laptopkábel sem, de még a távirányító sem… Figyel arra, hogy játékból elkalapálja az apját vagy bárkit műanyag lapáttal, akkor apa sírni fog, mert az fáj neki… és jön a szeresd meg! Puszild meg! Figyel arra, hogy korban neki való könyvek kerüljenek a keze ügyébe, mert különben nem csak összenyálazva lesz az a könyv, de egy kicsit meggyürkézve, megszaggatva is… És természetesen figyel arra is, hogy semmi ne kerüljön a konnektorba, ami nem odavaló! Sőt! Egy felnőtt ember már azelőtt leragasztja, vagy vakdugókkal látja el az aljzatokat, mielőtt a kis menő manó fejéből kipattanna a szikra… Ez a felsorolás közel sem teljes, mert ezeregy dologra kell figyelnie egy szülőnek, állanóan ugrásra készen, mert a kicsik kíváncsisága határtalan, és a legjobb játék naná hogy az, ami tilos, veszélyes! Ja, nem mellesleg! Biztos, hogy ezt midenki kinövi?
02 (Fotó/Forrás: Barakonyi Szabolcs / Index) Egyéb gondolatok: - A konnektor természetesen két n-nel írandó, de itt a költő a licencia eszközét használja a rímhelyzet miatt (lásd még Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk) - A vers kiválóan illusztrálja, hogy a költő és a lírai én két külön entitás. Itt a lírai én egy kisbaba, akinek nincs veszélyérzete. A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek. Ez a feszültség adja a humor forrását. (Ide vágó közmondás: a tiltott gyümölcs a legédesebb. ) - A kötet, amiben a vers megjelent, a totyogó korosztályt nevelő szülőknek íródott. Egyáltalán nem tanácsadó vagy útmutató, hanem kizárólag szórakoztató céllal jelent meg. - A mű - ahogy egyik irodalmi mű - se igényli a közönség teljes körű tetszését, azaz magyarul lehet nem szeretni, el lehet lapozni, nem kötelező megvenni. De mi a helyzet a tankönyvekbe bekerülő irodalmi művekkel?
Index · Farkas Bertalan a Nekunhegyes munkaügyi központ mzetközi Űrhajós Szövetségnek megalakulása óta tagja, több fontos folyamatos befejezett jelen tisztséget is betöltött. Gazdaságiaug 20 milyen ünnep vállalkozásokba is fogott, de ezeket nem kísérte szerencse, többezara k között az azóta márdr oroszi beatrix megszűnt Atlant-Hungary lköcsög égitársaság elnöke volt. Becsült olvasási idő: 5 p HALLÓ? ITT A KOZMOSZ! NEGYVEN ÉVE JÁRT A VILÁGŰRBEN … · Farkas Bertalan és Valerijvörös árnyalatok hajszín Kubaszov végül júnlabanc ius 3-án tért vissza a Földre, a mai Kazahsztán terösszehasonlító verselemzés minta ületén landoltak. Farkas Bertalan ma is él, 70 esztendős, Kubaszov ellenben – aki rutinos űrrepülő volt – 2014-ben, 79 éves korában aludt el örökre. A negyven ébárányhimlő elleni oltás ára vvel ezelőtti űrrepülés óta … Becsült olvasási idő: 3 p Farkas Bertalan nem egyedüli magygabion kőkosár arként ment az űrbe Bay Zoltántól A Masatm44 nyomvonal -1-Ig és AZ Esm négy sport a-Tagságig Hét napot volt a világűrben a Tévémaci · Farkas Bertalan épp 36 éve, 1980. májuvirágok völgye s 26-án indult a világűrbe, ezzel ő lett az első és máig egyetlen magyar űrhajós.
Azok, akik a rostán átjutottak, további teszteket tesznek, az Európai Űrügynökség felügyelete mellett, és ennek megfelelően, mivel szoros együttműködésben halad az űrhajós-válogatás az Európai Űrügynökséggel (ESA), a magyar kutató űrhajós az ESA-projekt asztronautává is válik – közölte Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Hozzátette, hogy egy tudományos program kidolgozása is zajlik, amelyben több magyar fejlesztésű műszert és tudományos kísérlet eredményét is felhasználják. Címlapfotó: Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós (MTI/Németh Ferenc)
Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában több magyar kísérlet is szerepelt, így vizsgálták, hogyan képződik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon fehérje. A Pille sugárdózis-mérővel az űrhajósokat érő sugárzást, a Balaton nevű műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták, és magyar készítésű élelmiszereket is vittek magukkal, kalocsai mintás konzervdobozban. Farkas Bertalan utóbb elárulta, hogy hatvannyolc kilójával túl soványnak számított, ezért szkafanderébe ólomtéglácskákat kellett szerelni, hogy meglegyen az előírt súlya. Kubaszov és Farkas 1980. június 3-án ért földet Kazahsztánban a Szojuz-35 űrhajó kabinjában, ők voltak az elsők, akiknek a Földre való visszaérkezés alatt 45-50 g-s túlterhelést kellett elviselniük. Farkas Bertalan visszaemlékezése szerint leírhatatlan érzés volt meglátni Magyarországot a világűrből.
- Egy fantasztikus élményben van részem. Vajdaságban még nem voltam sohasem, most vagyok itt először. A világűrből láttam Vajdaságot, a Kárpát-medencét, Magyarországot, nyilván ez egy óriási élmény volt akkor. Ma, amikor találkoztam itt az emberekkel, visszaemlékeztek erre az eseményre. Megdöbbentő volt számomra, amikor elmentünk Török Gyuri bácsiék palicsi intézményébe, a nyugdíjas otthonukba, s a 82 éves bácsi rám nézett a folyosón és azt mondta, hogy te vagy a Farkas Bertalan. Nekem is megtiszteltetés volt, hogy kezet foghattunk, és találkozhattunk. Ez egy olyan szituáció, amit nem lehet előre megrendezni. Utána mentünk tovább, és egy hölgy mondta, hogy volt egy magyar űrhajós, Bertalannak hívták. Bólintottam, hogy én vagyok Farkas Bertalan. Mind a ketten, ő is és én is, szinte stresszes állapotba kerültünk. Nekem hihetetlenül óriási élmény, hogy külföldön is emlékeznek erre az eseményre – mondta Farkas Bertalan, majd így folytatta: - Emellett nekem az tetsztet, hogy itt van egy komoly összetartozás, egy bizalom egymás iránt szerbek és magyarok között és ez egy óriási dolog.
Kitüntetések és elismerések hada Az 1980-as űrrepülését követően számos elismerésben részesült: megkapta a Magyar Népköztársaság Hőse, továbbá a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetéseket. Emellett a Szovjetunió Hőse lett, Kijevben társadalmi elismerést, hazánkban pedig Prima Primissima díjat kapott Magyar tudomány kategóriában, szülőhelyén, Gyulaházán díszpolgárrá is avatták. Az utazásnak köszönhetően Magyarország lett a hetedik nemzet, akinek képviselője a világűrbe jutott. Továbbképzés és a szkafander A nagy út után sem pihent meg, folyamatosan képezte magát. Járt a Budapesti Műszaki Egyetemre, dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjában, aktív katonai évei alatt szállító gépekkel repült, mérnök ezredes lett, 1995-ben pedig dandártábornokká nevezték ki, majd a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettesévé vált. Katonai attasé volt az Egyesült Államokban, később a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kutatómérnökként tevékenykedett. Szkafandere az MTA tanácstermében került kiállításra, később a Hadtörténeti Múzeum, majd a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán díszelgett, végül a Hírességek Csarnokában töltött nyolc év után a ruha visszakerült a Hadtörténeti Múzeumba, ahol ma is megtekinthető.
" Hazánk első és eddig egyetlen kutatóűrhajósa azt reméli, újból mérföldkövet jelent majd az űrkutatás történetében, ha ismét eljut egy magyar asztronauta a kozmoszba. A korábbi űrhajós-vadászpilóta az AGROmashEXPO mezőgazdasági kiállításon, a vetőmagjairól ismert, de ma már az agrárium és az űrtechnológia kapcsolatát is kutató martonvásári Marton Genetics-csoport standjánál nyilatkozott a Figyelőnek. A kormány jó ideje nagy hangsúlyt fektet az űrstratégiára, a gazdaságvédelmi akciótervben pedig egyenesen a jövő iparágai közé sorolta az űripart. Milyen lehetőségei vannak hazánknak, mely területeken kapcsolódhatunk be a kozmosz felfedezését célzó nemzetközi munkába? Helyes döntés volt a kormány részéről az űrstratégia elfogadása, mert ha tetszik, ha nem, a XXI. század a világűrről szól majd. Az elképzelések fókuszában a Hold meghódítása, a Marsra való eljutás áll, ami űrhajósszempontból fantasztikus. Csodálatos dolog lenne, ha ebben az évtizedben vagy a következőben sikerülne a tőlünk több mint 350 ezer kilométerre lévő Holdon kialakítani egy olyan platformot, ahol az asztronauták hosszabb időt tölthetnének és tudományos jellegű kísérleteket végezhetnének.