Fő tevékenység: Kulturális Adószám: 19282305-1-20 Képviselő: Czenki Andrea Székhely: 8897 Söjtör, Deák F. út 2. Web: - Bemutatkozás: Deák Ferenc jogvédő tevékenységének népszerűsítése. Emberi és állampolgári jogok védelme. Nők és férfiak esélyegyenlőségét megcélzó tevékenység. Részvétel mindenféle nyelvi diszkrimináció megszüntetése érdekében, a nyelvek egyenjogúságának, így a magyar nyelv megóvása érdekében. Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. A Haza Bölcse tiszteletére konferenciák, művelődési, közéleti események, művészeti programok szervezése. Kulturális örökség megóvása. A Deák Ferenc szülőház, mint nemzeti örökség védelme, népszerűsítése. Oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Életmódformáló, önfejlesztő programok, személyiségfejlesztő programok, tréningek szervezése. Euroatlanti integráció elősegítése. A határon túli magyarok részére, illetve velük partnerségben vidék- és közösségfejlesztő programok szervezése. Az Eszperantó nemzetközi nyelv előnyeinek népszerűsítése, gyakorlati alkalmazása.
Sz. : – Hihetetlen, hogy az asszony halálának nincs nyoma. Átnéztük a számításba jöhető anyakönyveket, sőt kutatók is keresték, de sehol nem találták. Mivel halála körülményeiről semmit sem tudunk, így csak találgatni lehet. Bár az is előfordulhat, hogy ármánykodás áll a halála mögött. – Netán politikai megrendelésére tüntették el? D. : – Nem elképzelhetetlen, hogy politikai okok álltak a háttérben. Talán Deák Ferencet így akarták "kivonni" a közéletből. Ez sikerült is, mert nem ment el az 1843-as országgyűlésre, holott követté választották. : – Nem történhetett minden ok nélkül, hogy egy erős, határozott politikus egyszer csak összeomlik és depressziós lesz. Kezembe került Horánszky Nándor ideg- és elmegyógyász könyve, aki elemzi Deák lelkiállapotát és annak befolyását politikai pályájára. Különös figyelmet szentel a kritikus 1843-as évnek, amikor is Deák depressziója kezdődhetett. Anélkül, hogy ismerte volna a történetet, így fogalmaz arról az időszakról: "általunk nem ismert lelki megrázkódtatás érhette".
A Deák-mauzóleum napjainkban (Fotó: Both Balázs/) Deák Ferenc halála után egy hónappal, 1876. február 29-én alakult meg az a szoborbizottság, amelynek feladata egy méltó szobor felállítása volt az államférfiról. Ezzel egyidejűleg országos gyűjtés kezdődött az emlékműállítás költségeinek fedezésére. A bizottság végül 1877 októberében írta ki a nemzetközi pályázatot Deák Ferenc szobrának elkészítésére. A zsűri 1878 decemberében hirdetett eredményt, Huszár Adolf pályaművének ítélte meg az első díjat. Ám mielőtt a szobrász hozzáláthatott volna a feladathoz, 1879-ben egy tanulmányútra küldték. Ahogy a Vasárnapi Ujság 1887. október 2-i számában már a szobor felavatása után megjelent cikk is emlékeztet rá: jelentős nézeteltérések voltak az emlékmű főalakjának ábrázolását illetően, ugyanis sokáig nem tudták eldönteni, hogy Deák alakja álljon-e vagy üljön. Végül az ülő főalak mellett döntöttek 1881-ben. Ám Huszár Adolf sajnos nem érhette meg művének befejezését, mivel 1885. január 21-én elhunyt.
E tipikus úton járó fiatal embernek voltak viszont a tipikustól lényegesen eltérő vonásai is, mentalitásában és felkészültségében egyaránt. Deák alapos történelmi, és a kortársak színvonalát messze felülmúló jogi ismeretekre tett szert. (…) Betéve tudta Werbőczy Hármaskönyvét – erről legendák sora szólt –, ismerte a magyar országgyűlés iratait, történeti ismeretei kiterjedtek állami életünk közjogviszonyainak megismerésére is. " Az 1839–40. évi országgyűlésen ismét Zala megye követe volt, és tevékenységével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bécsi kormány időlegesen felhagyott a nyílt erőszakkal. A képviselők egy Deák által vezetett bizottságra bízták a büntetőtörvény tervezetének elkészítését. A bizottság 1842-ben fejezte be munkáját. Javaslataik alapján mellőzték volna a testi fenyítést, a halálbüntetést és az úriszéket, ugyanakkor bevezették volna az esküdtszékeket és a szakbíróságokat. A tervezet azonban az országgyűlés főrendi táblájának ellenzése miatt elbukott. Az 1843–44. évi országgyűlés után Deákot kérték fel az ellenzéki program összeállítására, ő azonban éppen az ellenzék egysége érdekében kitért ez elől.
Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró, a Filmszakmai Döntőbizottság tagja a történelmi játékfilmek színfalai mögé engedett betekintést. Szabó T. Anna és Dragomán György az elmúlt évek nehézségeiről, sikereiről és legújabb megjelent köteteikről meséltek. – A kortárs irodalom sokáig kimaradt az oktatásból. Háy János könyvet dedikál Borsos Dórának Fotók: PÁS Ennek a hátrányai most is érződnek. Pedig a tanárok sokat segíthetnek az új tehetségek útba igazításában is – hangsúlyozta Szabó T. Anna. Író-olvasó találkozón vett részt többek között Fábián Janka, Pusztai Andrea, Bán Mór és Krusovszky Dénes is. Volt színpadi beszélgetés könyvbloggerekkel, és tartottak Lyukasórát, Ki tud többet az irodalomról címmel. Hámori Gabriella és Haumann Petra is egy-egy monodrámát adott elő. Karafiáth Orsolya és Takáts Eszter a Nem lehetek ennyi emberbe szerelmes… című zenés előadásukkal érkeztek Sárvárra. Kortárs író pal arinsal. Benkő Péter színművész az Irodalmi Csörtén Színház, lovak, szerelmek címmel idézte fel fél évszázad önéletrajzi emlékeit.
Ezt a szart is te vállaltad? « – vajon tisztán szerzői lelemény, vagy erre visszaemlékszik valaki. De hát csak Münnich volt még jelen – ezért úgy néz ki, egyikükről sem feltételezhető, hogy később beszélt volna róla. " Ha az igazság rejtve is marad, a dráma, amelyet a szerző maga csak sötét kalandregénynek nevez, már megtalálta a maga színpadát: Zsámbéki Gábor ugyanis hamarosan színpadra viszi 2021 legjobb drámáját a Katona József Színházban. O. Horváth Sári és Garaczi László (Fotó/Forrás: Színházi Dramaturgok Céhe) Garaczi László Veszteg című drámája a covid sújtotta Budapesten játszódó, versben írt lázálomszerű monológ, amely általános emberi érzéseket fogalmaz meg. Középpontjában a járvány okozta társadalmi szorongás áll, a végén mégis erős közösségi érzést fogalmaz meg: a város elembertelenedését és a szereplők magányát. "Állok az ablakban. Már nem esik, de sötét az ég. Elindulnak a kórház alagsorából a furgonok a ravatalozókba. Zúg a fejem, a szemhéjam rángatózik. Magyar szerzők portréfilmjei a cseh televízióban – kultúra.hu. Az ismert tünetek hat óra Mortal Kombat és kis pihenő után újabb hat óra Szittya Fighter után.
Bejegyzés navigáció Leginkább írok, elsősorban közérthető szakmai anyagokat. Nagy ritkán rajzolok, és időnként írok meséket, egyebeket, amiket illusztrálok is – elsősorban magunknak. Amúgy meg gazdálkodó, természetgyógyász anyuka vagyok. 1. Mi az, ami szerinted különlegessé teszi a műveidet? Mindent, amit írok – még a szakmai is – saját tapasztalatokon alapul, gyakorlatilag megtörtént eseteket dolgozok fel. Azt hiszem, elég sajátos, szókimondó nyelvezettel bírok, nem tagadom meg magam… 2. Mióta alkotsz és miért kezdted el? Mit szeretsz benne? Mindig is írtam, mióta írni tudok. Legelső publikus (országos) megjelenés talán 17 éves koromban volt, egy szakfolyóiratban, szóvá tettem forrófejű tiniként néhány, nekem nem tetsző trendet. Online debütál Az ember tragédiája és kortárs feldolgozása a Vörösmarty Színház előadásában. És: leközölték… innen indult a "szakújságírás". És mit szeretek benne? Hogy taníthatok, megmutathatom, hogyan lehet bizonyos dolgokat másképp és egyszerűbben csinálni – ugyanakkor tanulás közben talán mosolyognak is az olvasóim, és remélem, el is gondolkodnak.
A kutatás során ő maga is rácsodálkozott a különböző eseményekre és rádöbbent, hogy voltaképpen az Akárki című moralitásjáték modern változatán dolgozik. Spiró György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor) A Rózsavölgyi Szalonban megtartott díjátadón laudációjában Závada Pál is ezt emelte ki: a Kádár-rendszer gyermekeinek eszmélését, a titokban elpusmogott pletykákat, amik memoárokról és jegyzőkönyvekről szóltak. Scheer Ferencné az új díszpolgárunk, díjat kaptak a II. János Pál pápa téri futók is. "Na, ez micsoda dráma! – ámuldoztunk, mialatt lassan, évtizedeken át jutva az igazság újabb morzsáihoz, többé-kevésbé megvilágosodtunk. Ha ezt az egészet történelmünk színpadáról a valódi, a színházi színpadra írná meg valaki! – erre áhítoztunk" – mondta Závada, párhuzamot vonva Spiró György és kortársai – Kornis Mihály, Térey János és Örkény István – drámaírói munkásságával, majd tovább szőve a gondolatmenetet, a régiekhez kapcsolta a díjazottat. "De persze az a kérdés is fölmerült most bennem, vajon hogy írta volna meg ezt Örkény akkor, ha megéri a rendszerváltást, illetve ha kezébe jutnak mindazok a dokumentumok, amelyekhez Spiró már hozzájutott.