Miskolc Város Díszpolgára 2014. évi kitüntetett Természettudomány érdekében végzett munkássága elismerésre méltó, politikusi tevékenysége jelentős, és mindezek mellett az igényes ismeretterjesztés egyik magyarországi megteremtője volt. Halálának századik évfordulóján, 2014-ben, a Nemzeti Környezetügyi Intézet országos, állami Herman Ottó-emlékévet szervezett a tudós és munkássága tiszteletére, amelyet Miskolc városa is egész éves rendezvénysorozattal, valamint posztumusz Díszpolgár címmel ismer el. Önélatrajzi adatok / egyéb leírások: Herman Ottó a természettudós, régész, ethnográfus, politikus 1835-ben született Breznóbányán és 100 éve halt meg Budapesten. Szülei 1847-ben települtek át a Felvidékről Alsóhámorba. Felesége Borosnyay Kamilla írónő volt. A középiskolát Miskolcon, az evangélikus főgimnáziumban végezte, tanulmányai befejezése után géplakatos képesítést szerzett. Bécsben munkája mellett autodidakta módon rendszeres természettudományi tanulmányokat folytatott, bejárt a bécsi Természettudományi Múzeumba; a bécsi politechnikumot apja halála miatt nem fejezte be.
Az utolsó magyar polihisztorként tisztelt Herman Ottó (1835–1914) Breznóbányán született, az iskoláit Miskolcon kezdte. A szabadságharc leverése után Bécsben mérnöknek tanult, de családi okok miatt nem tudta tanulmányait befejezni. A kötelező sorozáson nem jelent meg, ezért büntetésből 13 évre vitték katonának, csak a szerencsének köszönhette, hogy négy év után leszerelt. Nem volt diplomája, viszont szorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa lett, és a kiegyezés utáni politikai élet fontos szereplőjévé vált. Újságíróként és parlamenti képviselőként Kossuth Lajos eszmeiségét követte. Gyűjtőmunkái mellett rengeteget tanult, és eredményeit, tapasztalatait rendszeresen publikálta. Egyik legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyve. Az ő nevéhez fűződik a magyarországi őskőkorszak kutatás megindítása. Miskolcon 1891-ben Bársony János házának építése során az alapozásnál előkerült szakócák alapján Herman Ottó állította elsőként, hogy Magyarország területén is éltek ősemberek.
A Nemzeti Környezetügyi Intézet szervezésében megvalósuló Herman Ottó Emlékév alkalmából a Magyar Természettudományi Múzeum saját gyűjteményi anyagára alapozva készített el egy Herman Ottó újító géniusza előtt tisztelgő, az élővilág sokféleségét és sokféle megörökítését bemutató vándorkiállítást. …értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szülő anyjához, a természethez…" A kiállítás mintegy 200 alkotáson keresztül mutatja be az élővilág, a táj, az emberek tudományos igényű, művészi színvonalú leképezésének fejlődését Herman Ottótól napjainkig. A kiállítás április 24-től június 9-ig lesz látható a Magyar Természettudományi Múzeumban, majd az Emlékév során országos vándorútra indul. Jellegénél fogva ez a kiállítás az élővilág sokféleségének is leképezése, pazar biodiverzitás-bemutatóként is felfogható. A mikroszkópi lények mellett gombákat, növényeket, gerinctelen és gerinces állatokat mutat be - ahogy a tudósok vagy a velük együtt dolgozó művészek ábrázolták őket. A kiállítás így a nagy tudós akaratának is megfelelve, a természetismeretet és környezeti nevelést is szolgálja.
Május 10-én, Herman Ottó Emlékév kezdeményezése nyomán a Madarak és fák napját ünnepeljük. Május 6-10. között ennek megfelelő iskolai és családi események zajlanak a múzeumban. Ennek keretében mutatkozik be a Herman Ottó Vándortanösvény - avagy interaktív polihisztor játszóház. Ezt a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület készíti és kölcsönzi oktatási intézményeknek. Május 17-18-án a Múzeumok majálisán az MTM sátrában Herman Ottó munkássága jegyében folynak majd a foglalkozások, aminthogy a Múzeumok éjszakáján (június 21-én) is. A nyári éjszakán Herman Ottó és kora elevenedik meg a múzeum Ludovika téri épületében. Május 10-től több hazai és határon túli intézményben (múzeumokban, oktatási intézményekben) lesz látható egy-egy saját készítésű kamarakiállítás. Mindannyian, egyöntetűen bemutatjuk Herman Ottónak egyik legnagyobb hatású könyvét A madarak hasznáról és káráról. Természetesen a főszereplők sem hiányozhatnak majd a könyv mellől - ahány helyszín, annyiféle megoldás keretében. Erről később részletesebben tájékoztatjuk a sajtót.
H errmann kamarai chirurgus az orvosoknál alacsonyabb képesítésű állami-lag szerényen dotált bányaüzemi sebészmester ötödik gyermekeként Ottó. Szentirmai Lívia Alsós és. Szte Herman Otto Kollegium Informacios Portal Érdeklődése a természettudományok felé vezette és sorsdöntő volt számára Bécsben K. Herrmann ottó a épület. épület előtt az egyik legnagyobb magyar szobrász Medgyessy Ferenc véste kőbe alakját. A kiállítás két szobában mutatja be a múzeum névadójának életét munkásságát miskolci és hámori-lillafüredi kötődéseit. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. A magyar tudományos élet máig meghatározó gazdag és szerteágazó életutat bejárt alakjának nevét nyughelyén Miskolcon a városi múzeum a Bükk hegységben pedig fokozottan. 1972 március elején átadták az ország első házaspárokat is fogadó diákotthont. Az épület 1951-ben került a miskolci múzeum kezelésébe első állandó kiállítása 1964-ben nyílt meg. Feladatainak fókuszában az Agrárminisztérium. 4888 ember kedveli 48 ember beszél erről 406 ember járt már itt.
Darányi Ignác földművelésügyi miniszter megbízásából megírta példátlan sikerű könyvét ( A madarak káráról és hasznáról, 1901), majd elkészítette A magyar halászat könyve című kétkötetes monográfiáját, valamint a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát. A millenniumi kiállítás halászati és pásztorkodási részlegének rendezőjeként gyűjtötte a magyar ősfoglalkozások (halászat, pásztorkodás) népi szokásait és tárgyi emlékeit. Kutatásai során feltárta a miskolci úgynevezett Bársony-házi leletekben az ősember eszközeit, ezért a magyarországi ősrégészeti kutatások elindítójaként, a Bükk hegység ősrégészeti feltárásainak kezdeményezőjeként is számon tartják. 79 éves korában, halála évében jelent meg A magyar pásztorok nyelvkincse című, 800 oldalas kötete, méltó zárásaként egy emberfeletti teljesítményt mutató életnek. Ha nem csupán magyar nyelven publikálta volna alapműveit, akár világhírre is szert tehetett volna. A maga korában szakmai körökben így is megkapta a méltó elismerést: utolsó magyar polihisztor a Magyar Néprajzi Társaságnak alapító tagja, 1892-től elnöke volt, 1900-ban megkapta a francia Becsületrend lovagkeresztjét.
Kortárs naiv festőművészeti kiállítás helyszíne lesz július 14-től a nagyváradi neológ zsinagóga: a közel egy évtizedes hagyományt folytatva a Romániai Naiv Művészek Egyesülete ezúttal Lucica Ciobanu alkotásaiból szervez kiállítást a Körös-parti városban. Az Évszakok és hagyományok címet viselő kiállítás a hagyományos román falusi élet pillanatait mutatja be. Luciuca Ciobanu számára a naiv festészet egy férjével közös kifejezési móddá vált, ugyanis Gheorghe Ciobanu szintén elismert művelője ennek a műfajnak. Gyász - SONLINE. A kettejük művészetében felfedezhető különbség az alkotások tematikájában érhető tetten: Lucica Ciobanut mindig is a falu mindennapi élete érdekelte, az évszakok különböző színei, a mezei munka, illetve az ünnepnapok megörökítése. A művésznő számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt már. Alkotásait a gazdag, élénk színek, a finom ecsetvonások jellemzik. A kiállítást július 14-én, csütörtökön 17 órától nyitják meg a neológ zsinagógában, ahol szeptember 8-ig lesz látogatható. A kiállítás anyaga megvásárolható.
"Szomorúan szól egy kisfalu harangja, Mert egy Édesanya többé már nem hallja. Istenhez megyek, ő hívott engemet, Kiket oly nagyon szerettem, búcsúzom tőletek. " Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ZSOBRÁK JÓZSEFNÉ Kapinya Mária balatonboglári volt felsőmocsoládi lakos, életének 81. évében elhunyt. Temetése július 18-án a 14 órai gyászmisét követően lesz a mernyeszentmiklósi temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei július 15. Fájó szívvel tudatjuk, hogy BERNÁTH SÁNDOR iskolánk nyugalmazott matematika-fizika szakos tanára elhunyt. Sonline hu gyászhírek boon. Emlékét megőrizzük! Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium közössége július 14. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÁCS-KOCSIS LÁSZLÓ életének 71. Temetése július 18-án, hétfőn 15 órakor lesz a kaposvári Nyugati temetőben. Kérjük, részvétüket egy szál virággal nyilvánítsák ki. Gyászolják: felesége, gyermeke és családja július 14. Fájdalommal tudatjuk, hogy NÉMETH JÁNOSNÉ Tóth Mária volt pamuki lakos 99 évesen elhunyt.
30 órakor lesz a zselicszentpáli temetőben. Gyászoló szerettei július 11.